Mint ahogy arra számítani lehetett, június utolsó hetében az orosz hatalom meggyőző eredményt ért el az alkotmányreform egyhetes referendumán. A Vlagyimir Putyin köztársasági elnök által javasolt számos módosításra határozott igent mondott a nép jelentős része. A nemzetközi sajtó természetesen azt tartotta szem előtt, hogy ezzel Putyin – ha akar – még 16 évig maradhat Oroszország államfője, 2024 után is indulhat a kétszer hatéves mandátum elnyeréséért a módosított alkotmány szerint.
Ez nem épp felemelő hír a Nyugatnak, el is készültek a Putyint 84 évesre öregítő képek, ugyanis a Kreml ura a feltételezések szerint ebben a korban vonul majd nyugdíjba. A nagy világlapok okoskodásában van egy apró hiba: meg is kell választani őt – mégpedig kétszer – az elkövetkező évtizedben. Mert előfordulhat, hogy lemond az indulásról. És amire az újságírók nem gondoltak, az is megeshet, hogy nem választják meg elnöknek. Ma ez a tudományos-fantasztikus irodalom tárgykörébe tartozik, de tíz év hosszú idő, különösen a politikában.
Elsősorban stabilitásra, erőskezű elnökre van szüksége Oroszországnak – vélte Putyin, amikor az alkotmányreformmal idén januárban előállt. Ez az érvelés hatott a szavazókra. Putyin ma hatvanhét éves, egészsége kitűnő, benne van jó néhány év, amelyet a hatalomban tölthet. Míg a legnagyobb vetélytársánál olyan elnökjelölt készül a Fehér Házba, aki nem biztos, hogy egy adandó nagygyűlésen feltalál a dobogóra. Az viszont már Putyin felelőssége, hogy húsz hatalomban töltött év alatt nem talált egyetlen olyan utódot sem, akire nyugodt szívvel ráhagyhatná az országot. Az általa ki nem mondott, de felvázolt kép azt mutatja, hogy utána komoly politikai csatározások indulnának meg az első számú vezetői posztért. Erre – különösen a mostani helyzetben – nincs szüksége Oroszországnak. Magyarán: a hazának ő a legjobb megoldás, így nincs más választása, mint az, hogy maradjon.
Magával szemben is elvárás, hogy nem ilyen Oroszországot akar majd utódjára hagyni. Amikor 2000-ben hatalomra került, az ország modernizációját ígérte. A kedvező nemzetközi gazdasági helyzetben elég tartalékot tudott felhalmozni, ám mindig közbeszólt valami, hogy belevágjon az orosz gazdaság megújításába: a 2008-as gazdasági világválság, 2014-ben a Krím bekebelezése és az azt követően megvalósuló szankciók Moszkva ellen, majd a mostani koronavírus-járvány, amely a napokban újabb megbetegedési csúcsot döntött Oroszországban. Az szinte biztos, hogy egy-két évig szóba sem kerülhet a gazdasági megújítás.