Összetorlódó idő

„Nem a határ megléte, hanem az ottléte zavar, olyan dolgokat választ el, amelyek egyébként összetartoznak”

A trianoni centenárium alkalmából Sárkány Győző grafikusművész nagyszabású kiállítással jelentkezik: a Trianon anzix című tárlat száz fekete-fehér rajz alkotta képfolyammal, valamint a hozzárendelt száz kísérő mondattal várja a látogatókat. A kiállítás teljes anyagát tartalmazó kiadvány köszöntőjében Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutat arra, hogy „Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem, ezért ideje, hogy közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket, a magyar kisebbségi közösségek diszkriminációját. […] Magyarországnak különösen fontos teendője, hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómiatörekvését.”

Demeter Szilárd székelyudvarhelyi író, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója bevezetőjében kiemeli: dédnagyapja magyarnak született, a fia már megint – köztük három nemzedéknyien vetették vigyázó szemüket az elárvult és elárult anyaországra. De hogy meglelje hazáját, odahagyta a szülőföldet. „Ez az otthonról haza ingajárat még akkor is terhes, ha a határon könnyebb átlépni. Nem a határ megléte, hanem az ottléte zavar, olyan dolgokat választ el, amelyek egyébként összetartoznak” – szögezi le.

Kriza Zsigmond jogász, kulturális menedzser szerint nemzeti érzés nélküli Európa nem létezik. „Ha már az unió annak idején nem a kulturális, hanem a gazdasági közösség megteremtésével kezdte Európa egységesítését, akkor talán most jó lenne ebbe az irányba fordítani a kormányt. Ha elfogadható lenne az az alapgondolat, hogy a tagországok nem a nemzeti önfeladás vágyával léptek be az unióba, hanem nemzeti gyarapodásuk előmozdításért és az európai ügyek közös megoldásáért.”

D. Udvary Ildikó művészettörténész-történész, a Pest­erzsébeti Múzeum igazgatója rövid tanulmányban mutatja be a tárlat koncepcióját, s ismerteti a kiállított anyag tartalmi és formai jellegzetességeit: „A művész célja a történelmi tragédia nemzeten túli, világtörténelmi méretben történő szemlélete. […] Nem a konkrét veszteségekre, hanem az emberi drámák közösségére, a történelmi igazságosság és igaz­ságtalanság relativitására világít rá. […] Trianon nála egy széles körű történelmi átalakulás része […]. Kozmikus távlatokból szemlélve azonban összemosódik […] az élet milliárdnyi fájdalma, dühe és csalódottsága. Megszűnik a különbség egy római katona vagy egy ifjú magyar honvéd személyes sorsa között. Összetorlódik az idő, és mindezek az események egyidejűvé válnak Sárkány Győző lapjain.”

Az átgondolt felépítésű, mégis szürrealisztikusan szabad ívű rajzfolyamban a képek gyakori szereplői a klasszikus görög és római ábrázolásokat idéző, sisakos harcosok (a csata és a küzdelem szimbóluma), valamint a különféle szerepekben feltűnő, összetett jelentést hordozó állatalakok (sas, oroszlán, kígyó). További hangsúlyos elemei a betűk formai kiemelése; az egyén és a tömeg viszonyának ábrázolása; a jó és a rossz viaskodásának megjelenítése. „E monumentális grafikai munka virtuális világunkban az igazságtétel ígérete” – összegez Szerényi Gábor grafikus, művészeti író.

A magyar és angol nyelvű kötet bemutatójára, egyben a tárlat megnyitójára a Trianon-centenárium napján, június 4-én kerül sor Budapesten, az A38-as hajón. A kiállítást októberben a szintén fővárosi Széphárom Közösségi Térben, novembertől januárig a Gaál Imre Galériában lehet majd megtekinteni.

(Sárkány Győző: Trianon anzix. 100 rajz – 100 mondat. Szerk.: D. Udvary Ildikó. Magánkiadás, 150 oldal. Ármegjelölés nélkül)