Sötét ház

A fülére szorított készülékkel baktató járókelő már tegnapi sztori.

Nem volt olyan régen, hogy azon ­hördült fel a világ, bekamerázták városainkat, útjainkat, köztereinket, áruházainkat, bankfiókjainkat – mindenütt láthatatlan szemek figyelnek bennünket, rögzítve az összes mozdulatunkat. Majd hozzászoktunk ehhez, elfogadva: ez a biztonságunkat szolgálja, és félnivalója inkább annak van, aki más életére tör, bankot rabol, lop. Ha pedig éppen akkor kap el a traffipax, amikor nemcsak mintasofőrök, de mintaférjek sem vagyunk, nos, akkor a törvény védi a magánélethez való jogunkat.

Mostanra saját magunkat kameráztuk be. Mindannyiunk zsebében ott lapul az okostelefon, mondtuk tegnap, de ma már a tenyerünkben vagy a kezünk ügyében van minden időpillanatban, folyamatosan jönnek rajta az üzenetek a közösségi platformokon. Telefonálásra szinte alig használjuk: a fülére szorított készülékkel baktató járókelő már tegnapi sztori. Nem akadt tárgy a kerék felfedezése óta – írta korábban kollégánk –, amely ennyire megváltoztatta volna az ember viselkedését, mint az okostelefon. Mivel pedig mindig kéznél van, fel is veszünk vele bármit, lényegtelent vagy lényegeset (ki mit tart annak) a gyerek születésnapi tortájától kezdve a kutya nyiratkozásán át egészen George Floyd meggyilkolásáig.

Floydot nem kell bemutatni: az elmúlt hetekben az egész világgal együtt e lap olvasói is megtanulhatták a nevét. Biztonsági kamerák mellett minneapolisi járókelők telefonfelvételei rögzítették, amikor egy helyi fehér rendőr, Derek Chauvin fokozatosan kinyomja a szuszt az atlétatrikós fekete férfiból, aki állítólag hamis húszdollárossal fizetett a cigarettáért a sarki boltban. A felvétel bejárta a világhálót, sokan újra és újra visszajátsszák, hogy újult erővel mehessenek az utcára tüntetni a rasszizmussal, a rendőri erőszakkal vagy akármi mással szemben, vagy csak azért, hogy aláírjanak egy petíciót. A telefon tulajdonosa mozgatja a kamerát, a kamera pedig a világot. Érthetetlen, hogy Derek Chauvin – akivel szemben már hirtelen felindulásból elkövetett emberölés a vád –, ha mást nem is, de legalább önnön érdekét hogyan hagyhatta figyelmen kívül. A kamerába néz, tehát tisztában van azzal, hogy filmezik, hosszú rendőri múlttal a háta mögött pedig bizonyára azt is tudja, a szolgálati szabályzat nem teszi lehetővé a nyaki leszorítást olyan gyanúsítottal szemben, aki nem tanúsít ellenállást.

A felvételek nyomán kirobbant tüntetéshullám mindenesetre az Egyesült Államok több mint 140 városa mellett az egész világra, többek között Mexikóra, Chilére, Londonra, Berlinre, Japánra és Ausztráliára terjedt át. A demonstrációk némelyikén újabb rendőrök buknak bele felvételekbe: a New York állambeli Buffalóban rendfenntartókat függesztenek fel, mert úgy meglöknek egy békés idős tüntetőt, hogy beveri a fejét, vérzik és kórházi ellátásra szorul. Akárhányszor visszanézhetjük ezt a videót is.

