Járványszámtan

A koronavírus miatt sokan tartanak a gazdasági bizonytalanságtól. Emiatt felértékelődött az arany árfolyama, készlethiány alakult ki. Míg februárban a tömbökből hatvanmillió forintot forgalmazott a BÁV, később a bevétel közel a nyolcszorosára nőtt. A háztartások is több pénzt spóroltak, ám a huszonéveseknek kevés a tartalékuk.

Az aranypiacot a feje tetejére állította a koronavírus. A befektetők világszerte úgy vették a sárga nemesfémet, mint a cukrot – legalábbis amíg kapható volt, ugyanis a kereskedők kifogytak a készletekből. Itthon a BÁV-nál is deficit alakult ki az óriási forgalom miatt. A vállalat közlése szerint míg februárban befektetési aranytömbökből hatvanmillió forintos forgalmat bonyolítottak, a tavaszi veszélyhelyzetben közel nyolcszorosára nőtt a kereslet. Alig több mint egy hét alatt eladták a teljes befektetésiarany-készletet, azaz több mint húszezer grammot. A vásárlási láz tovább is tartott volna, ám a pótlásra nem volt lehetőség. Hiába volt a vállalatnak itthon jelentős tartaléka, ha a tömbösítést a határok, majd a gyárak lezárásával nem lehetett elvégezni, ugyanis erre legközelebb Olaszországban kerülhet sor. Miután az ékszergalériák is bezártak, a befektetők az on­line aukciókat választották. A siker garantált volt, a forgalom háromszorosára ugrott.

Amikor a járványügyi intézkedések lazításával pár hete ismét kinyitottak a tömbösítőüzemek és az üzletek, a már tartósan ezerhétszáz-ezernyolcszáz dollár fölött járó aranyár sokakat eladásra ösztönzött, hiszen az árfolyam 2011 óta nem volt ennyire magas. Érdekesség, hogy a kilencéves árfolyamcsúcs arra a hírre keletkezett, hogy a koronavírus-oltóanyaggal kapcsolatos remények a vártnál gyorsabb gazdasági fellendülést hozhatnak. Ennek ellenére sokan szabadulnak készletüktől: olyanok, akik az árfolyam-emelkedésből származó nyereségre számítanak, mások, főleg a vállalkozók, az újraindulással járó költségeket finanszírozzák a beváltott összegből.

Abból, hogy itthon is várólistás lett az aranytömb és az ékszer, érdekes következtetéseket lehet levonni, leginkább azt, hogy a lakosság jobban él, mint tíz évvel ezelőtt. Ám sokan tartanak egy újabb, akár elhúzódó járványtól, így az egyik legértékállóbb befektetési formát keresik. Harmadrészt – és ez a legfontosabb – érdemes az árfolyamváltozást figyelni, kedvező a csillagok állása. Ole Hansen, a Saxo Bank nyersanyag-stratégiájának vezetője szerint több oka van, hogy az arany árfolyama az év második felében tovább emelkedik, és az előrejelzések szerint a következő években a nemesfém új rekordot hozó árfolyamszintet is elérhet. Ennek oka lehet a növekvő globális megtakarítások aránya és a geopolitikai feszültségek növekedése az Egyesült Államok novemberi elnökválasztása előtt. Tehát ismét beigazolódik: érdemes értékálló befektetést vásárolni, ráadásul olyan kulcsfontosságú árut, amely szárnyaló kurzust érhet el.

Tavaly ilyenkor sor állt itthon a lakossági szuperállampapírért (MÁP+), de az arannyal ellentétben mostanra a vásárlási roham mérséklődött. Vége a kiugró forgalomnak, sőt a koronavírus jelentősen és globálisan is megtépázta a többi lakossági állampapírpiacot. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány több mint 8200 milliárd forintot tesz ki. Ezen belül alig egy évvel az indulását követően a háztartások teljes állampapír-megtakarításainak már több mint felét jegyzik magánszemélyek a szuperpapírban. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a 2019-es kibocsátáskor, azaz csak júniusban több mint ezermilliárd forintos volt a forgalom, amely később beállt havi háromszáz-négyszáz milliárd körülire. A járvány idejére kimúlt a lendület, heti harminc-negyven milliárd forintért vásárol a magyar lakosság. Sőt amennyiben az összes állampapír-állományt vizsgáljuk, akkor a vírushatás még jobban látható: március óta közel 440 milliárdos lakosságiállomány-visszaesés tapasztalható. Ez ered a lejáratokból, illetve az idő előtti visszaváltásokból.

