Óriási tévedés azt hinni, hogy minden kabóca a zenészek táborát erősíti. Ellenkezőleg, a többség néma.

Eszmetár a jobboldalnak: egy francia teoretikus ma is aktuális gondolatai
Guillaume Faye archeofuturizmusáról, avagy konzervatív forradalom 2.0.
Óriási tévedés azt hinni, hogy minden kabóca a zenészek táborát erősíti. Ellenkezőleg, a többség néma.
E különleges rovarcsoport negyvenezer fajából Magyarországon több mint ötszázötven faj fordul elő. Az énekeskabócából több ezer faj létezik, ezek többsége elsősorban meleg vidékek, például trópusi esőerdők és a mediterrán területek lakója. Míg a mediterráneumban több tucat fajuk él, nálunk csak öt faj koncertezik. Kizárólag a hímek énekelnek, dalolásuk egyetlen célja, hogy felkeltsék a nőstények figyelmét.
A hímek hangképző szerve a potrohukban található: a rovarvilágban egyedülálló módon izmokkal mozgatott kitinlemezek segítségével zenélnek.
A két leghangosabb és egyúttal legnagyobb termetű fajunk a két-három centiméteres mannakabóca, illetve a három-négy centiméteres óriás-énekeskabóca. Mindkét faj természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értékük ötezer forint. A másik három énekeskabóca-faj példányai sokkal kisebbek, hangjuk csak pár méterre hallatszik. Ha tehát valaki nyár közepén itthon kabócáktól hangos erdőben jár, biztos lehet benne, hogy a két faj valamelyikét hallja. Az óriás-énekeskabóca már régóta ismert Magyarországon, de az elmúlt években, talán a számukra kedvezőbb időjárási viszonyok miatt, olyan helyeken is lehetett hallani őket, ahol korábban nem. (A kabócák énekét sokan összekeverik az egyik különleges madár, a lappantyú reszelős hangjával, amely főleg éjszaka ad erős hangot, míg a kabócák nappal koncerteznek.)
Az énekeskabócákat már az ókorban is jól ismerték, a görögök kis nádkalitkákban tartották őket, hogy zenéjükben gyönyörködhessenek.
A hárfán ülő kabóca a zene jelképe volt az ókori görögöknél.
– Számomra a kabócák különleges, változatos rovarcsoportot jelentenek. Mivel más, népszerűbb rovarcsoportokhoz képest kevesebb információval rendelkezünk róluk, időről időre bukkanhatnak fel érdekes újdonságok. Ugyan az énekeskabócák a legismertebbek közülük, a hazai kabócafajoknak elenyésző részét teszik ki. Amíg az énekeskabócák között kifejezetten nagy testű rovarok is vannak, a hazai kabócafajok többsége fél centiméternél kisebb – mondja Koczor Sándor. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa a rovarcsoport egyik hazai szakértője, aki 2010-ben a déli vagy gyűrűs énekeskabóca hazai jelenlétét bizonyította be szerzőtársaival a Tihanyi-félszigeten.
Az utóbbi fajról volt egy régi, 1901-ből származó adat, azonban ezután nem volt információ a hazai jelenlétéről. Ezért különösen izgalmas, hogy több mint egy évszázad után újra előkerült, a Magyar Rovartani Társaság által szervezett kiránduláson találták meg a faj példányait. Koczor Sándor szerint az ilyen szakmai kirándulások lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők az adott terület rovarfaunájával részleteiben megismerkedjenek. A hasonló felfedezésekre nemigen lehet tudatosan készülni, csak magára a gyűjtésre. Különösen, hogy a kabócafajok többségének azonosítása csak mikroszkóppal lehetséges, általában csak a gyűjtés után. A Tihanyi-félsziget egyébként népszerű a hazai énekeskabócák körében, ott a többi faj mellett a manna- és az óriás-énekeskabóca is megtalálható. A mediterrán jellegű éghajlat kedvező élőhely a számukra.
– A két legnagyobb termetű faj véteti leginkább észre magát messze hangzó énekével. Magam budapesti vagyok, a fővárosban az óriás-énekeskabócák zengését hallani, a Tihanyi-félszigeten azonban a mannakabócák énekét is élvezhetik a természetjárók, elsősorban június-július táján. A rossz hír ezzel kapcsolatban, hogy leginkább a rekkenő hőségben szeretnek énekelni – említ néhány érdekes tényt a kutató.
