drog kábítószer fiatalok Deák téri kettős késelés

Gyilkos punnyadás

Immár nem három, hanem öt gyanúsítottja van a Deák téri kettős késelés néven elhíresült esetnek. A halálos kimenetelű összetűzés hátterében az „anyagozás” is felsejlik. Milyen mutatók jellemzik a fiatal felnőttek drogfogyasztási szokásait, és mi töltheti ki egy-egy ilyen csoport napjait?

2020. 08. 29. 9:30

20200522 Budapest, Megöltek két fiatalt egy verekedésben Budapest V. kerületében, a Deák Ferenc téren. Egy 16 és egy 21 éves fiatal az áldozat Fotó: Bánkúti Sándor (BS) Bors Fotó: Bánkúti Sándor

A budapesti villamosról lekászálódó fiatal férfi bizonytalan léptekkel átvág az úttesten, a Terézváros felirat közelében eléri a Nyugati tér járdáját, és a közelben lévő padok egyikére rogy. Már ül rajta egy hasonlóan ápolatlan alak, ám nem reagál az újonnan érkezett felbukkanására: csak mered maga elé. Szeme nyitva van – de hogy mit és hogyan lát, az kérdéses. Alkalmi padszomszédja kisvártatva feltápászkodik, a közeli csenevész bokrok közé szórt, egy ideje már ott heverő ruhadarabok fölé hajol. Kiválaszt egy női alsóneműt, maga elé emeli, néhány másodpercig komoly érdeklődéssel vizsgálja, majd visszaejti a többi holmi közé, és megindul az Oktogon felé. A járókelők, akik nem kapják el róla rögtön a tekintetüket, észrevehetik, hogy egész testében remeg, mintha csak lázas volna – vagy mintha tudatmódosító szer hatása alatt állna. A kérdés most, a Deák téri kettős késelés fejleményekor nem érdektelen…

– Immár nem három, hanem öt gyanúsítottja van a kettős késelésként elhíresült esetnek – mondja lapunknak Gál Sándor, a BRFK Életvédelmi Osztályának vezetője. Amint az ismert, idén május 22-én hajnali fél négy tájban tízen-huszonéves fiatalok összeverekedtek a Deák téren, a Fröccsterasz nevű szórakozóhely előtt, és az összecsapás után két fiatalember – a tizenhat éves M. László és a huszonegy éves K. Gergely – holtan maradt az aszfalton. Halálukat késszúrás okozta.

A rendőrség negyedórával később a Nyugati téren elfogta az elkövetőt, a tizennyolcadik születésnapját ünneplő Cs. Krisztiánt, valamint két társát, a tizenkilenc éves J. Dánielt és J. Marcellt.

Noha a sajtóban később megjelent cikkek nagy része mindössze két csoportról tett említést, valójában három szerepel az ügyben. Az első négyfős brigád volt, amelynek tagjai Délnyugat-Magyarországról érkeztek Budapestre, hogy lakásfelújítási munkát végezzenek. Az aznapi feladatot letudva bementek a belvárosba, hogy szórakozzanak egyet. A Nyugati pályaudvarnál ketten kiváltak közülük, és a Deák tér felé vették az irányt, hogy ott folytassák az ivászatot. Gál Sándor részletesen ismerteti az eseményeket:

– A Fröccsterasznál kötöttek ki. A két fiatal közül a részegebbik ekkor már nem úgy viselkedett, ahogy kellett volna. Szóváltásba keveredett a biztonsági őrrel, aki nyomatékosan rászólt, hogy menjen onnan. Kisvártatva felbukkant az illető barátja – aki addigra elindult hazafelé, ám néhány saroknyi távolságból visszafordult, mert meggondolta magát: mégiscsak hazaviszi a haverját –, és pár lépéssel arrébb vonszolta ittas társát. Az utcán állva találkoztak a később sértettivé vált körrel, amelynek két tagja beléjük kötött. Hamarosan elcsattantak az első ütések – magyarázza Gál Sándor.

Erre figyelt fel körülbelül húszméternyi távolságból Cs. Krisztián és a két J. testvér: odaszaladtak, átugrották a korlátot, és beszálltak a verekedésbe. A két Délnyugat-Magyarországról érkezett fiú rövidesen kivált a forgatagból – a Hercegprímás utca felé távoztak, gyakorlatilag sértetlenül megúszták az egészet –, ám a két társaság, amely akkor találkozott először, komolyan belebonyolódott a bunyóba. M. László és K. Gergely hamarosan a földre zuhant. Cs. Krisztián ekkor már megszúrta őket – a kés, amelyet használt, nem a sajátja volt, hanem a J. testvérek nagyapjáé. A J. testvérek ezek után megrugdosták a földön heverő, vérző áldozatokat, majd – Cs. Krisztiánnal együtt – futva távoztak a helyszínről.

