Külföldön az utcákon sétálva mindig ugyanaz a kérdés motoszkál bennem: milyen körülmények között élnek az ottaniak? Szeretnék belépni az ajtajukon, vagy legalább benézni az ablakon, hogy lássam, hogy néz ki a lakásuk, milyen bútorokat használnak, hol esznek, mit főznek, kikkel laknak együtt. Szívesen megtudnám, mi a foglalkozásuk, mennyi pénzből élnek, hogyan töltik a szabadidejüket. Irigylem a külföldön dolgozó tudósítókat, mert beleláthatnak más országban élők életébe, otthonába. Nekik és Pásztor Zoltán felelős szerkesztőnek köszönhető, hogy a Kossuth rádió hallgatói érdekes, meghökkentő, szívszorító, néha felháborító történeteket ismerhetnek meg a világból.
Vasárnap kora délután a Harminc perc alatt a Föld körül című adásban a műsorvezető a riportokat néhány mondatban összefoglalja, majd átadja a szót a tudósítónak. A szórakoztató magazinműsorban könnyed témákkal is foglalkoznak, például hogy miért hívta párbajra egy amerikai férfi a volt feleségét, vagy ki a világ legmagasabb és legalacsonyabb elnöke. (Lincoln 193, Putyin 170, a két rettegett vezér, Sztálin és Lenin csak 165, viszont I. Péter orosz cár 203 centiméter magas volt.) Felidézték a negyven éve elhunyt jugoszláv elnök, Josip Broz Tito életét, aki igazi hedonista volt. (234 kocsi és számtalan szerető várta 32 villájában.) Az egyik adásban a tudósító a kényelmes sport- és edzőcipők értékesítéséről számolt be. A „sneakerek” gyártói a limitált kiadásokkal – számozott, különleges darabokkal, melyek híres sportolókhoz, zenészekhez köthetők – hatalmas keresletet gerjesztenek. Létezik magas szárú, lányoknak magas sarkú is… Az önbekötős cipőből 98 párat készítettek, melyek ára tízmillió forint. Vannak olyan cipőgyűjtők, akik az aukciókon egy párért 430 ezer dollárt (135 millió forintot) is képesek kifizetni.
Egy másik riport Spanyolországba kalauzolta a hallgatókat. Manapság a művészettörténészek szerint vannak olyan képzőművészeti alkotások, festmények, melyek olyan értékesek, hogy nincs is áruk. Persze nem mindegy, hogy a remekművek milyen állapotban vannak. Restaurálás után az esetek többségében ismét régi pompájukban láthatjuk őket, de előfordul, hogy kontárok állnak neki javítgatni. Spanyolországban jelenleg nincs olyan törvény, mely azoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel megtiltaná a műalkotások helyreállítását – amatőrök is restaurálgathatnak. Már több kreálmány született. Az egyik Szeplőtelen Szűz-ábrázolás, melynek közelébe nem profi restaurátort engedtek, egy idő után felismerhetetlenné vált. Pedig „alkotója” kétszer is nekifutott a feladatnak. Egy másik önjelölt restaurátor szintén jó szándékkal ragadott ecsetet. Képe a „majom Krisztus” néven híresült el. A külföldön élő újságírók a járvány idején arról tájékoztatták a hallgatókat, hogy hol milyen új szokások alakultak ki a karantén alatt.
