Következő mérkőzések
Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

Síppal, dobbal, hegedűvel

Miként született meg egy nagyjából húsz esztendeje nevesített műfaj, és mi annak a megítélése? Hol húzódik a törésvonal az egészséges nemzeti érzés és a radikalizmus között? Mit üzen egy évszázad múltán Trianon? Kovács László rocktörténésznek, Petrás János, a Kárpátia és Fábián Zoltán, a Hungarica zenekar egykori frontemberének, valamint Koltay Gergelynek és Szörényi Leventének a segítségével kerestük a választ ezekre a kérdésekre.

2020. 08. 16. 11:00
A népi motívumokat is feldolgozó István, a király című rockopera próbája a szegedi Dóm téren 2013 augusztusában. Jelentős rétegek álltak a műfaj mellé Fotó: Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Különös párosítás eredménye a rock történelmének tarka világában – magyarázza Kovács László rockzenei szakértő, lemezmárka-tulajdonos, akit a nemzeti rocknak nevezett, alig húszesztendős múltra visszatekintő zenei műfaj születéséről, hatásairól kérdezek. A belvárosi Szabadság téren, az egykori Tőzsdepalotával – sokáig a Magyar Televízió székháza – szemközt magasodó hatemeletes, Bauhaus-jellegű puritán épület tölgyfa kapuja fölött két zászló közé ékelve húzódik a felirat: Hazatérés Temploma. Az itteni gyülekezet az elszakított országrészekből érkező tisztviselőkből formálódott az első világháborút követően. A templom névadásával az elszakított területrészek 1938–1940 közötti visszatérését örökítették meg. Most nem nehéz üres padra lelni a templom előtt, és mintha összebeszéltünk volna, tekintetünk szinte egyszerre siklik a homlokzatra, a tetőről az ég felé nyúló csillagra. A református templom fedett előteréből Horthy Mikós mellszobra tekint a térre.

A nacionalizmus bélyege

A nemzeti rock a rockzene kicsiny szelete. Ma már kevesen tudják, hogy egyik kiindulópontja a baloldali ideológiákban gyökerező szkinhedmozgalom, s ez a hullám adta a kezdeti lökéseket.

– Pedig ez volt az eredete, amikor a hetvenes évek elején zászlót bontott Angliában – magyarázza Kovács László. – Az irányzat szerény ideológiai háttere alátámasztja, hogy az akkor divatos, értelmiségi indíttatású hippimozgalom ellentételezéseként szerveződött az angol munkásfiatalok körében. Erre utal az említett szubkultúrától élesen eltérő, gyakorlatilag azt tételesen cáfoló divatvilág is: a felnyírt haj, illetve a militarista öltözék. A mozgalom – talán épp a katonás divatjegyek alapján – a hetvenes évek végére erős jobboldali irányt vett, noha a baloldali szkinhedirányzat vékony erecskeként ma is létezik. A rock and rollból indult ki, majd a hetvenes évek vége felé a punkzene több elemét is beépítette saját muzsikájába. Nagyrészt az egyszerű ritmus jellemzi, a szövegek pedig többségükben közéleti problémákat feszegetnek.

Másik eredetszál a magyar népzene, pontosabban annak modern feldolgozásai. Jó példa erre a Muzsikás együttes vagy épp Szörényi Levente munkássága. A kilencvenes évek végén már több zenekar is népdalmotívumokkal tűzdelt rockot játszik, szövegvilágukban közvetlen módon jelentkezik a hazaszeretet narratívája, ugyanakkor szívesen nyúlnak a magyar történelem pozitív vagy negatív eseményeihez is. Akár a trianoni békediktátumhoz, annak hatásához, amely állandó témája e kultúrkörnek: elég a Kárpátia zenekar Testvérdalára vagy a Farkasok – Vesszen Trianon! című szerzeményére gondolni. Markáns, könnyen befogadható dallam-, illetve szövegvilágukkal a rockzene közönségének jelentős rétegét sikerült maguk mellé állítaniuk.

Többek között e formációkra szabták a nemzeti rock fogalmát, ami az ezredforduló kezdetétől vélhetően a Pannon Rádiótól ered, amelynek Rockszerda című adásában rendre helyet kaptak a műfaj képviselői: mint a Kárpátia, a szkinhed eredetű, azóta konszolidálódott Romantikus Erőszak, az ugyancsak keményvonalas szkinhed Magozott Cseresznye, Egészséges Fejbőr – vagy akár a Hungarica zenekarok. Miután a fősodrú médiák kapui zárva maradtak előttük, a túlélést a gyakoribb koncertezés, valamint hangzó anyagaik intenzívebb terjesztése biztosította.