Az énekeskabócák lárvái akár évekig is a föld alatt fejlődnek, ahol növények gyökerein táplálkoznak. Kifejlett életük csupán néhány hétig tart, de látni akkor sem nagyon lehet őket, a lombkorona rejtekében töltik napjaikat, ahol növényi nedvekkel táplálkoznak, és persze naphosszat ciripelnek. A hazai fajok többsége igen kicsi, csupán néhány milliméteres. Van számos olyan faj, amelyet csak mikroszkóp alatti boncolás során lehet meghatározni.
– A nem őshonos rovarfajok megjelenése jellemzően a nemzetközi áruforgalomhoz köthető. Az utóbbi néhány évtizedben például több olyan inváziós kabócafaj is megjelent hazánkban, amely feltehetően hasonló módon jutott Európába, és aztán jelentős mértékben elterjedt – tájékoztat Koczor Sándor.
Az amerikai szőlőkabóca első példányait 2006-ban fogták Magyarországon. Felbukkanása azért veszélyes, mert a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztője. Aponyi Lajos növényvédelmi szakértő az agrarszektor.hu portálon írt arról, hogy a kabóca első előfordulása után a kórokozót 2013-ban észlelték a Szlovéniával határos körzetekben. Az amerikai lepkekabóca szintén inváziós faj, az Amerikai Egyesült Államok keleti felén Floridáig általánosan elterjedt. Európába 1979-ben hurcolták be, azóta általánosan elterjedt, Magyarországon először 2004-ben találták meg. Hazánkban eddig mintegy száz növényfajon figyelték meg az amerikai lepkekabócát, de várhatóan bővülni fog ismert tápnövényeinek köre, a mediterráneumban például jelentős károkat okoz már a kukoricában is.
Énekeskabócák körében hasonló, inváziós faj nem ismert Európában. Ugyanakkor lehetséges, hogy a számukra kedvezőbb feltételek miatt a jövőben a tücsökzene mellett egyre gyakrabban hangzik fel az énekeskabócák szerenádja hazánkban is.
Guillaume Faye archeofuturizmusáról, avagy konzervatív forradalom 2.0.
Hogyan kerülhetett Kaján Tibor karikaturista könyve még nyomdamelegen, 1963-ban a hivatalosan feltételezett merénylő hagyatékába anélkül, hogy a családnak magyar kapcsolata lett volna?
A kétévados Andor-sorozat politikai intrikákról, morális határátlépésekről és a Lázadás árnyékos kezdetéről mesél, fénykardozó jedik és látványos űrcsaták nélkül.
Életútja nem tipikus XX. századi életpálya, jóval kalandosabb és különösebb annál.
Veszélyes időkben nem ripacsokra van szükség! – indul a NEM kampánya
Két méter magas, mégis úgy cselez mint Messi – új világsztár a láthatáron
Gáspár Evelin bejelentette az örömhírt a babáról: fiú lesz
Máris leszerepelt az új kínai csodaautó, amit percek alatt százezrek rendeltek meg: kigyulladt a Xiaomi YU7 – ez a gond vele
Mihályfi Luca pocakját megmutatva jelentették be Hegyes Berciék
Egy, az orosz kormányhoz tartozó repülőgép titokban landolt az Egyesült Államokban
Egy 41 éves futballistával akar feljutni a Honvéd az NB I-be
Távozik a Fradi gólkirálya!
Pottyondy Edina hatalmas bakot lőtt, a pride méretes öngól volt az ellenzéknek
Egy büntetés a futam végeredményét változtatta, egy másik még súlyosabb következménnyel járt
Az UEFA döntése nagy pofon a határon túli magyaroknak
Meghalt Forró Tamás
Guillaume Faye archeofuturizmusáról, avagy konzervatív forradalom 2.0.
Hogyan kerülhetett Kaján Tibor karikaturista könyve még nyomdamelegen, 1963-ban a hivatalosan feltételezett merénylő hagyatékába anélkül, hogy a családnak magyar kapcsolata lett volna?
A kétévados Andor-sorozat politikai intrikákról, morális határátlépésekről és a Lázadás árnyékos kezdetéről mesél, fénykardozó jedik és látványos űrcsaták nélkül.
Életútja nem tipikus XX. századi életpálya, jóval kalandosabb és különösebb annál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.