Hang a hátsó sorban

Végzettségei révén teljes körű szolgáltatást tud nyújtani egy-egy film elkészítésénél. Örök tél című filmje itthon ritkán látott sikertörténet. „Fantasztikus rendező vagy, és remek ember. Te vagy az első magyar rendező, aki eljuttatta a színésznőjét erre a színpadra” – mondta róla New Yorkban Gera Marina főszereplő a nemzetközi Emmy-díj átvételekor. Szász Attilával beszélgettünk.

Jelenet a film 2017-es forgatásáról Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Mihez kezdett a két diplomájával?

– Körbejártam a filmszakmát. A végén kezdtem. Már a főiskola alatt írtam filmkritikákat, később a Vox mozimagazin főszerkesztőjeként nagy csapatot mozgattam.

– Hogy lett önből rendező?

– A reklámszakma volt az igazi iskolám. Az IBS-en sok reklámügynökségen dolgozó embert ismertem meg, akik többször hívtak, hogy ötleteljünk együtt, mert tendert akarnak nyerni. Mondtam, jó, de ha megnyerik, akkor én rendezem. Megnyerték. Az első egy-két munkám borzalmas volt, minden mérce szerint vállalhatatlan. De visszahívtak! Aztán hamar belejöttem, sok mindent megtanultam, kipróbáltam, amiket aztán a filmekben hasznosítottam. Külföldön és itthon is azt mondták, hogy kellene egy névjegykártya – egy rövidfilmmel. Az elsőt, a Most látszom, most nem látszom címűt úgy hoztuk össze, hogy a reklámot forgató stábot továbbvittük hat napra – nyomott áron. Úgy éreztük, sínen vagyunk, jöhetnek a játékfilmek. Ehelyett tíz év szünet következett Liv Ullmannostul, mindenestül.

– A berni követ megtörtént esetet dolgoz fel. 1958-ban két magyar emigráns tört be a berni nagykövetségünkre, ahol tűzpárbajba keveredtek. Találkoztak olyanokkal, akik ismerték a történetet?

– Köbli Norbert forgatókönyvíró átnézte az összes dokumentumot, a teljes jegyzőkönyvet, majd ezeket elég szabadon kezelte. Döbbenetes pillanat volt, amikor a premier utáni beszélgetésen megszólalt egy hang a hátsó sorban. Az egyik fiú leszármazottja vagyok, mondta, és ez nem így történt, nem emiatt mentek be a követségre. Néma csend lett, aztán Kulka János elegánsan megoldotta a helyzetet, mondván, nem dokumentumfilmet készítettünk. Egy másik hozzátartozóról tudtunk, őt el is hívtuk a vetítésre, de nem jött, mert nem akarta föltépni a sebeket.

Fotó: Teknős Miklós

– A Félvilág című tévéfilmje, amely a nagy siker miatt moziforgalmazásba is került, a Monarchia idején játszódik. Kegyetlen gyilkosság előzményei­ről és három nő (Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura) bizarr és szenvedélyes kapcsolatáról szól. Milyen messzire jutott el a film híre?

– Rengeteg fesztiválra hívták meg, és több mint húsz díjat kapott. Spanyol és portugál nyelvterületen nagyon megszerették. Forgalmazási szempontból is értünk el sikereket, sok helyre megvették. A latin-amerikai Netflixen új közönségre talált. A színésznők mesélik, hogy Brazíliából kaptak rajongó leveleket, Argentínából pedig fotókat – valaki rábukkant a Félvilág kalóz DVD-jére egy indiánok lakta kis faluban.

– Örök tél című alkotásának története szerint 1944 decemberében orosz katonák egy dunántúli sváb faluból a donyecki munkatáborba deportálják a munkaképes nőket, és embertelen körülmények között dolgoztatják őket a szénbányában. Irénnek (Gera Marina) Rajmund (Csányi Sándor) segít túlélni a tábor borzalmait. Milyen hangulatban forgatták a filmet?

– Minden színész másként dolgozta fel a helyzetet. Gera Marina, aki személyesen is érintett, mert a dédnagypapája megjárta a hadifogolytábort, a szünetekben félrevonult, és a szerepéhez szükséges lelkiállapotban tartotta magát. Csányi Sándor is tartalékolta az energiáit, Marinával sem beszélgetett. Másoknak viszont az tett jót, ha a csapó után oldottuk a helyzetet.

– Kicsoda Havasi János?

– Az ő édesanyja volt az igazi Irén, aki megjárta a munkatábort. Tíz évvel korábban már megkereste Köbli Norbertet a novellájával. Amikor a Gulag-emlékévhez kapcsolódva pályázatot írtak ki, beadták. A film első verzióját csak a szűk stábnak mutattuk meg. A vágónk már a neki előre elküldött musztereken sírt. Az minket is megdöbbentett, hogy Nagy András operatőr annyira elérzékenyült, hogy kiment a vetítőből.

– Első mozifilmje, az Apró mesék egy szélhámosról (Szabó Kimmel Tamás) szól, aki jutalom reményében a háborúban elveszett szeretteiket kereső rokonoknak ad elő hazug történeteket. Figyelembe vették a tesztvetítést nézők véleményét, változtattak valamin?

– Kíváncsi voltam, hogyan reagálnak, ezért fölvettük a közönséget videókamerával. Nagyon tanulságos volt. Meglátták Szabó Kimmel Tamást, és minden poénért hálásak voltak. Ki akartunk vágni egy jelenetet, mert nem tartottuk elég viccesnek, ám a nézők nagyon értékelték, ezért benne hagytuk. A film elejét viszont megváltoztattuk. Kérdőíveket is kitöltettünk, hogy pontosan értik-e a történetet.

– Hat év alatt négy kosztümös filmet rendezett. Ki biztosítja önnek a nyugodt alkotói hátteret?

– A családom, elsősorban Dóri, a feleségem, aki egyébként a titkos fegyverem is. Mindig ő az első nézőm. Kifinomult kritikai érzéke van. Ő látja az első vágott verziót, és kapjuk tőle az ívet rendesen. A berni követet még szétcincálta, a Félvilágot is miatta vágtuk át többször. De úgy tűnik, javulunk, mert az utóbbi időben egyre kevesebb kritikát fogalmaz meg. Fiainkat is sikerült megfertőznöm a filmkészítéssel, a 18 éves rendező akar lenni, a 13 éves a színészettel is flörtöl. Ha ez teszi őket boldoggá, akkor minden erőmmel támogatom majd őket.

– Nagy thriller- és horrorrajongó. Mi a műfaja a legutóbbi forgatókönyvének, mellyel pályázott: romantikus horror?

– Nem, nem, csak horror. Bár most, hogy mondja…

Névjegy

Szász Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola producer szakán. Tíz évig filmkritikusként dolgozott, majd filmeket forgalmazott. Hazai és nemzetközi stábokkal több mint kétszáz reklámfilmet készített. Első rövidfilmje, a Most látszom, most nem látszom (2005) több tucat fesztiválon szerepelt, és 19 díjat kapott. Három tévéfilmjével – A berni követ (2014), Félvilág (2014), Örök tél (2018) – nem csak komoly szakmai sikereket ért el, alkotásai a nézők kedvencei lettek. Apró mesék címmel mutatták be első mozifilmjét, melyért az év filmrendezőjének járó Arany Medál-közönségdíjat vehette át.