Freddy Peats a XX. század egyik legnagyobb gyerekpornográfiai elkövetőjeként vonult be a büntetőjog történetébe. A hatóságok 1991-ben 2305 fényképet és 135 filmnegatívot foglaltak le nála, amelyek mind szexuális aktus közben ábrázoltak kisfiúkat. A történetet tovább színezte, hogy Peats indiai árvaházakban szedte össze áldozatait, akiket fehér férfiaknak ajánlott fel. Gyűjteményét húsz évig építette. Ma ezt a mennyiséget néhány hét alatt össze lehet szedni, mivel a sötét weben egyetlen keresésre háromszázezer kisgyerek képe jelenik meg, akiket más gyerekekkel, felnőttekkel vagy állatokkal való aktus közben fényképeztek, és ugyanezen aktusok akár élő előadásban is megrendelhetők. A 2017-es kanadai Cybertip projekt még rosszabb arányszámokat mutatott: alig néhány hónapos működés alatt hatmillió gyerekpornográf oldalt talált a dark weben, az oldalak nyolcvan százaléka 12 éven aluli gyermeket ábrázolt szexuális cselekménnyel összefüggésben.
Beszédes életrajzi töredék
Pósa történetei nem öncélúak, hanem közösségi okulásra készültek, mindezt hitelesen, remek stílusban közli velünk, az olvasókkal.