Bedobott templomablak

Aligha van Magyarországnak olyan települése, ahol a „dicső múlt”, a kultúrtörténeti örökség ilyen nagy távolságra lenne a mai valóságtól. Vizsolyban sok felújítás történt, de rengeteg még a tennivaló. Nemrég érdekes ­kezdeményezéssel hívták fel magukra a figyelmet: a falu görögkatolikus templomát országos összefogással, a koronavírus-járványtól való megszabadulásért hálából felajánlott munkával szeretnék kijavítani.

20200612 vizsoly biblia havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A görögkatolikus templom falai másfél méter magasságig felszívták a vizet, a vakolat már magától is hullani kezdett. Ottjártunkkor két munkás serénykedett a helyreállításon, leverték és konténerbe talicskázták a nedves falmaradványokat.

A püspökség kormányzati támogatással fogott hozzá az azonnali kármentéshez.

A templom ablakait időnként betörik, és mivel a járványügyi korlátozások idején senki sem mehetett istentiszteletre, biztonságos fészkelőhelyet kereső gerlepár is tanyát vert a kihalt épületben, aminek következtében a fal, a padok és az ikonosztáz is tisztításra szorulnak. Egyszer már beüvegeztették az ablakot, de valaki ismét bedobta kővel.

– Nem mindenkinek érték a templom – legyint szomorúan Nyitrai Béláné Annuska, aki gondnokhelyettesként nyitotta ki a kaput. Eredetileg Hornyákné Margóval egyeztettük a találkozót, hogy elkalauzoljon minket és bevezessen a helyi görögkatolikusok életébe, de a megbeszélt időre nem tudott eljönni, mert bár csupán egyutcányira lakik, éppen helyszíneltek a környékükön a rendőrök.

Ez a probléma szorosan összefügg a munkanélküliséggel és az ablak behajigálásához hasonló vandál rongálásokkal. A templom a gondnokok és a polgármester odafigyelése ellenére is gazdátlan: nincs helyben lakó, saját görögkatolikus papjuk, és az egyházközséghez tartozók száma sem túl magas. Nem csoda, ha nem képesek megakadályozni az épület romlását.

– Öt-hat görögkatolikus család él Vizsolyban – mondja Annuska, de többségük a római katolikus szentmisére jár. Ha mégis van saját liturgiájuk, családias módon ünnepelhetik a vasárnapot. A maguk anyagi forrásaiból aligha tudnák kigazdálkodni az építési munkához szükséges összeget, ezért is örültek meg a polgármester, Palotás András templomújításra vonatkozó kezdeményezésének. Annuska gyerekkorától ide járt édesanyjával.

Helyi különlegesség, hogy az itteni viszonyokhoz képest nagy turisztikai forgalmú református templom, a Bibliás Könyvesház, a Református Betlehem is számottevő munkaadónak számít – bár az önkormányzat csaknem hússzor annyi embert foglalkoztat. A református gyülekezet gondnoka, Királyné Gizella elmondja, hogy öten dolgoznak náluk. Kertészük is a közmunkaprogram segítségével kap fizetést.

A negyvenes asszony éppen ott szorgoskodik a templom körül fekvő, gyönyörűen karbantartott kis parkban, ahol a hazai reformáció fontos alakjainak szobrait is láthatjuk. Hamarosan új szobrok kerülnek a régebbiek mellé. A gyakorlott kertésznek sok munkája van. A hosszú ideig tartó esőzés után gyorsan nő a pázsit, a virágok is állandó metszésre szorulnak. Látszik, hogy érti és szereti a munkáját.

Királyné is úgy véli, hogy a helyi munkalehetőség hiánya a legnagyobb probléma a faluban. De azt sem rejti véka alá, hogy a falubeliek közül sokan egyáltalán nem szeretnének dolgozni. A falu rendezett utcáin gyakran jelenik meg egy-egy hordozható hangbombával felszerelt, fiatalokból álló csoport, és a mesterséges kábulat eredménye az azonnali szemetelés. A menőbbek cigarettásdobozt és energiaitalos flakont hajigálnak szét. A kevésbé vagányok csak csipszeszacskókat. A kocsma előtt tanyáznak, olyan hangerővel bömböltetve Kis Grófót, hogy az utcán ötvenméteres körzetben lehetetlen beszélgetni.

