A magasság igézete

Vajon mi visz rá valakit arra, hogy beköltözzön egy víztoronyba, főként, ha a vasbeton már korrodálódott, az omladozó homlokzat siralmas látványt nyújt? Nem is olcsó mulatság, legutóbb 160 millió forintot kértek el egy víz­toronylakásért. Bár azt nem tudni, pontosan hány ilyen ipari műtárgy áll még az országban, azt igen, hogy néhányukat már hasznosították: van köztük őrtorony, múzeum, tárgyaló, de akad csillagvizsgáló is.

Kastélyt idéző víztorony a budapesti Gubacsi úton. A régebbi építmények szépsége kárpótol kisebb teljesítményükért Fotó: Bach Máté

A víztorony különleges építmény. Amellett, hogy a nélkülözhetetlen ivóvizet tárolja, adagolja a városok, falvak lakóinak, a lehető legváltozatosabb formákat ölti magára. Lehet hidro- és aquaglóbusz, aquabuzogány és aquatórusz, aszódi és kiskunhalasi (mákgubó), téglabuzogány, birodalmi lépegető, dupla és szimpla vízház, fém- és betongomba, kórházi hasáb és MÁV-henger, csillag és téglarakéta – és még sorolhatnánk. Megbújik a Fővárosi Állat- és Növénykert sziklájában, szállodák és malmok homlokzata mögött, rátelepedik a kéményekre, ezüstszínű luftballonként jelenik meg, befurakodik, beleépül a lakóépületekbe (kelenföldi magasházak, Újpalota, gyöngyösi magasházak). Ritkábban repülő csészealjként találkozunk vele (csepeli, pestszentlőrinci, Dűlő utcai víztornyok).

Az ufószerű építmények kisgyermekként érintettek meg leginkább. Játszótársaimmal hittünk abban, hogy a hatalmas tornyok teteje éjszakánként leválik az oszlopról, körberepüli a lakótelepet, a teljes betonerdőt, végigsuhan a város felett, majd eltűnik a világűrben, ahonnan csak hajnaltájt libben vissza a helyére. Ezt a pillanatot azonban mindig lekéstük…

Bár a régi tornyok nem bírtak el annyit, mint az újabb koriak, és a modernekhez képest „tudásuk” is elenyészőbb, szépségük kárpótolja a gyengébb teljesítményt. Az országban található víztornyokról a Víztorony Baráti Kör készített adatbázist a lakosság közreműködésével. Pontos felmérés viszont még nem született a Kárpát-medence magyar vonatkozású létesítményeiről. Működésükről, építésük történetéről csak töredékes adatok állnak rendelkezésünkre, de az tény, hogy néhány kivételtől eltekintve a feleslegessé vált ipartörténeti emlékek hasznosítása megoldatlan. A tulajdonosoknak nincs pénzük arra, hogy a szükségteleneket lebontassák, így gyakran válnak drogtanyává, hajléktalanok szálláshelyévé. Holott a víztornyok valamikor megbecsült tárgyai voltak a településeknek. A toronyépítési hullám az előző századfordulón kezdődött, amikor a Parlament helyén elterülő üres téren átadták a város első vízművét. Kőbánya egyik magaslati pontjára telepítették a mai napig működő első víztároló medencéket. Később ugyanide, az Ihász utcába került a legfiatalabb tornyok egyike is, amelyet a vízművek 1968-ban felrobbantott. Pest legkorábbi, 1880-ban épített víztornya a Stefánia úton állt, ezt az 1950-es évek közepén bontották le a Népstadion nagyszabású munkálatai során. A legöregebb ma is álló építmény a nagy toronyépítő, Zielinszky Szilárd alkotása, 1913-as évjáratú, és az Eötvös utcában található.

