Megannyi népi megfigyeléssel próbálták időjárásunkat megjósolni eleink. Mennyire pontosak a népi bölcseletek a klímaváltozás árnyékában? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület május végén hozta nyilvánosságra, hogy az élőhelyek csökkenése és a klímaváltozás nyomán egyre fogy a Magyarország területén fészkelő madárfajok egyedszáma. Két év óta már az erdőkben fészkelő madarakból is kevesebb van, és ez nemcsak a Szaharától délre tartó költöző madarakat érinti, hanem a Mediterráneumba tartókat is. Közelmúlti adatok szerint az idei április globálisan 0,01 fokkal maradt el a 2016-os rekordmelegtől. Az angolok elégedetlenkednek, hová lett a klasszikus angol időjárás, mivel a napsütéses órák száma extrém magasra ugrott a márciustól májusig terjedő időszakban (az átlagos 436 óra helyett az elmúlt hónapokban 626 órát sütött a nap). Az áprilisi melegrekordok miatt Szibériában bozóttüzekkel küzdenek, az Antarktiszon pedig a kutatók szerint új ökoszisztéma kialakulásának lehetünk tanúi: egyre nagyobb terület algásodik el, aminek következtében megjelennek a baktériumok és gombák is.
Magyarország épp a Medárd hozta negyvennapos esőzéssel küzd. Kidőlt fák és leszakadt vezetékek „igazolják” a népi mondás igazságtartalmát. Éghajlatkutatók szerint a globális felmelegedés nyomán Magyarország a nedves kontinentálisból egyre inkább a száraz kontinentálisba csúszik át, amely éghajlatra a nagyobb szélsőségek jellemzők, így a heves viharokon sem lehet csodálkozni.
A Swiss Data Science Center adattudósának, Székely Enikőnek a közreműködésével készült tanulmány ugyan januárban kimutatta, hogy a klímaváltozás az év bármely tetszőleges napját kiválasztva érzékelhető, de csak globális szinten. Helyileg megmaradnak az időjárás megszokott folyamatai, igaz, bizonyos változásokkal, például a hazai egyre melegedő nyarakkal. Adam H. Sobel, a Columbia Egyetem tanára szerint nem véletlen, hogy nem építünk magas gátakat minden partvonalra, csak adott városok köré, mivel helyileg kell alkalmazkodni a klímához.