A Vizsolyba ellátogató turisták biztos, hogy elsősorban a középkori templomot szeretnék látni, és az itt nyomtatott híres Károlyi-bibliát. 2002-ben minden hazai újság tele volt a szenzációval: ellopták a falu kincsét. A rendőrök alig egy évvel később Komáromban bukkantak rá a könyvre, amelyet azóta komolyabb riasztórendszerrel védenek. Hosszú ideig egyébként nem volt Vizsolyban példány az itt nyomtatott Szentírásból, hiszen a köteteket az egész ország számára készítették, és előbb-utóbb el is adták valamennyit. 1940-ben, a kiadás háromszázötvenedik évfordulóján Horthy Miklós ajándékozta a református gyülekezetnek a most megtekinthető Károlyi Gáspár-féle fordítás nyomtatott példányát. Vizsoly kitörési pontja biztosan a középkori templom és a református hagyomány. A község e kettősség miatt a hazai ökumené jelképes központja is lehet. A falu református lelkipásztorának nagy tervei voltak, és tíz év alatt rengeteget akart tenni egy XXI. századi lelki központ létrehozásáért. Amikor Kovács Zsolt Levente tiszteletes egy évtizede a faluba érkezett, maga is látta, hogy a magas munkanélküliség és a helyi romák nem kellő szintű integrációja komoly feszültségek forrása a településen:

– Kezdetben valóságos kultúrsokkot jelentett – mondja –, hogy a település csodálatos művelődéstörténeti értékei mellett milyen lepusztult a környezet.

Akkoriban a református templomba érkezőket még egy angolvécé se fogadta. Az udvaron ma is áll a négy pottyantós árnyékszék. Kárpátalja legtöbb református gyülekezete a 2010-es években már rég lehagyta az abaúji színvonalat. Ezért aztán a lelkész úr igyekezett minden követ megmozgatni, hogy fejlesztési terveihez támogatásokat szerezzen. De Kovács Zsolt Levente szerint a még ma is tapasztalható nehézségeket kihívásként kell értelmezni, és Vizsoly jövője a most elvégzett munkán múlik. Az elmúlt években cigánymissziót folytattak, családmissziót, gyermekvédelmi intézményt működtettek. A felzárkóztatás része az is, hogy több munkatárs a roma etnikumhoz tartozik.

– Nem cigányokat vagy magyarokat látok – jelenti ki Kovács Zsolt Levente. – Hanem látom a Józsit, a Gábort, aki jön hozzánk, dolgozik nálunk, és megteszi a magáét. Nagyon kevés az értékteremtő munkahely. Ilyeneket kell létrehozni. Nem új dolgokra van szükség, hanem az élő történelmi hagyományok megújítására. Egyik törekvésünk a település ősi borászatának az újjáélesztése.

Régebben ebből tartották fönn az egyházköz­ségeket, jövedelmeiből építettek iskolát, kántortanítói lakást, parókiát. A vizsolyi borok hegyaljai minőségűek voltak. A természeti adottságok most is ugyanolyanok, csak a munkakultúrát kellene közösségi szinten újrateremteni. A téeszesítés és a monokultúra felszámolása véget vetett a helyi szőlészeteknek, azonban a borászatban is otthonosan mozgó Palotás András orvos-polgármester elképzelése volt mindennek az újjáélesztése, aki már meg is tette az első lépéseket a közmunkaprogram részeként.

A tiszteletes szeretné a vizsolyi látogatóközpontban az egész Kárpát-medence református művészetét, ízlésvilágát bemutatni. A festett kazettás mennyezetektől a késő barokk templombútorokig. A gyülekezet egyik több évszázados pincéjének a felújításával a népfőiskolai mozgalomhoz is csatlakoznak. A Sárospatakról eredeztethető protestáns magyar népfőiskolai gondolat a Szentírás ismeretét átadó népművelési irányzatot képviseli.

– Ez lesz az első református zarándokhely? – kérdezem némi iróniával.

– Ó nem, népszerűbb és látogatottabb nemzeti emlékhely a debreceni református nagytemplom és látogatóközpontja – válaszolja a lelkipásztor. A reformátusok számára a vizsolyi református templom Debrecen után a második leglátogatottabb, 2017 óta hivatalosan is nemzeti emlékhely. – A protestáns hitvallásból és gyülekezeti életből nem következik a zarándokló kegyesség. Az inkább a katolikusság világa, és a reformáció ezzel ellentétesen foglalt állást. De a hatvanas-hetvenes évektől, amióta a vizsolyi templom freskóit feltárták, ez a műemlékvédelmi esemény spontán módon ráerősített az első magyar bibliafordítás helyének tiszteletére. Végül is létrejött egy református zarándokhely, de ez nem a hitvallásunkból következik – összegez Kovács Zsolt Levente.

Ötvenegy példány

A vizsolyi biblia a magyar művelődéstörténet legendája. Károlyi Gáspár és segítőtársainak fordítását Mantskovits Bálint nyomtatta ki. A nagy munkát négyszázharminc évvel ezelőtt, 1590 júliusában fejezték be Vizsolyban. A hétszáz-nyolcszáz példányból mára 51 maradt fenn. Szövegét kisebb-nagyobb javításokkal számtalanszor adták ki újra. Első hasonmás kiadása négy kiadó közreműködésével jelent meg 1981-ben, Szabó András és Szántó Tibor kísérő tanulmányával. A következő reprint 2008-ban látott napvilágot. 2020 márciusában Schmitt Pál volt köztársasági elnök támogatásával minden korábbinál jobb minőségben jelent meg harmadszor hasonmás formában a Károlyi-biblia.