A hagyma héjai

Hamis személyi kellene? Vese? Tank? Drogok? ­Valakit eltenni láb alól? Pornográf felvételek kisgyerekekről? Vagy a gyerekek maguk? Isten hozott a sötét weben! Van itt minden, csak tudj választani. Szülőként a megelőzés marad.

Gyermekmodell pekingi divatbemutató kifutóján. Feltálalva? (Képünk illusztráció) Fotó: Reuters

– Szinte csak titkos nyomozati eszközökkel lehet harcolni a dark weben fellelhető pornográf tartalmak ellen. A rendőrség már a sokkal közelebbi szlovákiai szerverekkel sem tud sokszor mit kezdeni, nemhogy azon felhasználókkal, ahol teljesen lenyomozhatatlan egy-egy üzenet küldője. A technika helyett tehát a beépülés marad – magyarázza Makó Klaudia ügyvéd.

Ez utóbbi az egyszerű szülő számára aligha lehetőség, marad az észszerű nethasználat. A millenniumi generáció azonban túl optimistán kezeli adatai biztonságát, mondván, úgyis megfigyel mindenkit a Google, a Facebook és az összes nagy techcég, így nincs mit titkolniuk. Megoszthatnak tehát bármilyen képet nemcsak magukról, hanem gyerekeikről is, hiszen szeretnék, ha nemcsak ismerőseik, hanem a Föld összes lakója látná, milyen ügyes, amint a pár hónapos/éves Ádámka/Évácska megteszi első lépéseit, megtanul úszni, vagy csak integet a nagyvilágba. Mivel túlnyomó többségük nincs tisztában az interneten leselkedő veszélyekkel, kártevőkkel, nem is tesznek semmit saját és gyerekeik adatai védelmében. Hasonló a helyzet az X generációs szülők esetében is, igaz, ők nem a nemtörődömség, inkább az ismerethiány miatt osztanak meg túl sok dolgot. Amerikában a pszichológusok el is nevezték a jelenséget sharentingnek (az angol megosztás és a szülő szavak összetétele). A brit Barclays kutatása szerint 2030-ra a személyiséglopások kétharmadát a sharenting fogja okozni.

– Most nő fel az első nemzedék, amelynek gyerekkorát már közvetítették a neten. Amerikában már volt rá példa, hogy a gyerek beperelte a szüleit adatainak nem megfelelő kezelése miatt – mondja Bojti Andrea. Egy ausztrál jogvédő szervezet már 2008-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a következő generáció több hasonló pert indíthat a közeljövőben, az évek során mégsem nőtt jelentősen az ilyen eljárások száma.

Ennek oka lehet, hogy a gyerekek először szüleikhez fordulnak, akik valószínűleg leveszik a közösségi médiából a képeket. A Facebook követni tudja a felvételeket, így az ismerősök által megosztott posztok is törölhetők. Probléma akkor keletkezik, ha valaki lementi a fotókat, és illetéktelen módon használja fel őket, vagy ha a szülő megtagadja a kép törlését. Számos ország jogi szabályozása szerint azonban a fotó tulajdonosa nemcsak a megosztó, hanem az azon szereplő személy is, aki kérheti saját képének törlését. Így nyert egy 18 éves osztrák lány pert szülei ellen, akik nem akarták törölni a lányról készült gyerekkori képeket a Facebookról.

– Minden szülő számára elsődleges kell hogy legyen, hogy a személyiségi jogok védelmének megfelelő beállításokat használjon a Facebookon. Ne legyen a profilunk nyilvános, így szűrni tudjuk, kihez jutnak el az általunk megosztott képek. Az is beállítható, hogy a Google-on se látszódjon a profilunk, ezzel is megelőzhető, hogy a gyerekeink kikerüljenek a netre. A legnagyobb közösségi oldalnak kötelessége mindig frissítenie személyiségi beállításait, így annak a szülőnek, aki ésszel használja a közösségi médiát, nincs igazán félnivalója – teszi hozzá Makó Klaudia.