Kastélyt idéző víztorony a budapesti Gubacsi úton. A régebbi építmények szépsége kárpótol kisebb teljesítményükért
Fotó: Bach Máté

A főváros jelenlegi területén – szerény becslések szerint is – többtucatnyi használaton kívüli víztorony található, bár számuk egyre fogy. Akad köztük középkori kastélyra hasonlító, mint a Közvágóhídon lévő, és tömzsi bástyára emlékeztető a Népligetben. Tökölön a büntetés-végrehajtást szolgálja, a Margit-szigeti kiállításokat fogadott be, a Csokonai utcait a Nemzeti Színház használta tárgyalónak. Sőt az ország legkisebb múzeumát is víztoronyban rendezték be Orosházán. Szintén itt, a városhoz tartozó Gyopárosfürdőn nemcsak jelkép, hanem kilátó is az egykori víztorony. Ugyanilyen funkciót szántak a gödöllői parkerdőben találhatónak, itt néha tárlatokat is rendeznek.

A Kolbenheyer Viktor által tervezett szombathelyi létesítményen légvédelmi megfigyelőpontot hoztak létre az 1950-es években. A gyulai Göndöcs-kert tornyának tetején a Magyar Tudományos Akadémia csillagvizsgálót alakított ki, amely hosszabb szünet után a közeljövőben visszakapja eredeti szerepét. A siófoki Szabadság téren álló torony jelképe a településnek: Tourinform-irodának és helytörténeti kiállítótérnek szánták. Érdekes megoldást kínál a budapesti Golgota utcai MÁVAG-kolónia, ahol a víztorony a baptista közösség épülete fölé magasodik. Az 1960–70-es években a toronytörzsben képzőművészeti szakköröket tartottak.

Lakáscélra is már több tornyot hasznosítottak, a fővárosban éppúgy, mint vidéken (Nagytanya, Oroszlány, Palotabozsok, Pécs-Vasas). Cukrászdát még senki sem nyitott víztoronyban tudomásunk szerint, éttermet ellenben igen, Tihanyban. Kaposújlakon a hotellé minősített ­Som­ssich-­kastély része a víztorony, magaslati kilátó a szállóvendégek örömére. Magyarországon az első lakó a kétezres évek elején költözött víztoronyba Budapesten, a mátyásföldi Mészáros József utcában. Az üdülővillák és kertjük szolgálatára felhúzott 27 méter magas ipari épületet az 1910-es években emelték, és csaknem fél évszázada helyezte üzemen kívül a Fővárosi Vízművek. A magányos monstrumot egy fiatal építész nézegette éveken át a szomszédos lakóházból, mígnem a tettek mezejére lépett. A szerencse is kezére játszott: az önkormányzat 1995-ben pályázatot írt ki a víztorony tulajdonjogára, így Répai Éva megszerezhette a nyolc lábon álló tartályt. Ám hiába állt készen a hasznosításra kidolgozott terv, hiába látszott kézenfekvő megoldásnak a műemlékké nyilvánítás, nem volt, aki a létesítményt felújítsa. A család végül maga végezte el a munka oroszlánrészét. Éva édesapja még ipari alpintechnikai tanfolyamot is elvégzett. Az építész asszony és férje 2002-ben vehette birtokba a közel száz négyzetméteres lakást: a körbejárható nappalit és a torony alatt elhelyezkedő hálószobát. A legfelső szintre az építésziroda került, amely ötméteres vaslétrán vált megközelíthetővé. Ezt további négy emelet követi, ahová külső csigalépcső vezet fel. A torony koronája az ablakokkal ellátott kilátószint, amely a környező dombok panorámáját kínálja. A négy méter magas tartályszintet kiállítóhelynek szánták.