Másik fontos fórumuk a Magyar Sziget rendezvény, amelyet a szervezők bevallottan a liberálisnak tartott Szigetfesztivál ellentételezéseként hoztak létre.

A felvetésre, mely szerint az aktuálpolitika – gondolva a 2006-os utcai eseményekre – mennyire erősíthette a mozgalmat, Kovács László úgy látja: nem biztos, hogy a kormányzás jobb- vagy baloldalisága önmagában befolyásolja a nemzeti rock népszerűségét, hiszen szerinte egyik esetben sem számolhatunk be hathatós háttérsegítségről. Az irányzatot a közönség érdeklődése tartja életben.

– Mi nemzeti érzelmű, nemzeti öntudattal rendelkező zenekar vagyunk – hangsúlyozza Petrás János, a Kárpátia frontembere. – Megalakulásunk óta ez az értékrendünk, büszkén vállaljuk a címkét. A nemzeti rock műfaja meglehetősen eklektikus, reprezentánsai egymástól is különböznek, valójában a szövegvilág, a mondanivaló, az üzenet jelenti a közös kapcsot. Aggódunk a trianoni gúnyhatárokon túl rekedt testvéreinkért, hiszen napjainkig fennáll az őshonos magyar nép jogfosztása, és ezt igenis szóvá kell tenni – hívja fel a figyelmet.

A nemzettudatot és a radikalizmust összevetve Petrás János úgy véli, hogy az előbbi – állampolgárságtól függetlenül – mindenkiben meg kellene hogy jelenjen. A nacionalizmus bélyegét általában a nemzeti érzelmű, más megközelítésben jobboldali emberekre szokták rásütni, miközben igazából mindkét oldalról elmondható ugyanez.

– Vállalom a radikalizmust, a nacionalizmust, hiszen a hazámat – amelyet szeretek – érintő kérdésekben kérlelhetetlen vagyok – szögezi le a zenész.

Társaihoz képest valamivel később, 2006-ban bontott zászlót a Hungarica, amely nemzeti rock-metal formációként határozta meg önmagát. Új énekesük hat évvel később csatlakozott az akkor már komoly népszerűséget magáénak tudó csapathoz, mára azonban önállósította magát:

– Dalaim jelentős részben a nemzeti identitást erősítik – szögezi le Fábián Zoltán.

A nemzeti rock kifejezést gyakorta hozzák összefüggésbe volt együttesével, valamint az énekes önálló műsorát alkotó zenével, amit Fábián a nemzeti érzést megjelenítő szövegvilággal magyaráz. A magyarság megőrzése, valamint az utódok hazaszeretetre nevelése olyan kötelezettséget ró az irányzat minden egyes képviselőjére, amelyet az általuk megénekelt dalokon keresztül lehetséges és szükséges megvalósítani. Mindemellett az előadó számos dalszövegé­ben az egyéb, hétköznapi életérzések is megjelennek, mint a szerelem, az öröm vagy a bánat.

A népi motívumokat is feldolgozó István, a király című rockopera próbája a szegedi Dóm téren 2013 augusztusában. Jelentős rétegek álltak a műfaj mellé
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A megmaradás csodája

– Idén nemzetünk legnagyobb sorstragédiájának a centenáriumához érkeztünk, azaz száz éve annak, hogy Trianonban halálos ítéletet hoztak a magyarságra – emlékeztet Fábián Zoltán. – Engem ez személy szerint, születésemtől kezdődően érint, hiszen elcsatolt területen, a Székelyföldön jöttem a világra. Fontos a magyarságtudat pozitív megélése, valamint annak tudatosítása, hogy a nemzeti hovatartozás egyenes tartást, becsületességet, tisztességet és büszkeséget jelent egyben. Sokan dolgoztak azon az elmúlt évszázadban, hogy mi, magyarok leszegett fejjel járjunk, ám ténykedésük szerencsére nem járt sikerrel – jegyzi meg a zenész. De a Trianon kapcsán felmerülő talán legfontosabb gondolat, hogy az elmúlt ezer évben számos nemzet tűnt el a világ térképéről, ezzel szemben a magyarság megmaradt, ami kisebb csodával ér fel.

