Vád: magyarság

A szlovákiai magyarok kálváriáját azonban legtöbben Malina Hedvig esetével azonosítják.

Malina Hedvig 2006 augusztusában, közvetlenül az atrocitás után a nyitrai egyetemen Fotó: MTI–Új Szó

A felvidéki magyarellenesség egy időben a mindennapok részévé vált. A folyamat jelzőkövei közé sorolható az 1992-es pozsonyi Slovan–Ferencváros kupamérkőzés, amelyen a szlovák kommandósok szélsőséges erőszakossággal léptek fel az FTC szurkolóival szemben. Ennél kisebb intenzitású, de sokkal nagyobb diplomáciai visszhangot keltő eset volt Sólyom László Szlovákiából kitiltása 2009-ben, amelyről a magyar államelnök csak akkor értesült, amikor úton volt a révkomáromi Szent István-szobor avatására. Nagy visszhangot kapott a magyar állampolgárságot felvevők meghurcolása is. Köztük a 99 éves nyugalmazott tanítónő, Szűcs Ilona esete, akit szlovák személyazonosító okmányainak leadására köteleztek a szlovák hatóságok, miután bejelentette, hogy újra felvette a magyar állampolgárságot. A legutóbbi idegborzoló eseményre egy évvel korábban került sor, amikor a parlament – sorai­ban a Most – Híd párt képviselőivel – megszavazta a magyar himnusz eléneklését tiltó jogszabályt.

Malina Hedvig 2006 augusztusában, közvetlenül az atrocitás után a nyitrai egyetemen
Fotó: MTI–Új Szó

A szlovákiai magyarok kálváriáját azonban legtöbben Malina Hedvig esetével azonosítják. A ma Győrben élő, 37 éves felvidéki magyar nőt 2006-ban ismeretlenek megverték Nyitrán, mert az utcán magyarul beszélt a mobiltelefonján. Az elkövetőket a rendőrség nem fogta el, Malina Hedviget viszont eljárás alá vonta. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és jelentős feszültséget okozott Szlovákia és Magyarország viszonyában. Bár Robert Fico szlovák miniszterelnök is elítélte az etnikai alapú gyűlölködést, alig két héttel az eset után a szlovák rendőrség leállította a nyomozást, szerintük a lány kitalálta az egész történetet.

A tekervényes, megfélemlítési kísérletekkel tűzdelt ügyben 2010. december 9-én ­Rudolf Chmel­ ­kormányfőhelyettes a kormány nevében bocsánatot kért Malina Hedvigtől, és beismerte, hogy sérült a nő igazságos eljáráshoz való joga. Ennek ellenére a szlovák főügyészségen folytatódott a hamis tanúzás gyanújával indított eljárás. 2014. április 2-án a szlovák főügyészség hamis tanúzás és hamis eskü bűntette miatt vádat emelt Malina Hedvig ellen, majd 2016. március 17-én jóváhagyták, hogy a per Magyarországon folytatódhasson. A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség 2018 őszén megszüntette az eljárást, az indoklás szerint nem lehetett megállapítani, hogy a nőt nem érte támadás, így azt a következtetést sem lehetett levonni, hogy hamis tanúvallomást tett volna.

Magyarverés, magyarellenes falfirkák, kétnyelvű helységnévtáblák megsemmisítése, illetve olvashatatlanná tétele, magyar zászló égetése vagy a nemzeti szimbólumok használatának betiltása – ilyen környezetben él Trianon után száz évvel a Kárpát-medence magyarsága. És ki kell bírni.

TRIANON100 összeállításunkat ide kattintva érheti el!