A nagyi varrógépe

A régi bútorok reneszánsza valóban a fenntarthatóság irányába mutat.

„Enteriőr” a budapesti Ecseri piacon. A vintage és a retró nem ugyanaz Fotó: Getty Images

Míg a márkák az újrahasznosítás és a környezettudatos gondolkodás zászlaját lengetve próbálják ránk tukmálni az újabb és újabb felesleges tárgyakat, a régi bútorok reneszánsza valóban a fenntarthatóság irányába mutat. Már rég nem ciki vintage ruhákat hordani, egy bútor pedig ugye jó esetben időtálló befektetés, és nem olyan, mint egy ruhadarab, hogy folyamatosan váltogassuk, ahogy épp a kedvünk tartja. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben jóval olcsóbban is jutunk hozzá minőségi anyagokból készült bútorokhoz, mint ha multiknál vásárolnánk praktikus, lapra szerelt, de tucatotthont. És hát ki szeretne egy fantáziátlan katalógusban élni? Minden egyes tárgynak saját történelme van, ezek a személyes apróságok, egyedi ízek pedig nemcsak a dizájnmagazinokban mutatnak jól, de nagyban hozzájárulnak az otthon atmoszférájához. Akkor is, ha modern köntösbe bújtatjuk, és akkor is, ha csak friss páccal vagy huzattal és a lábai meghuzigálásával lehelünk bele új életet.