időjárás 23°C Jácint 2022. augusztus 17.
logo

Szavazó medve

Pósa Tibor
2020.07.14. 15:00
Szavazó medve

Az államfő politikája szempontjából csalódás vagy megdicsőülés a múlt héten befejeződött oroszországi népszavazás az alkotmánymódosításról? Is-is. Ilyen repedések mindenesetre még nem mutatkoztak Putyin hatalmi építményének a falán.

Mint ahogy arra számítani lehetett, június utolsó hetében az orosz hatalom meggyőző eredményt ért el az alkotmányreform egyhetes referendumán. A Vlagyimir Putyin köztársasági elnök által javasolt számos módosításra határozott igent mondott a nép jelentős része. A nemzetközi sajtó természetesen azt tartotta szem előtt, hogy ezzel Putyin – ha akar – még 16 évig maradhat Oroszország államfője, 2024 után is indulhat a kétszer hatéves mandátum elnyeréséért a módosított alkotmány szerint.

Ez nem épp felemelő hír a Nyugatnak, el is készültek a Putyint 84 évesre öregítő képek, ugyanis a Kreml ura a feltételezések szerint ebben a korban vonul majd nyugdíjba. A nagy világlapok okoskodásában van egy apró hiba: meg is kell választani őt – mégpedig kétszer – az elkövetkező évtizedben. Mert előfordulhat, hogy lemond az indulásról. És amire az újságírók nem gondoltak, az is megeshet, hogy nem választják meg elnöknek. Ma ez a tudományos-fantasztikus irodalom tárgykörébe tartozik, de tíz év hosszú idő, különösen a politikában.

Elsősorban stabilitásra, erőskezű elnökre van szüksége Oroszországnak – vélte Putyin, amikor az alkotmányreformmal idén januárban előállt. Ez az érvelés hatott a szavazókra. Putyin ma hatvanhét éves, egészsége kitűnő, benne van jó néhány év, amelyet a hatalomban tölthet. Míg a legnagyobb vetélytársánál olyan elnökjelölt készül a Fehér Házba, aki nem biztos, hogy egy adandó nagygyűlésen feltalál a dobogóra. Az viszont már Putyin felelőssége, hogy húsz hatalomban töltött év alatt nem talált egyetlen olyan utódot sem, akire nyugodt szívvel ráhagyhatná az országot. Az általa ki nem mondott, de felvázolt kép azt mutatja, hogy utána komoly politikai csatározások indulnának meg az első számú vezetői posztért. Erre – különösen a mostani helyzetben – nincs szüksége Oroszországnak. Magyarán: a hazának ő a legjobb megoldás, így nincs más választása, mint az, hogy maradjon.

Magával szemben is elvárás, hogy nem ilyen Oroszországot akar majd utódjára hagyni. Amikor 2000-ben hatalomra került, az ország modernizációját ígérte. A kedvező nemzetközi gazdasági helyzetben elég tartalékot tudott felhalmozni, ám mindig közbeszólt valami, hogy belevágjon az orosz gazdaság megújításába: a 2008-as gazdasági világválság, 2014-ben a Krím bekebelezése és az azt követően megvalósuló szankciók Moszkva ellen, majd a mostani koronavírus-járvány, amely a napokban újabb megbetegedési csúcsot döntött Oroszországban. Az szinte biztos, hogy egy-két évig szóba sem kerülhet a gazdasági megújítás.

A világjárvány miatt rendkívüli körülmények között tartották meg az alkotmánymódosításról szóló referendumot. Egyhetesre nyújtották a korábban április 22-re kiírt voksolást, amelyet június végén rendeztek meg. Ennek célja az volt, hogy megakadályozzák a tumultust. A szavazást szabad levegőn tartották, hogy így kerüljék el a fertőzést. Az idősekhez, ahol ez megvalósítható volt, házhoz vitték az urnát. Ezekből olyan vicces helyzetek adódtak, amelyeken azóta röhög az internet népe. Például a mindenféle felügyelet nélkül a ház elé kitett vagy a liftben hagyott szavazatgyűjtő. De volt, ahol a „bizottság” egy gépkocsi motorházának tetején rendezkedett be. A győzelmet az a felvétel vitte el, amelyen egy medve él állampolgári jogával, és becsúsztatja szavazatát az urnába. Ilyen körülmények között, mint arra az ellenzék hivatkozik, botrányos volt a referendum végrehajtása, számtalan lehetőség adódott a csalásra.

