Mire elég harminc perc a világból?

A Kossuth rádió hallgatói meghökkentő, szívszorító, felháborító történeteket ismerhetnek meg a világból.

Valletta, 2015. június 30. A Sant'Elmo öböl felé vezetõ meredek Old Bakery Street látképe. MTVA/Bizományosi: Lehotka László *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget. Fotó: Lehotka László

Külföldön az utcákon sétálva mindig ugyanaz a kérdés motoszkál bennem: milyen körülmények között élnek az ottaniak? Szeretnék belépni az ajtajukon, vagy legalább benézni az ablakon, hogy lássam, hogy néz ki a lakásuk, milyen bútorokat használnak, hol esznek, mit főznek, kikkel laknak együtt. Szívesen megtudnám, mi a foglalkozásuk, mennyi pénzből élnek, hogyan töltik a szabadidejüket. Irigylem a külföldön dolgozó tudósítókat, mert beleláthatnak más országban élők életébe, otthonába. Nekik és Pásztor Zoltán felelős szerkesztőnek köszönhető, hogy a Kossuth rádió hallgatói érdekes, meghökkentő, szívszorító, néha felháborító történeteket ismerhetnek meg a világból.

Vasárnap kora délután a Harminc perc alatt a Föld körül című adásban a műsorvezető a riportokat néhány mondatban összefoglalja, majd átadja a szót a tudósítónak. A szórakoztató magazinműsorban könnyed témákkal is foglalkoznak, például hogy miért hívta párbajra egy amerikai férfi a volt feleségét, vagy ki a világ legmagasabb és legalacsonyabb elnöke. (Lincoln 193, Putyin 170, a két rettegett vezér, Sztálin és Lenin csak 165, viszont I. Péter orosz cár 203 centiméter magas volt.) Felidézték a negyven éve elhunyt jugoszláv elnök, Josip Broz Tito életét, aki igazi hedonista volt. (234 kocsi és számtalan szerető várta 32 villájában.) Az egyik adásban a tudósító a kényelmes sport- és edzőcipők értékesítéséről számolt be. A „sneakerek” gyártói a limitált kiadásokkal – számozott, különleges darabokkal, melyek híres sportolókhoz, zenészekhez köthetők – hatalmas keresletet gerjesztenek. Létezik magas szárú, lányoknak magas sarkú is… Az önbekötős cipőből 98 párat készítettek, melyek ára tízmillió forint. Vannak olyan cipőgyűjtők, akik az aukciókon egy párért 430 ezer dollárt (135 millió forintot) is képesek kifizetni.

Egy másik riport Spanyolországba kalauzolta a hallgatókat. Manapság a művészettörténészek szerint vannak olyan képzőművészeti alkotások, festmények, melyek olyan értékesek, hogy nincs is áruk. Persze nem mindegy, hogy a remekművek milyen állapotban vannak. Restaurálás után az esetek többségé­ben ismét régi pompájukban láthatjuk őket, de előfordul, hogy kontárok állnak neki javítgatni. Spanyolországban jelenleg nincs olyan törvény, mely azoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel megtiltaná a műalkotások helyreállítását – amatőrök is restaurálgathatnak. Már több kreálmány született. Az egyik Szeplőtelen Szűz-ábrázolás, melynek közelébe nem profi restaurátort engedtek, egy idő után felismerhetetlenné vált. Pedig „alkotója” kétszer is nekifutott a feladatnak. Egy másik önjelölt restaurátor szintén jó szándékkal ragadott ecsetet. Képe a „majom Krisztus” néven híresült el. A külföldön élő újságírók a járvány idején arról tájékoztatták a hallgatókat, hogy hol milyen új szokások alakultak ki a karantén alatt.

A londoni tudósító a brit és amerikai szupergazdagokról számolt be, akik közül többen kastélyt kerestek (körülötte várárokkal), vagy szigetet a semmi közepén, de volt, aki egész szállodát vett ki. A pénz nem számított. Azokban a hetekben a legkelendőbb a bunker volt, a karantén idején négyszáz százalékkal nőtt a kereslet a pazar búvóhelyek, a több ezer négyzetméteres, hipermodern szűrőberendezésekkel, acél védőfalakkal, golyóálló ajtókkal felszerelt föld alatti otthonok iránt, melyekhez hatalmas nappali, uszoda, télikert, zöldségtermesztésre alkalmas kiskert és mozi is tartozik. Szerencsére volt olyan is, aki felajánlotta luxuslakását a brit egészségügyi szolgálat dolgozóinak.

Más kihívásokkal szembesültek az emberek Indiában, ahol a költségcsökkentés miatt sokan kidobták házi kedvenceiket, így a járvány alatt 35 millió állat éhezett. Az állatjóléti testület etetőengedélyeket adott ki, melyekkel a segítők elhagyhatták otthonaikat, és etethették mások megunt kedvenceit. Amerikából megismerhettük a világ legszerencsésebb emberének titulált lottózóját, aki két szelvényen ugyanazokkal a számokkal játszott, és egy nap alatt kétszer nyert. Mit kezd ezzel a rengeteg pénzzel, kérdezték tőle. Majd az asszony eldönti, biztos lesz ötlete, válaszolta. A műsort hallgatva beléphetünk mások ajtaján, bepillanthatunk az életükbe, karrierjükbe, néha még a hálószobájukba is. És nekünk, hallgatóknak nem kell tartanunk utazási korlátozásoktól sem.

(Harminc perc alatt a Föld körül – nemzetközi magazinműsor. Kossuth rádió, felelős szerkesztő: Pásztor Zoltán. Minden vasárnap 13.32)