Chauvin kis helyi rendőr a középnyugati Minneapolisban, ebben a liberális mintavárosban, vagy amit eddig annak hittünk, már korábban is problémás fickó, sok volt rá a panasz. Szúrós szemmel néz vissza a bűnügyi nyilvántartási fotóról, kék egyenruháját narancsszínű őrizetesire cserélte. Negyven év börtönt kockáztat. Nem ő az egyetlen, akinek felvételek okozzák a vesztét. ­Richard ­­Nixon igazi nagykutya volt 1974-ben, annyira nagy, hogy ő volt az amerikai elnök, és ha nem hisszük el, hogy Leonyid Brezsnyev fel akarta gyújtani a világot, akkor a leghatalmasabb ember akkoriban a Földön. De Nixont magnófelvételek belebuktatták a Watergate-botrányba, le kellett mondania, jött érte a Marine One elnöki helikopter a Fehér Ház gyepszőnyegére, és mehetett szépen haza Kaliforniába, ahonnan jött. A hangfelvételek ma sem idejétmúltak; tudja ezt itthon az őszödi szónok is. Donald Trumpot hanganyag alapján vádolták meg, hogy zsarolta Ukrajnát, Petro Porosenkót, az előző ukrán államfőt pedig most azzal, hogy az amerikaiaknak gazsulált még Barack Obama idején. De a képfelvételek hasznosak vagy károsak tudnak lenni; Lackner Csaba is tisztában van ezzel, egy országhatárral nyugatabbra pedig Heinz-Christian Strache volt alkancellárt faggatja éppen Bécsben egy vizsgálóbizottság, tényleg ki akarta-e árusítani Ausztriát az oroszoknak.

A szerencsén múlt, hogy 1991-ben kamera vette, amikor fehér rendőrök brutálisan bántalmazzák a fekete Rodney Kinget Los Angelesben. A rákövetkező évben született felmentő ítélet ennek fényében volt különösképp vérlázító, és máig emlékezetes zavargásokat váltott ki a kaliforniai nagyvárosban. Internet akkoriban még nem volt, szabad felhasználású legalábbis nemigen, okostelefon pedig mégúgy sem. De a felvétel eljutott egy helyi stúdióba. Ma a közösségi média habzsolja a felvételeket, nem bíz semmit a véletlenre. A közösségi platformokon a semmiből teremnek milliós nézettségek, sok százezres megosztások, születnek tízezrével hozzászólások a Facebookon, a Twitteren. Senki nem akar ma regényeket olvasni, okostelefonon rosszul megírt szövegtengert pedig pláne nem. A kép ellenben önmagáért beszél.

Vagy mégsem? Van ugyanis, aki bevallottan viccel, amikor mostani philadelphiai zavargásnak látszó képeket küld körbe, holott jól tudja, csak a pennsylvaniai nagyváros amerikaifutball-szurkolói nem bírtak magukkal a mámor éjszakáján, amikor a helyi Eagles három éve megnyerte a Super Bowlt, a profi bajnokság trófeáját.

Mások nem ilyen viccesek. Tévedésből hamisítanak, avagy szándékosan – de elhallgatva a szándékot. Egyesek pedig bedőlnek. Hillary Clinton, Trump 2016-os ellenfele, volt first lady is megosztotta a Twitter mikroblogon azt a két fotót, amelyek egyike még Barack Obama elnöksége idején mutatta a színekben pompázó Fehér Házat, az ellenpontként mellé tett másikat pedig most, hogy Trump alatt állítólagosan elsötétítették az épületet. Holott bevallott manipulációról van szó, deklaráltan álhíroldal kozmetikázta a felvételt, amely ugyan Trump elnöksége idején, de nem most, hanem 2017-ben mutatja a Fehér Házat, azt akarván sugallni, annak lakója elrejtőzik a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI elől.

Egy további, szintén a Twitteren megosztott fénykép a terjesztője szerint arról tanúskodik, hogy egy chicagói rendőr is részt vesz a fosztogatásokban. A rendőrség szerint valójában egy betörés károsultjának segít javai elfuvarozásában. Egy újabb fotó bostoni rendőröket vádol meg azzal, kárt tesznek saját járművükben, hogy aztán a tüntetőkre kenhessék a dolgot. A rendőrség szerint a járművet addigra már megrongálták, ők csak a szélvédőjét akarták használhatóvá tenni. Ellentmondásos felvételek köröznek azzal kapcsolatban, mikor és miként kerültek a dallasi utcára téglák, hogy aztán vandál tüntetők fegyverei lehessenek.

Márciusban Kentuckyban kábítószerrel való visszaéléseket nyomozó civil ruhás rendőrök a saját otthonában, tévedésből szitává lőtték Breonna Taylor fiatal fekete mentősnőt, amint éppen az ágyban feküdt a kedvesével. Utóbbi, Kenneth Walker előzőleg tüzet nyitott a számára ismeretlen behatolókra; mint utóbb állítja, pánikba esett, és kettejüket akarta megvédeni. Egyik rendőrön sem volt testkamera. Pedig jól jönne egy felvétel.