A történet szereplője az a három lány is, aki a három, később elfogott fiatalemberrel mulatott. Amikor utóbbiak kivetkőztek magukból, a sajtóhírek szerint kísérőik próbálták megfékezni őket. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy éjfél körül a Deák tér park felőli részén ez a hatfős csoport – a három és fél órával később elkövetőivé váló kör tagjai – észrevett egy padon heverő alakot, aki szemlátomást aludt, ám volt vele egy hordozható magnó.

– Megpróbálták tőle eltulajdonítani, és – kisebb összecsapást követően – el is menekültek a magnóval. Tehát nem a Fröccsterasznál volt az első balhéjuk aznap este, hanem a parkban, és abban a lányok is benne voltak – mondja Gál Sándor.

Hogy mi történik, ha a sértetti kör két tagja nem köt bele a részegebb lakásfelújító fiatalemberbe, és így nem alakul ki a Cs. Krisztiánékat odavonzó elsődleges konfliktus? Vagy ha a J. testvérek nem adják kölcsön nagyapjuk kését a barátjuknak? Nehéz megmondani. A rendőrség mindenesetre több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítja Cs. Krisztiánt, és csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdasággal a J. testvéreket. (Hogy miért, amikor nem volt náluk fegyver? Azért, mert tudták, hogy társuknál, Cs. Krisztiánnál viszont van, hiszen ők maguk adták neki – ad magyarázatot Gál Sándor.)

A sajtóban azóta számos részlet látott napvilágot az első körben meggyanúsított fiatalokról: Cs. Krisztián családi háttere rendezetlen, többször megfordult már javító-nevelő intézetben, de mindannyiszor megszökött. A J. testvérek a jelenlegi albérlőtársai voltak. Az ikerpár mindkét tagja testépítéssel foglalkozik, egy korábbi albérletükből azért kellett távozniuk, mert olyan súlyosan bántalmazták a főbérlőt, hogy az nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

A gyanúsítottak köre később két fővel bővült. Egyikük a már említett, lakásfelújítási munkát végző, 19 éves fiatalember, aki durván összeszólalkozott a biztonsági őrrel. A másikuk az egyik áldozat öccse. A rendőrség szerint kulcsszerepük volt abban, hogy ennyire elszabadultak az indulatok. Mindkettejüket csoportosan elkövetett garázdasággal gyanúsítják.

Az eset után tizenkét fiatalon végeztek gyorstesztet, és a toxikológiai vizsgálat hármójuk esetében lett negatív. A többiekről kimutatta, hogy aznap este pszichoaktív szert fogyasztottak – a legtöbben füvet, vagyis marihuánát. A két áldozat zsebében szintén marihuánát találtak, a helyszínen pedig kokainmaradványokat foglaltak le.

– Jelenleg a kettős gyilkosság ügyében nyomozunk, ám a droggal való visszaélés sincs elfelejtve: a megfelelő rendőri szerv munkatársai intézkednek majd, hogy az ezzel alaposan gyanúsítható fiatalok kábítószer-birtoklás és -fogyasztás miatt is feleljenek – mondja Gál Sándor.

A jelek szerint tehát az elkövetői – és ami azt illeti – a sértetti kör tagjai között a drogozás lehetett az egyik közös pont. Az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction – kábítószer-függőséggel foglalkozó EU-s szervezet) számára készült legfrissebb hazai jelentés, a 2019-es segít tágabb összefüggésekbe helyezni ezt a megállapítást.

A Nemzeti Drog Fókuszpont által készített anyag számos riasztó és elgondolkoztató adatsort közöl. Egyebek mellett kiderül belőle: 2018-ban a fiatal felnőttek (a 18–34 éves korosztály) 5,3 százaléka fogyasztott valamilyen tiltott drogot; ezen belül a két vagy annál több típusú szert fogyasztók aránya 63,4 százalék, a három vagy annál több típusú szert fogyasztóké pedig 34,7 százalék!