A második magánszemély, aki víztoronyban képzelte el az életét, Vígh János Malév-pilóta. Az ő esetében érthető volt a döntés, hiszen hivatásából is fakadóan a magasság szerelmese. 2003-ban vette birtokába a műemlék jellegű víztornyot a ferencvárosi MÁV-telepen. A több mint százéves építményt a ferencvárosi önkormányzattól vásárolta meg jelképes vételáron: mind­össze egy forintért. A tornyot már évekkel korábban kinézte magának, ahhoz viszont, hogy megvásárolhassa, számos akadályt kellett leküzdenie. A vasúttársaság végül eladta a műemléket Ferencvárosnak, így a hivatal megpályáztatta az értékesítést. Az átalakítást feltételekhez kötötték. A tornyot csak úgy lehetett felújítani, hogy annak külső műemlék borítása visszanyerje eredeti szépségét. Emellett évente húsz napra át kellett engednie a létesítményt közcélú hasznosításra az önkormányzatnak. Vígh János gyermekkori álmát valósította meg, szerette a helyet, a huszonöt méteres magasságban nem hallotta a város zaját, odafentről szemlélve a közlekedő vonatnak sem volt hangja. A tervek elkészítésére Kugler Katalin Europa Nostra-díjas építészt kérte fel. Sajnos birodalmának nem örvendhetett sokáig. Miután 2008-ban megszületett első kislányuk, eladták a víztornyot, mivel alkalmatlannak bizonyult a kisgyermekes családi életre.

A ferencvárosi toronylakás sorsának alakulása érdekes. Már 2004-ben eladásra hirdették, szerkezetkészen 28,9 millió forintért, kulcsrakészen 49 millióért. 2011-ben bútorozott luxusvíztoronyként árulták, 98 milliót kértek érte. 2013-ig 75 millióra ment le az ára. Három évvel később százhatvanmillió forintot kértek a különleges otthonért. A legtöbben a lépcsőzésre untak rá. Jelenleg nem eladó.

A bunkertől a maisonettig

Németországban is sokféle megoldást találunk egy-egy, eredeti funkcióját vesztett víztorony átalakítására. Ezekből válogattunk:

Halottak tornya: A berlin-steglitzi temető területén 1916–1919 között építettek víztornyot, de 1927-ben már azt tervezték, hogy átalakítják azt krematóriummá. Az átépítési szándék akkor nem valósult meg. Az ötlethez 1994 tavaszán nyúlt vissza egy berlini építésziroda, amely kávézót és urnacsarnokot is tervezett a hamvasztó mellé. A halottak tornyából végül nem lett semmi. Helyette irodaként használja az épületet egy orvosi könyvkiadó.

Műhely, bunker, luxushotel: Az 1868–1872 között épült kölni víztorony csupán néhány évig működött városi vízellátási funkciójának megfelelően. Aztán műhelyként, raktárként hasznosították, a második világháború idején bunkerként szolgált. 1990-ben tizenkét szintes luxushotellé alakították át, tíz egyágyas és 38 kétágyas szobával, 42 junior lakosztállyal és maisonettel. A szálló számára Andrée Putman tervezett egyedi bútorokat. A falakat díszítő kortárs művészeti alkotások között a szállóvendég Andy Warhol eredeti művei­vel is találkozhat.

Ifjúsági kultúrpalota: Dessau városának 1896 óta két víztornya volt, de idővel mindkettő elveszítette funkcióját. 1997-ben az egyikben ifjúsági kulturális központot nyitottak. A torony földszintjén büfé kapott helyet, az első emeleten asztali játékok, a másodikon két iroda és egy előadóterem található. A negyedik emelet a zenélés, a barkácsolás színtere lett: fotólabor, zene-, hang- és videóstúdió került ide. Az ötödiktől a hetedik emeletig a színházhoz kötődő funkciókat helyezték el: a ruhatárat, a színpadot, a díszletműhelyt, a büfét és a társalgót. A torony üvegpiramison át jut természetes fényhez.

Könyvtár, levéltár és múzeum: Az 1901-ben épített hamburg-aumühlei víztorony már kezdetben sokféle funkciót látott el, az 1920-as évekig toronytörzsében a Bismarck-múzeum működött. A háborús és a háború utáni első években a torony áruraktárként szolgált, ahol jegyre lehetett vásárolni. 1963-ban a korábban múzeumként használt teret községi könyvtárrá alakították át.

(A keretes összeállítás a Víztorony.blog.hu adatainak felhasználásával készült.)