Fábián Zoltán Erdély szülötteként szent kötelességének érzi a centenáriumról szóló megemlékezést. 2019-ben Őrzöm a lángot címmel pontosan száz állomásból álló önálló koncertsorozatot indított, amely most, a kialakult járványhelyzet miatt nehézségekbe ütközik. Ám egy várhatóan idén decemberben megjelenő szóló akusztikus album méltó emléket állíthat a nemzeti sorstragédiának.

– Amit Trianonról gondolunk, azt bátyámmal, Gáborral kifejeztük az ugyanazon című zenés történelmi játékban, ha úgy tetszik, rockoperában, amelyet az Esztrád Színházzal 2018 júniusában mutattunk be a Hősök terén – erről már Koltay Gergely, a Kormorán együttes alapítója beszél a békeszerződés kapcsán. – A sokszereplős, monumentális mű legfontosabb üzenete az összetartozás. Ezt szimbolizálja, hogy a folk-rock zenekar – amellett, hogy tagjai között felvidéki, illetve délvidéki énekes, valamint erdélyi hegedűs is található – számos alkalommal koncertezik az elszakított országrészekben. És még valami: a mai generáció már a jólétbe született, fogalmuk sincsen a száz évvel korábbi eseményekről, ezért kötelességünk megismertetni velük – teszi hozzá Koltay.

A zenekarvezető elmondása szerint a Kormorán 44 évvel ezelőtti megalakulásakor semmiféle politikai szándék nem vezérelte őket, így a hatalom sem foglalkozott velük. Koltay Gergely a népzene és a rock ötvözetéből hozta létre azt a csakis a Kormorán együttesre jellemző stílust, amely a hetvenes évek közepén kivételesnek számított Magyarországon. Ebben még az sem zavarta, hogy a rock művelői furcsállották a töröksíppal, citerával, dudával, furulyákkal, hegedűvel gazdagon tűzdelt muzsikát, miközben a táncházas népzenészek ugyanezt árulásnak minősítették. A közép-, illetve délkelet-európai zenei kincsből táplálkozó dallamok mellett a mai napig fontos szerepet szánnak a mondanivalónak, amely kifejezési eszközeiben az átlagosnál filozofikusabb, olykor konkrétabb, legtöbbször emelkedett hangvételű.

Amilyen többek között a Kell még egy szó, a Ki szívét osztja szét vagy az Isten ujja megérintett, amelyek valóságos himnusszá lettek a körükben.

– Nemzeti rock? – kérdez vissza Szörényi Levente. – Szerintem ilyen nem létezik. Erőltetettnek, mesterkéltnek tartom a fogalmat, amelyet okosabban, értelmesebben is meg lehetne határozni. Mondjuk úgy, hogy magyar vagy más nemzeti alapon nyugvó zene, amely a folklórra támaszkodik: lehet folk-rock vagy folk-metal. Maradjon a dohánybolt nemzeti! – neveti el magát.

Belső rezonancia

Még 1965-ben Az utcán című népzenei ihletésű dallal kezdődött, az Amikor én még kissrác voltam, valamint a többi különböző folklorisztikus alapú beatnótával folytatódott. Azóta is gyakorta bukkannak fel Szörényi műveiben a népi motívumok. A Szörényi–Bródy szerzőpáros első színpadi művében, a Kőműves Kelemenben csángó táncdallam is helyet kapott, de a másik rockballada, a Fehér Anna is népzenei alapra épült.

A későbbi történelmi rockoperákban – az István, a királytól az Árpád népéig – hol kevésbé, hol markánsabban jelennek meg a népies, folklorisztikus elemek. – Mégpedig azért – állítja a Kossuth-díjas művész –, mert ezek belülről fakadnak, és kedvesek nekem. Nem a propagandisztikus külsőségek számítanak, hanem a belső rezonancia.

Szörényi Levente úgy gondolja – aminek Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című művének szövegrészleteire közel húsz esztendeje megírt Elég volt! című opusában is hangot adott –, Trianon politikai tanulsága, hogy mennyire számíthatunk a „művelt Nyugatra”. Akkor is, és most is. – Csupán az bánt – zárja gondolatmenetét Szörényi –, hogy a centenáriumról szóló megemlékezést a koronavírus-helyzet padlóra vitte, így az érintett országok most „hátradőlhetnek”.

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.