Anita, a nehézatléta

Kölcsey Ferenc: „Miképen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.”

Ritka, amikor egy ilyen kis szó – is – ekkora szerepet kap egy könyv címé­ben. Szófaját tekintve nyomatékosító partikula, Kemény Gábor Tanuljunk magyarul is! című legújabb könyvé­ben pedig arra hívja fel a figyelmet, amire Kölcsey 183 évvel ezelőtt a Parainesisében: „de soha ne feledd, miképen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” A szerzőnek 2009 és 2019 között az Édes Anyanyelvünkben megjelent válogatott nyelvművelő cikkei amolyan minden napra egy tanács szerepét is betölthetik terjedelmüknél és hasznos tartalmuknál fogva. Egészen más így együtt, egy kötetben olvasni őket. Abban biztos vagyok, hogy Kemény Gábor kis túlzással tollal, papírral a kezében néz tévét, hallgat rádiót. Az újságot olvasva pedig valószínűleg azonnal bejelöli a nyelvi csemegéket, javítandó példákat.

A kötet fejezeteiben terítékre kerül az idegen nevek kiejtése, az új szavak, a stílus és a nyelvhelyesség, végül pedig többek között Tandori Dezső, Kiss Benedek, Szakács Eszter versének elemzése olvasható.

Mindig is irigyeltem a Bartók rádió bemondóit: egész nap benn ülnek a stúdióban, zenét hallgatnak, közben természetesen elmondják, hogy melyik zenekar kinek a vezényletével melyik szerző milyen művét adja elő. És mivel ez az alkotó legtöbbször külföldi, bizony nem árt utánanézni a helyes kiejtésnek. Ehhez is segítséget nyújt e könyv Hogyan (ne) mondjuk? című fejezetének hét cikke. Csak egyetlen példa: a késő romantikus zeneszerzőnek a nevét így mondják ki: [szenszan], holott a Saint-Saëns név végén ejteni kell az s-et, mégpedig [sz]-nek: [szenszansz]. Természetesen hasonló nehézségekkel szembesülhetnek a sportriporterek is, de mindenki kaphat tanácsot, akinek az idegen nevek, szavak kiejtése, írása gondot okoz.

Szókirándulásra hívja a szerző az olvasót a második, kereken ötven írást tartalmazó, Új szavakat tanulok című egységben. Ezeket elolvasva megtudhatjuk, hogy van-e olyan magyar szó, hogy debüt; mit jelent a priorál, sagázik és a pacekban; kik azok az újdonászok és külügyérek; hogyan lehet szexi a filmipar és a kortárs galéria; és kicsoda Anita, a nehézatléta.

A harmadik rész majdnem időmértékes verssornak megfelelő címe, Koccan a stílus, csikorog a nyelvtan a stilisztikai csorbákkal és a nyelvtani kétségekkel foglalkozik. Így például a rikkancsszórenddel, az alanyi és tárgyas ragozás összekeverésével, a lejterjakabbal és a képzavarral. Mind-mind hasznára válik olvasószerkesztőnek, lektornak, korrektornak, magyartanárnak és az érdeklődő nagyközönségnek.

Kemény Gábor annak a nyelvésznemzedéknek a képviselője, aki precízen, fi­losz módjára bont ki minden témát, alaposan körbejárja, megvilágítja az adott nyelvi jelenséget. Ezekben az írásaiban gyakran hivatkozik más művekre azok számára, akik jobban elmélyednének a témában. A könyv használatát megkönnyíti, egyben a gazdagságát még jobban bemutatja a kötet végén található név- és tárgymutató.

(Kemény Gábor: Tanuljunk magyarul is! – Válogatott nyelvművelő cikkek 2009–2019. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2020, 222 oldal. Ára: 2490 forint)