Távcső a víztornyon

Milliárdos károkat és emberveszteségeket is kivédhet a Magyar Napfizikai Alapítvány gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatóriuma. A megfigyelőállomáson a világ egyik legkorszerűbb naptávcsövét helyezik el, amely a hozzá csatlakoztatott számítógépes rendszer segítségével gyorsabban jelezhetné a veszélyes napkitöréseket.

A legerősebb napkitörés hét-nyolc millió ember halálát okozhatja Fotó: Teknős Miklós

A napkitörésekről kevés szó esik, pedig akár dollármilliárdos károkat is okozhatnak az elektronikai és műholdas rendszerekben. Nem véletlen, hogy a Magyar Napfizikai Alapítvány (MNA) gyulai fejlesztését rendkívüli nemzetközi érdeklődés kíséri. Az egyik legismertebb eset Havannában történt 1859-ben, amikor az addig lejegyzett legerősebb napkitörés következtében egy százmillió tonnás plazmafelhő találta el a földgolyót, belapítva annak mágneses mezejét. A távíróvonalak használhatatlanná váltak, sőt volt, amelyik felrobbant, több távírászt áramütés ért.

A hosszan tartó jelenség égbolti látványát egyszerre írták le gyönyörűnek és félelmetesnek.

A legrosszabb forgatókönyvek szerint a legerősebb, X kategóriájú napkitörés egyhetes áramkimaradást okozna, leállnának a közszolgáltatások, bezárnának a boltok, ellehetetlenülne a kórházi ellátás. Mindez azért következne be, mert a dízelgenerátorok nem elegendők a kieső áramszolgáltatás pótlására. Sokan, főként a városokban élők víz- és áramellátás nélkül maradnának. Hozzávetőleg hét-nyolc millió ember halálával kellene számolni ebben az esetben.

A plazmaasztrofizikai kérdések kutatására, így a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelezhetőségének vizsgálatára az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Csillagászati Tanszéke és a Magyar Napfizikai Alapítvány nemzetközi konzorciumot hozott létre. SWATNet (Space Weather Awareness Training Network) projektjük máris sikeres lett: Európában egyedüliként csaknem 3,2 millió eurós támogatást nyert az Európai Bizottság idei Marie Curie Actions Innovative Training Network felhívásán. A nyertes nemzetközi konzorciumnak az ELTE mellett hét országból 15 tagja van, ezek harmada innovatív kutatásfejlesztéssel foglalkozó ipari szereplő. Ám köztük van a gyulai központú Magyar Napfizikai Alapítvány is, amelyet a Sheffieldi Egyetem professzora, Erdélyi Róbert (más néven Robertus von Fáy-Siebenbürgen) professzor vezet, aki korábban már csatlakozott Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus asztro- és részecskefizikai kutatógárdájához az ELTE Felsőoktatási intézményi kiválósági programja keretében.

A legerősebb napkitörés hét-nyolc millió ember halálát okozhatja
Fotó: Teknős Miklós

A munkában, amelynek koordinációját a Helsinki Egyetem végzi, Petrovay Kristóf, az ELTE Csillagászati Tanszékének vezetője is részt vesz saját csoportjával. A budapesti egyetem közleménye szerint a négyéves projekt témája az űridőjárás fizikai folyamatainak vizsgálata, valamint a megbízhatóbb, pontosabb űridőjárás-előrejelző módszerek kidolgozása szuperszámítógépekkel és gépi tanulási módszerekkel. A programban részt vevő fiatal kutatók legkevesebb egy hónapot töltenek majd el a gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatóriumban, amelynek átalakítása, felújítása Gyula város önkormányzata és a Széchenyi-terv támogatásával valósul meg.

A víztorony tetején évekkel ezelőtt is működtetett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy napfigyelő állomást, amelyet később bezártak. A békési város polgármesterét, Görgényi Ernőt ezután kereste meg Erdélyi Róbert azzal az elgondolással, hogy a torony kihasználatlan legfelsőbb emeletére telepítené az akkor még fejlesztés alatt álló naptávcsövet. Ez abban különbözik társaitól, hogy négy olyan magnetooptikai szűrőt is felhelyeztek rá, amelyekkel a Nap koronáinak rétegeibe láthatnak bele a szakemberek – tájékoztatott Temesváry János, a beruházás gyulai koordinátora.

2021 őszén egy nemzetközi napfizikai nyári iskolát is rendeznek itt az európai napfizikai obszervatóriumokat és napkutató intézeteket összefogó Solarnet program keretében. A 17 ország 36 kutatóintézetét és kutatásfejlesztéssel foglalkozó gazdasági szereplőjét összefogó projektben a forradalmian új, négy méter átmérőjű Európai Naptávcső (EST – European Solar Telescope) előkészítő munkálataiba is bekapcsolódnak a SWATNet doktoranduszai. A távcsőnek a 2020-as évek második felére kellene elkészülnie.

A magyarországi napfizika 1946-ban ért döntő mérföldkőhöz. Ebben az évben hozták létre a napfizikai osztályt, amely a Svábhegyi Csillagvizsgálóban kezdte meg működését. Innen 1958 elején költöztették át a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bemutató csillagdájába, ahol Dezső Lóránt vezetésével megalakult az MTA Napfizikai Obszervatóriuma. Az épületet kibővítették, majd két fotohéliográffal megkezdték a rendszeres észlelést. 1972. június 1-jén a fotohéliográfok egyike a gyulai Göndöcs-kertben található 37 méter magas víztorony legfelsőbb szintjén kialakított megfigyelőállomásra került. A csillagászati eszközt helikopterrel szerették volna feltenni a helyére, de bizonyos szervezési és technikai gondok miatt végül egy 48 méteres gémkinyúlású autódaru emelte a magasba.

A megfigyelőbázis – mint turisztikai attrakció – várhatóan 2021 őszén a nagyközönség előtt is megnyílik. A gyulaiak ugyanis erős szálakkal kötődnek az űrkutatáshoz és a csillagászathoz, hiszen Bay Zoltán, a Hold-radar-kísérlet, a foto­elektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalapozója, a XX. század egyik legnagyobb feltalálója Gyulaváriban, a település egyik külnegyedében született.