Botrányról nem beszélhetünk, sokkal inkább logikus döntésnek tekinthető, hogy a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Stockholmban a Nobel-díjak átadását követő bankett. A díjátadót kellő távolságtartással előreláthatólag megtartják, bár erre augusztus elején senki sem mondhat biztosat. Utoljára az 1956-os magyar forradalom leverése miatti tiltakozásként törölték a bankettet.
A járvány tehát a legrangosabb tudományos elismerés átadásának szokott menetrendjét is részben átírta. A Nobel-díjak kihirdetésének időpontja – október 5. és 12. között – változatlan, ezt nincs miért törölni, hiszen az illetékes bizottságok képviselői újságírók jelenlétében csupán a neveket és az indoklásokat teszik közzé ilyenkor, legfeljebb telefonon, Skype-on kapcsolják a győzteseket. Legrosszabb esetben a sajtó személyes jelenléte nélkül közlik az idei díjazottak nevét. A bankettet hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Az elsőt a stockholmi Grand Hotelben tartották még 1901-ben, az akkori ötfogásos vacsora mai áron mintegy kétszáz dollárba került. Az eseményt 1934 óta a városházán rendezik, erre hagyományosan 1300 vendég hivatalos. Ez az esemény marad el, amire utoljára 1956-ban volt példa. Akkor a Magyarország elleni szovjet invázió miatt tiltakoztak ezzel a megoldással a szervezők, azt megelőzően a két világháború idején törölték a pompás műsort.
A Nobel-díj utóbbi néhány éves története meglehetősen mozgalmasra sikeredett, botrányok sora kísérte a bizottságok működését. A botlások zöme az irodalmi és a Nobel-békedíjhoz fűződik. Az utóbbival kapcsolatos kritikák zöme azt firtatja, hogy miként kaphatott például Mihail Gorbacsov és Barack Obama elismerést, amikor Mahátma Gandhi és II. János Pál pápa nem volt érdemes erre.
Az irodalmi Nobel-díjakat övező botrányokat képtelenség felsorolni. A legutolsó mozzanatként tavaly decemberben kilépett a díjat odaítélő svéd bizottság két tagja. Egyikük, Gun-Britt Sundström svéd író távozását az osztrák Peter Handke kitüntetése befolyásolta. Az író szerint az osztrák Peter Handke 2019-es kitüntetése úgy lett interpretálva, mintha az irodalom a politika felett állna, ő azonban nem osztja ezt a véleményt. Handke valóban megosztó figura. 1999-ben élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, 2006-ban pedig beszédet mondott a népirtással vádolt Slobodan Milošević temetésén, akit tragikus sorsú embernek nevezett. Az osztrák író azzal is felháborodást keltett, hogy nem tartotta népirtásnak a srebrenicai mészárlást. Handkéval együtt kapott irodalmi Nobel-díjat a lengyel Olga Tokarczuk, csakhogy övé a 2018-as elismerés lett. Ennek magyarázata – mi más – egy botrány. A díjat odaítélő bizottság egyik korábbi tagjának férjét többen szexuális zaklatással vádolták, ráadásul kiderült, hogy a férfi többször is kiszivárogtatta az irodalmi Nobel-díjas nevét. A botrány miatt 2018-ban egy évvel elhalasztották a díj odaítélését.