Ezek összesített, a teljes országra vonatkozó adatok. Aki a helyiekre kíváncsi, másutt azokat is elérheti. A X. kerületben tavaly készült, a 8–10. osztályosok kábítószer-használatának jellemzőit feltáró vizsgálat eredménye: a kőbányai fiatalok körében rendszeresen használt szerek mezőnye részben megegyezik az országossal: vezet a marihuána (a válaszadók 9,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezzel a szerrel él), az ecstasy (6,1 százalék), és a kokain (5,1 százalék).

A Fókuszpont 2019-es jelentése mutatja a fokozódó hatósági szigort is: a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítéltek száma néhány év alatt megduplázódott: míg 2015-ben 2288 főt ítéltek el, 2018-ban már 5397-et. (Közülük 2015-ben 302, 2018-ban 1342 embert sújtottak szabadságvesztéssel.) A kimondottan kábítószer-kereskedelem miatt elítéltek száma 2015-ben 219, 2018-ban 1381 volt. A droggal kapcsolatos bűncselekmények 82 százaléka ugyanakkor a fogyasztással függ össze. (A fogyasztói típusú bűncselekmények mintegy hatvan százalékát marihuánával követték el.) A rendőrség 2017-ben 17 ezer emberrel szemben intézkedett a razziák során, 2018-ban már ötvenezer fölött volt a számuk (melyből 54 14 év alatti, 2875 14–18 év közötti személy volt).

– Az újabb pszichoaktív szereket – a biofű néven is emlegetett herbált vagy a kristályt – inkább az alacsony társadalmi réteghez tartozó, sok problémával küzdő, fiatal felnőtt korosztály fogyasztja – mutat rá a vizsgálat vezetője, Szécsi Judit szociális munkás, az ELTE társadalomtudományi karának oktatója.

Az is kiderült a fenti felmérésekből, hogy a fiatalokat más viselkedési addikció is jellemzi, konkrétan a „képernyőzés”. A 8. osztályosok egy átlagos hétvégén 4,4 órát interneteznek, 3,8 órát tévéznek és 2,5 órát játszanak (számítógépen, laptopon vagy mobiltelefonon) otthon, ami összesen csaknem 10,5 óra képernyő előtt eltöltött időt jelent. Ha ennek csak a fele jut egy 14 éves gyerek átlagos szombatjára, akkor is alapvetően meghatározó otthoni elfoglaltságról lehet beszélni.

Megöltek két fiatalt egy verekedésben Budapest V. kerületében, a Deák Ferenc téren. Egy 16 és egy 21 éves fiatal az áldozat
Fotó: Bors

Hoyer Mária A droghasználó és a család című tanulmányában kifejti, hogy egy család működése akkor egészséges, ha valamennyi tagja fejlődését elősegíti azáltal, hogy az életben adódó, természetes és váratlan változásokra – például házasságkötés, gyermek születése vagy éppen baleset, haláleset – képes úgy reagálni, hogy működése, rendszere stabil marad. Az ilyen család néhány fontos jellemzője: egyértelmű, mi számít értéknek – például a munka, a tanulás vagy az ígéretek betartása –, és a tagok azok szerint próbálnak élni. A családtagok kiadhatják magukat egymásnak, mert bizalom van köztük. Valamennyiük véleménye fontos, a kommunikáció egyértelmű és kölcsönös; a felelősség megosztott. A nem egészséges család ennek ellentettje: az értékrend zavarossága – vagy teljes hiánya –, bizalmatlanság és a problémák kezeletlensége jellemzi, működése gátolja a tagok fejlődését.

A kábítószer-használat kialakulásában számos tényező játszhat szerepet: a szülők alkohol-, illetve droghasználata; családi traumák (válás, a szülő tartós hiánya, a szeretett személy elvesztése); családtörténetbe tartozó traumák (kitelepítés, láger, munkatábor, börtön); a családon belüli fizikai és/vagy szexuális bántalmazás; a családszerkezet sajátosságai (egyszülős család, nevelőszülők jelenléte); a szülők nevelési stílusa; a családi morál és lojalitás kérdése; a jutalmazás mértéke és szerepe.

– Természetesen egyéb okok is szóba jöhetnek: például egyszerűen az, hogy a gyerek otthon nem kap elég figyelmet, nincs intim szférája, nem támogatják – esetleg fel sem ismerik – a tehetségét, vagy éppen túlterhelik. A szülők részéről mindez nem gonoszság, inkább a szerepeikben való „ügyetlenkedés” – mondja Szécsi Judit.