A nemzetközi gyermekpornográfiai ügyben érintett perui nagykövet, Kaleta Gábor botránya nyomán azonban több magyar híresség is úgy döntött, hogy nem oszt meg több képet gyerekeiről. Tóth Gabi és Batta Zsuzsanna énekesnők is törölték gyerekeik képeit, ám még így sem tudtak minden anyagot eltüntetni. Szakértők szerint a legfontosabb ezért a szülői felelősség komolyan vétele.

– A gyerekpornográfiával kapcsolatba kerülő legtöbb áldozat nem normális családból kerül ki, hanem éppen a szülő, nevelő viszi bele a gyereket az ilyen felvételek készítésébe – mondja el Makó Klaudia. – Eladják a gyerekeket, vagy a szexuális bántalmazással együtt hajtják végre ezt a bűncselekményt is. A kettő indítéka ugyanakkor eltér. A szexuális bántalmazás nem feltétlenül szexuális okokból, inkább a hatalmi helyzet kihasználásából fakad.

A pornográfia viszont egyértelműen szexuális indítékra vezethető vissza. Bojti Andrea szerint jobb szabályozásra volna szükség, mivel igen nagy szorongást tud okozni, hogy akár egy pláza pelenkázója is bekamerázható, és azok a felvételek rossz kezekbe kerülhetnek. Makó Klaudia úgy véli, egy meztelen kép önmagában nem számít pornográf tartalomnak, mivel az a büntető törvénykönyv szerint „súlyos szeméremsértő nyíltsággal” kell hogy ábrázolja a nemiséget. A pszichológus azonban úgy látja, itt elválik a jog és a való élet, mivel ez a tudat komoly szorongást okozhat a szülőkben. A gyerekeket illetően a legnagyobb veszély, hogy ha serdülőkorban fedezi fel a gyerek az őt ábrázoló képeket a sötét weben, akkor akár mentális betegség is kialakulhat nála.

Amerikai légballonfesztiválon fényképezkedő anya gyermekével. Nem mindegy, mit osztunk meg, és kivel
Fotó: Reuters

– A közösségi média a kukkolásról szól. Ha pedig a gyerek látja, hogy olyan képek vannak kint róla a neten, amelyek közléséhez ő nem járult hozzá, ráadásul mindez a nagyon sérülékeny tinédzserkorban derül ki, akkor ez üldözési mániát is okozhat. Vajon ki figyeli meg őt, hogyan és miket írogatnak róla? – magyarázza a szakértő.

A gond az, hogy hiába büntetendő már a gyerekpornográfia alapesete (ha valaki ilyen képet tart a számítógépén) is három évig terjedő szabadságvesztéssel, annak igazi visszatartó ereje nincs. Nem a büntetési tétel nagysága jelenti ugyanis az elrettentést, hanem a büntetés bekövetkezésének bizonyossága. Így tulajdonképpen csak jogászi fordulat, hogy súlyosabb esetként egytől öt évig büntetendő, aki készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz akár csak egy ilyen felvételt is, és kettőtől nyolc évig, aki forgalomba hozza, kereskedik vele, vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Makó Klaudia szerint éppen a dark web léte miatt hiányzik a büntetés igazi visszatartó ereje, mivel az elkövetők is tisztában vannak viszonylagos biztonságukkal.

Internetes szakértők ezért azt javasolják, hogy legyen az elsődleges az önfegyelem: minél kevesebb képet rakjunk fel minél kevesebb ember számára elérhetően. Minden szülőnek érdemes figyelnie gyereke netes böngészését. Ugyanis a felmérések azt mutatják, hogy minden tíz szülőből hat nem ismeri gyereke netes jelenlétét. Meg kell tanítani a fiatalokat a biztonságos távoli elérés használatára (VPN), hogy milyen oldalakat milyen szabályok mellett látogathat. A digitális detox, az internethasználat felfüggesztése is hasznos eszköz, és a legfontosabb, hogy a gyerekek legyenek tisztában saját testük értékével és méltóságával, és hogy a szülőkhöz bármilyen problémával fordulhatnak. Ez esetben mindig tudnak majd nemet mondani.