A csanádi egyházmegye élére történt kinevezésekor harminchét éves Glattfelder Gyula a világ egyik legfiatalabb püspökeként lépett szolgálatba. Ő az első csanádi főpásztor, akinek – Trianon következtében – Szeged a székhelye, s nevéhez fűződik a szegedi dóm fölszentelése, a püspöki székház és a papnevelő intézet megépítése. Bár kiutasították Románia területéről, olyan nagy formátumú személyisége volt kora katolicizmusának, hogy élete végén kalocsai érsekké is kinevezték, sőt a magyar kormány esztergomi érsekként és hercegprímásként, vagyis a magyar katolikus egyház fejeként is szívesen látta volna.
Az iparos polgárcsaládban született Glattfelder Gyulát (1874–1943) 1896 októberében szentelték pappá. Tudományos munkásságára tekintettel mindössze harmincnégy évesen a budapesti egyetem teológiai fakultásának nyilvános rendes egyetemi tanára lett. A fiatal professzor oktatói karrierje nem tartott sokáig, hiszen alig több mint két évvel később Ferenc József a csanádi püspöki méltóságot adományozta neki.
Glattfelder Gyulát 1911. március 18-án nevezték ki a csanádi egyházmegye élére. Május 14-én szentelték püspökké, főpapi székét egyházmegyéje központjában két héttel később foglalta el. Főpásztori jelmondata: Iustum amore! – azaz: Igazságot szeretettel! Nehéz időszakban volt csanádi püspök: előbb az első világháború megpróbáltatásai, majd az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása jelentettek nagy kihívást. Megszűnt a történelmi Magyar Királyság, s a trianoni állam területén a csanádi egyházmegyének mindössze töredéke maradt. Ráadásul Temesvár, a püspöki székhely – s így az egyházjogi előírásoknak megfelelően maga a főpásztor is – Románia területén volt.
A csanádi püspökség területének hatvanegy százaléka (24 963 négyzetkilométer) került Romániához százötvennégy plébániával és több mint félmillió hívővel. Az újonnan létrejött délszláv államban püspökségünk huszonhat százaléka (9387 négyzetkilométer) maradt. Az ott élő több mint kétszázezer katolikus lelkipásztori ellátását hatvankét plébánia végezte. A trianoni Magyarországot mindössze az egyházmegye területének tizenhárom százaléka (562 négyzetkilométer) illette.