Mindezen hatásoknak az lehet a következményük, hogy a gyerek olyan – jellemzően a lakókörnyezetében található, kortárs – csoporthoz kezd kötődni, amelynek tagjai esetleg drogokat használnak.

– E közösségen belül olyan mértékű megértésre talál, amelyet sem az otthonában, sem az iskolában nem kap meg. Ezért előbb-utóbb eljut odáig, hogy már egyiket sem várja a felnőttektől, sőt szembefordul a világukkal, elhatárolódik tőle, és annál erősebbnek érzi magát, minél inkább oppozícióba kerül, és minél határozottabban meg tudja fogalmazni a maga viselkedési és egyéb szabályait – érzékelteti a szociális munkás, miféle folyamatok indulhatnak meg egy ilyen társaságban.

És hogy az azonosságtudatot adó közös alkohol- és szerfogyasztás mellett mi minden töltheti ki egy hasonló csoport napjait? Intrikák, alkalmi szexuális kapcsolatok vagy akár ilyen-olyan erőszakos megnyilvánulások: kötözködés, verekedés.

De persze ne gondoljuk, hogy a bandázást mozgalmasság, adrenalinmámor és tesztoszteronözön jellemzi – ellenkezőleg. Rácz József „Pörgés” és „punnyadás” című tanulmányából kiderül, hogy a csoporttagok együtt töltött idejének „nagy része »semmittevéssel« telik. Ilyenkor beszélgetnek, tréfálkoznak, […] lődörögnek […], várnak arra, hogy valami történjen. […] A »semmittevés« alapvető jelentése: valami történjen, ugyanakkor bármi megtörténhet. A »semmittevés« nem teljesen passzív állapot, hanem a csoportosulás alaptevékenysége, alapjárata. […] A »semmittevés« során a fiatalok nem tervezik meg, hogy például verekedni fognak […]. Ha mégis megtörténik ilyesmi, azt »spontán« módon, unaloműzésből teszik – magyarázza a szerző, támpontot kínálva annak megértéséhez is, hogy Cs. Krisztián és társai miért kapcsolódtak bele egy tőlük függetlenül kialakult adok-kapokba.

Odafigyeléssel, törődéssel és következetes munkával azonban lehet változtatni a problémás, drogozó, bandázó fiatalok hozzáállásán:

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sport és a zene képesek megszólítani e fiatalokat: az általuk kínált sikerélmények értékesek, még ha nem is feltétlenül az iskolai oktatáshoz kötődnek – mondja Szécsi Judit. – E téren leginkább a különféle segítő szervezeteknek van jókora mozgásterük. Persze azok után, hogy egy ilyen fiatal megkéselt valakit, a segítség megkésett.

Kéz vagy kés?
Tavaly 15, idén – januártól májusig – 13 embert öltek meg Budapesten, ám a Deák térihez hasonló brutalitású kettős gyilkosságra nincs példa köztük. Az ezt megelőző, nagy port felvert késelési eset április elején történt: egy három főből – többszörös visszaesőkből – álló társaság tagja a VIII. kerületi Orczy térnél, a 28-as villamoson szúrt halálra egy fiatalembert, aki megpróbálta megvédeni tőlük a kutyáját. Az áldozat 25, az elkövető 43 éves volt.
És hogy mit tehet az ember, ha valaki kést ránt ellene? Nos, a szakértők szerint ilyenkor csekély a valószínűsége, hogy a fegyvertelen fél sértetlenül kerül ki az összecsapásból (hacsak nem közelharcban járatos személyről van szó). Mégis hogyan viselkedjünk egy késes támadás esetén? Egyes szakértők azt tanácsolják, legyünk együttműködőek: ha az elkövető a pénztárcánkat akarja, ellenkezés nélkül adjuk át neki. Igaz, meglehet, hogy ezzel olajat öntünk a tűzre, vagyis arra késztetjük, hogy további – akár még durvább, vadabb – követelésekkel álljon elő. Mások azt javasolják, fogjuk menekülőre – feltéve, hogy biztosak vagyunk abban, hogy gyorsabban futunk, mint az, akivel szembekerültünk. Ellenkező esetben utolérhet, és hátulról megszúrhat.
A legbiztosabb megoldásnak az látszik, hogy felmérjük, pontosan mit akar tőlünk a támadó, és annak ismeretében alakítjuk ki a stratégiánkat. Csakhogy, ha néhány kurta pillanat áll rendelkezésünkre, mielőtt használná ellenünk a pengéjét, a feladat távolról sem egyszerű.

Tudatmódosítók árlistája