A révész gyakorlott mozdulattal leakasztja az acélsodronyt a cölöpről, behajítja a hajóra, felugrik a pallókra, beindítja a dízelmotort, s már indul is a komp. Drótkötélpályán vezetve. Erre csak a Tisza felső folyásánál van lehetőség, ahol még keskeny a folyó, ezért át lehet feszíteni a kötelet. Önmagában már ezért a kuriózumért is megéri az utazás. A viteldíj kocsinként négyszáz, továbbá személyenként száz forint. Pontosan a harmada a Dunán általános tarifának. A KSH havi jelentésében nincs ilyen tétel, de már ez az adat is árulkodik a helyi vásárlóerő mértékéről. A komp egy-két perc alatt átér a Tisza túlpartjára – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Borsod-Abaúj-Zemplénbe. S az összevont megyenév még pontatlan is: Szabolcs-Szatmár-Bereg Unggal kiegészülve lenne helyes, hiszen – a kevésbé ismert – Záhony anno Ung vármegyéhez tartozott.
„A kortárs művészet mindenütt a kultúrák kutatás-fejlesztési laborja”
Gajzágó Györgyöt, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia igazgatóját a mai művészet piaci vetületéről kérdeztük.