Mit kezdjünk egymással?

Sally Rooney Normális emberek című regénye az utóbbi évek egyik legnagyobb világirodalmi szenzációja volt.

Marianne (Daisy Edgar-Jones) és Connell (Paul Mescal) története megtestesíti az Y generáció szorongásait Forrás: Hulu

A dublini írónő, Sally Rooney nálunk tavaly megjelent Normális emberek című regénye az utóbbi évek egyik legnagyobb világirodalmi szenzációja volt. Több fórumon az év könyvének választották, elnyerte a Costa-díjat, és szerepelt a legrangosabb brit irodalmi elismerés, a Man Booker végső listáján is. Sokan a millenniumi generáció alapműveként emlegetik, ezért elég nagy nyomás nehezedett a regény alapján készülő sorozat készítőire: a tizenkét harmincperces részből álló szériát A szobáért Oscar-díjra jelölt Lenny Abrahamson és Hettie Macdonald rendezte, a forgatókönyvet pedig maga Rooney írta saját regényéből Alice Birch-csel karöltve. Szerencsére az írónő nem engedte nagyon elrugaszkodni a filmeseket az ő eredetijétől, így a végeredmény egy igazán méltó adaptáció lett.

A Normális emberek két fiatal, a különc, magabiztosnak tűnő és nagyszájú, de valójában kirekesztett és bántalmazó családban élő Marianne (Daisy Edgar-Jones) és a körülrajongott, de valójában zárkózott Connell (Paul Mescal) kapcsolatáról szól a gimnázium végétől egészen a húszas éveikig. Néha messze sodorja őket az élet, a rosszul értelmezett társadalmi konven­ciók vagy a meg nem beszélt félreértések, de mégis mindig visszatalálnak egymáshoz. Fejlődésregény, melynek egyszerű, már-már eszköztelen elbeszélésmódját az alkotók remekül át tudták ültetni a képernyőre, pedig nem lehetett könnyű feladat, ugyanis valódi cselekmény édeskevés van a történetben. Sok a csendes rész, a pillantásokból levett érzések, mégis végül nagyon hatásos az egész: drukkolunk nekik, és fogjuk a fejünket, hogy tudnak néha úgy elmenni egymás mellett. Connell és Marianne kapcsolatának alakulása nem hagyja hidegen a nézőt.

Marianne (Daisy Edgar-Jones) és Connell (Paul Mescal) története megtestesíti az Y generáció szorongásait
Fotó: Hulu

A középiskola után mindketten ugyanarra a dublini egyetemre mennek, itt pedig már Connell lesz a magányos, vidéki srác, és Marianne a népszerű, érdekes csaj. Az újonc Daisy Edgar-Jones és Paul Mescal nagyszerűen alakítják a tinédzser és a fiatal felnőtt Marianne-t és Connellt, de a mellékszereplők is remek választások a kisvárosi osztálytársaktól a főhősöket nevelő, egyedülálló édesanyákon át a színes egyetemi brancsig.

Teljesen hétköznapi, „normális” emberekről van szó egy átlagos kisvárosban, nincs tehát katarzis vagy „nagyjelenet” – ez pedig nem könnyítette meg az adaptációt, hiszen manapság egymást érik a különféle coming of age, azaz felnövéstörténet-sorozatok és a Z generáció dilemmái­val, kihívásaival foglalkozó alkotások. Ezek között ráadásul sok kiváló darab is akad, mint például a Lady Bird, az Eufória vagy a Szexoktatás. Marianne és Connell történetében lassan, apró részletekből bontakozik ki egy intim és bensőséges portré két emberről, az egymáshoz fűződő viszonyukról, miközben egy precíz társadalomkép is kirajzolódik a háttérben.

A legtöbb sorozatban a szex puszta időhúzásként funkcionál, vagy nézőcsalogató marketingeszköz, most viszont valódi funkciót kap, ugyanis ezek a jelenetek szavak nélkül is érzékletesen bemutatják, hozzájárulnak az adott szereplő érzelmi fejlődéséhez. Nem két tini se veled-se nélküled huzavonáját látjuk: a sorozat olyan témákat is érint, mint az iskolai kirekesztés, a családon belüli erőszak vagy a depresszió. A konfliktusok legtöbbször buta félreértések miatt robbannak ki, hogy aztán szépen ne beszéljék meg őket, és jól megkavarjanak mindent.

A Normális emberek egy szépségesen szívfacsaró történet arról, milyen komoly küzdelem manapság bizonytalan gimnazistából tisztességes felnőtté válni, pláne akkor, ha valakinek már az indulása sem volt problémamentes. Sally­ Rooney regényének sikere abban keresendő, hogy tűpontosan eltalálta az Y generáció életérzését és azokat a szorongásokat, amelyek miatt a mai huszonéves fiatalok annyira félnek az elköteleződéstől. Törekednek az értelmes és értékes életre, miközben annyira rettegnek az intimitástól, hogy képtelenek beszélni érzéseikről, ami pedig végül emberi kapcsolatokba, igaz szerelmekbe is kerülhet.

(Normális emberek. Ír dráma, minisorozat, 12 epizód, 30 perc. 2020. Alkotók: Lenny Abrahamson, Hettie Macdonald, Sally Rooney. Forgalmazó: BBC, Hulu)