Szavazás aratási szünetben a szántóföldre vitt mozgóurnánál. Rendkívüli körülmények
Fotó: Reuters

A részvétel 65 százalékos volt, a Putyin-korszakban ez volt a legalacsonyabb szavazási kedv, bár a nyugat-európai országok ezt is bátran elfogadnák. Talán a polgárok féltek a megfertőződés lehetőségétől vagy eleve lefutottnak tartották a referendumot. A hatalomnak viszont éppen az ellenkezője volt az érdeke: ez a népszavazás mégiscsak az elnökről szólt, és azt akarták, hogy minél többen biztosítsák támogatásukról Vlagyimir Putyint. Egyes helyeken ajándékokkal kedveskedtek a választóknak, máshol sorsjegyet adtak nekik, amelyekkel értékes nyereményekhez – lakás, gépkocsi – juthattak. Azok a családok, amelyeknek 17 évnél fiatalabb gyermekük van, a referendum előtti napon kaptak tízezer rubel (mintegy 46 ezer forint) egyszeri járadékot. Az ellenzék elítéli az ilyenfajta megvesztegetést, mert a lakosság természetesnek veszi majd az elkövetkező szavazásokon is, hogy ajándékokkal honorálják a voksát.

A hivatalos eredmények szerint 21,2 százalék utasította el az alkotmánymódosítást. Sok ez, vagy épp elmegy? Zömükben Putyin esetleges meghosszabbított elnöksége miatt szavaztak nemmel. Az ellenzék szerint „hatalmas csalás” történt, szerintük Moszkvában és Szentpétervárott – saját felmérésük szerint – a nemek győztek. A 78 százalékos győzelemre, ha ez egy nyugati demokráciában születik, örömtáncot lejtenének. De volt olyan időszak Oroszországban, amikor Putyin népszerűsége meghaladta a kilencven százalékot. A szavazás előtti napokban hatvan százalékot mértek, az elmúlt húsz év során ilyen alacsonyan nem állt az elnök népszerűségi mutatója.

A rendszer az öregedés jeleit mutatja, Putyin erre jól ráérzett, új lendületet kell adni a politikai irányításnak. Ma már nem annyira lelkesednek érte, mint tíz évvel ezelőtt. Csökken a szavazási kedv. Sokan a koronavírus-járvány kezelésében látják a visszaesés okait. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a Putyin-rezsim sem mindenható. Ők is követtek el hibákat, nemegyszer súlyosakat is a járvány hatásainak megítélésében. Ez érezhető a jelenlegi eredményeken is, ma már nem ikonok. Meg kell szokniuk az egyre hangosabb ellenzéki hangokat, amelyeket már nem lehet a régi eszközökkel elhallgattatni.

De még ezzel együtt is teljesült Putyin legfőbb vágya, és még 46 paragrafust építettek be vagy módosítottak az új alkotmányban, amely a múlt hét végétől életbe is lépett. Az elnök most látta elérkezettnek az időt arra, hogy ezeket a konzervatív értékeket rögzítse az alaptörvényben. A hivatkozás Istenre szerepel az alkotmányban. Csak egy férfi és egy nő házasságát ismeri el. Számos politikai változást rögzít az alaptörvény, például a kinevezések alkalmazásában – van, ahol csökkentette, máshol növelte az államfő hatalmát. Bebiztosította az államfő mentelmi jogát, hogy távozása után nehogy bárki bíróságon vonhassa felelősségre. A történelmi igazsággal is foglalkozik egy cikkely, amely kimondja, hogy a második világháborúban a Szovjetunió szerepét nem lehet megkérdőjelezni. Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin mindenre gondolt, ami megkönnyíti a dolgát az elkövetkező években. Ha az oroszok istene is mellé áll, akkor befejezheti művét.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.