A trianoni diktátumig Magyarországhoz tartozó területeken „haladó” hagyományként alkalmazzák a magyarellenességet. Délvidék és Felvidék is felmutat olyan esetet, amely szinte metaforájává vált az illető országrészekben fel-felbukkanó, magyarokat sújtó diszkriminatív eseményeknek.
Kárpátalján a korábbi „apróbb” magyarellenes cselekmények fokozatosan robbantásokig, emlékművek meggyalázásáig, fenyegetésekig fajultak, az ukrán nyelvtörvény pedig immár alapjaiban veszélyezteti a magyarság megmaradását. Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint a magyarellenes akciók nem spontán alakultak ki, a hatalomnak ugyanis érdekében áll a megosztás, a nemzetiségi konfliktusok szítása.
„A központi sajtó azt hangoztatta, hogy a kárpátaljai magyarok a szeparatisták, ezzel szemben az ukrán hatalom követett el mindent, hogy szeparálja Kárpátalját és újabb feszültséget robbantson ki – jelentette ki Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. – Nem is pozitív megkülönböztetést várunk el az ukrán államtól, csupán azt szeretnénk, hogy biztosítsa alkotmányos, törvények által garantált jogainkat, ne alkalmazzon kettős mércét.”
Szerbiában, az Újvidék közelében fekvő Temerin községben 2004-ben öt magyar fiatal megvert egy szerb férfit. A verekedés híre annak idején úgy terjedt el a szerb sajtóban, hogy az öt fiú – Horvát Árpád, Szakáll Zoltán, Máriás István, Uracs József és Illés Zsolt – kis híján megölte a büntetett előéletű, kábítószer-kereskedőként és krónikus bajkeverőként ismert Zoran Petrovicsot. A közhangulat hatására a szerb belpolitika is beszállt az ügybe, sőt Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség akkori vezetője is az öt fiatal megbüntetését követelte. Végül testi sértés helyett gyilkossági kísérletért ítélték el őket, Máriás István 15 év börtönt kapott, a többiek 10–13 évet; ma már mindannyian szabadlábon vannak.
„A fiúk politikai indíttatású koncepciós per áldozatai lettek. Abban az időben 250 olyan esetet gyűjtött össze a magyar politikum, amikor magyar embereket vertek meg csak azért, mert magyarok voltak, vagy az utcán magyarul beszéltek, úgyhogy ezért kellett az ellenpélda. A temerini ügyben sok volt a hazugság, a hamisítás, a bíróság nem vizsgált fontos dolgokat” – értékelte az esetet Uracs József 2004-es szabadulásakor Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a Hét Nap című hetilapban.