Ezzel szemben döbbenetes fordulatot láthattunk a hazai részvénypiacon: míg az állampapírokat és befektetési alapokat inkább eladták, a részvényekért szinte megőrültek a pénzüket kockáztató magánszemélyek. A bátrak jól jártak, mivel jelentős hozamokat zsebelhettek be áprilisban. A legjobban a banki, illetve a vállalati papírok teljesítettek, ennek ellenére mostanra már több papírnál is tapasztalható az árfolyamcsökkenés, hiszen elmúlt a vírus miatti felvásárlási láz.

A kényszeres beszerzési pánik a fogyasztásra, a háztartások pénzére is kihatott külföldön, belföldön egyaránt. Amikor a vírustól való félelem eluralkodott az országban, a statisztikák szerint elérhették a hetven-száz milliárd forintos napi rekordösszeget is azok a kiadások, amelyeket élelmiszerekre és egyéb fogyasztási cikkekre fordítottak a magyarok. Az átlagot meghaladó mértékben, 12 százalékkal növekedett a tartós áruk (például a bútorok, nagyobb elektromos, illetve számítástechnikai termékek) forgalma. A nem tartósakra fordított költés (élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, gyógyszerek) is 6,7 százalékkal nőtt, valószínűleg a felvásárlások miatt. Emellett alig kellett üzemanyagra, utazásra, éttermekre, ruházatra költeni.

Minden válság idején nő a pénzügyi tudatosság, hiszen tavasszal a bizonytalan gazdasági környezet erősen ösztönözte a spórolást, amelynek mértéke mindenütt rekordot ért el a Bankmonitor tanulmánya szerint. A korábban megszokott öt–tíz százalékos sávból kitörve az amerikaiak a jövedelmük 33 százalékát félretették! Hazánkról ilyen részletes számítás a vírus idejéről nem áll rendelkezésre, de a 2008-as válság utáni növekvő trend nálunk is megfigyelhető. A Magyar Nemzeti Bank ezt friss tanulmányában azzal magyarázta, hogy a bérnövekedéssel egyidejűleg a háztartások nem adósodtak el túlzottan, így mind a fogyasztásukat, mind a megtakarításaikat erősítették. A március közepén meghirdetett hiteltörlesztési moratórium szintén azt eredményezhette, hogy a családok több pénzt félretettek a jövedelmükből.

A statisztikák szerint a népesség körülbelül egyharmada, több mint hárommillió ember él olyan háztartásban, amely semmilyen tartalékkal nem rendelkezik. Szintén egyharmad lehet azoknak az aránya, akiknek van ugyan némi megtakarításuk, de annak összege nem éri el a háromhavi kiadásuk mértékét. Az ország másik egyharmada rendelkezik annyi félretett pénzzel, hogy abból legalább három hónapig tudnák finanszírozni a megélhetésüket. Ezért a lehető legkorábban érdemes elkezdeni az öngondoskodást, mert akkor kisebb havi összegek megspórolásával is elérhetjük ugyanazokat a célokat. Például aki 25 évesen elindít egy nyugdíjcélú megtakarítást, 18 ezer forintos havidíjjal is össze tud gyűjteni húszmillió forintos vagyont. Ellenben aki csak 45 éves korban kezd el takarékoskodni, annak már havi 52 ezer forintot kell félretennie, hogy ugyanezt elkönyvelje.

A koronavírus-járvány nem érte annyira felkészületlenül a magyar családokat, mint a 2008-as globális pénzügyi válság. Ez annak is köszönhető, hogy kedvezőbbek a világgazdasági körülmények, de a befektetők, illetve a háztartások, azaz a fogyasztók is óvatosabbak. Az viszont a jövő talánya, hogy mi vár ránk a pénzpiacon a vírus valódi lecsengése után. Ám ennek idejét a sok egymásnak ellentmondó jóslat miatt nem tudni.

Takarékosabbak a fiúk

Átlagosan négyszáz-négyezer forint spórolt pénzük van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Amennyiben a korcsoportot kettébontjuk, akkor a 19–25 éves rétegre kétszázhúszezer forint, a 26–29 évesekre már nyolcszázezer forint tartalék jut. A fiúk spórolósabbak: a megkérdezettek 65 százalékának van tartaléka, a lányoknak viszont csak a 42 százaléka rendelkezik félretett pénzzel. Összességében a huszonévesek 55 százalékának van megtakarítása. A tudatosan gyűjtők tábora gyarapodott: a tavalyi 27 százalékkal szemben az idén már harminc százalék teszi félre a pénzt a hónap elején. A vizsgált korosztály 31 százaléka akár fél évnél tovább is el tudná tartani magát a megtakarításaiból, ha munka nélkül maradna. Az viszont szomorú, hogy 34 százalék egy hónap alatt felélné az összes pénzét.