A korona koronáz?

Különösen tavasz óta a brit sajtóban egyre gyakrabban jelennek meg az értesülések arról, hogy II. Erzsébet ­hamarosan lemond trónjáról. Arról nincsenek pontos információk, hogy a 94 éves királynő mikor és milyen formában távozik a közéletből. Az sem kizárt, hogy utódlása tartogat még meglepetéseket.

Windsor, 2020. mrcius 26. A Buckingham-palota ltal kzreadott kpen II. Erzsbet brit kirlyn telefonon beszl Boris Johnson brit miniszterelnkkel a windsori kastlyban 2020. mrcius 26-n. Nagy-Britanniban a lakossg hrom napja csak az alapvet szksgleti cikkek, fleg lelmiszerek s gygyszerek beszerzsekor lphet az utcra az j koronavrus-jrvny megfkezse rdekben. MTI/EPA Fotó: Buckingham-palota Forrás: MTI/EPA

A koronavírus-járvány felforgatja még a brit királyi család öröklési menetrendjét is. Ha nem köszönt be a pandémia, a királynő valószínűleg végigviszi hivatalát, csak halála után léphet trónra legidősebb fia, Károly herceg. II. Erzsébet a leghosszabban uralkodó király a brit trónon, 67 éve koronázták meg. 2015-ben átvette az uralkodási rekordot ükanyjától, Viktóriá­tól. A királynő március óta nyilvános rendezvényen nem jelent meg. A közelmúlt történelmében ilyen még nem fordult elő a brit királyi család életében.

Április elején tévébeszédben szólt brit honfitársaihoz, amelyben óvatosságra intette őket a világjárványban. A Windsor-palotába vonult vissza férjével, Fülöp herceggel, aki nemrég ünnepelte 99. születésnapját. A férje már évekkel ezelőtt visszavonult, és most már II. Erzsébet is erre kényszerült, hiszen a kora miatt számára különösen ajánlott a tartózkodás embertársaitól.

Ő ezt be is tartja. Ha véletlenül elkapná a vírust, az végzetes lehetne a királyi párra. Ám felmerül az a gond, hogy szigorú karanténban nem tudja ellátni uralkodói feladatait. Legidősebb fia, Károly többnyire átveszi a koronás fő kötelességeit, ahol szükséges, ott megjelenik, de ő is 71 esztendős, neki is meggondoltan kell az emberek közt mozognia. Hetekkel ezelőtt megfertőződött, de különösebb gond nélkül felépült a betegségből.

A királyi család történészeinek és életrajzíróinak zöme is azon a véleményen van, hogy II. Erzsébet királyi tevékenysége véget ért. Egyszerűen nem látnak más megoldást. A szakértőket időről időre megszólaltatja a brit média, a nyár végén is ilyen hullámot tapasztalhattunk. A királynő kitart az utolsó leheletéig – ez azoknak a kisebbségben lévő elemzőknek a véleménye, akik szerint II. Erzsébetet nem olyan fából faragták, hogy egy vírus miatt, legyen az akár világjárvány, feladja.

A Windsor-házhoz közeli források szerint nem fordult meg a fejében a lemondás, ez főleg a bulvármédia találmánya. Ennek viszont ellentmond, hogy elismert történészek is azt közölték: bármikor bekövetkezhet az uralkodó távozása.

A nagy kérdés az, hogy mikor jelentik be a királynő lemondását. Egyesek tudni vélik, hogy jövő tavasszal esedékes ez a lépés. Előbb viszont megvárják, hogy a királynő április második felében betöltse a 95. életévét. Az sem mindegy, hogy milyen formában történik meg a lemondás. Van egy lehetőség, ha az uralkodó nem tudja ellátni a feladatait, akkor régenst bíznak meg, általában ez a trónörökös, de őt természetesen egyelőre nem koronázzák meg. Gyakorlatilag minden olyan jogosítvánnyal rendelkezik, mint a király, csak épp nem nevezik annak, ameddig az uralkodó él. A másik megoldás az egyszerű lemondás a trónról, ebben az esetben az örökösödési rangsorban következő lesz az utód. Ez pedig Károly herceg. „A koronavírusnak köszönheti Károly a koronát” – ezzel a címmel tudósított a fejleményekről egy brit bulvárlap, amely nem túlzottan lelkesen közölte ezt. Ahogyan a brit közvélemény, ők is mást szeretnének látni a királyi trónon.

Van még egy megoldás, mégpedig helycsere az utódlási rangsorban. Károlyt elsőszülött fia, Vilmos herceg követi, aki nagyságrendekkel népszerűbb apjánál. Mi lenne, ha a fiatal herceg „átugraná” Károlyt? Ha ez lenne a terv, akkor meg kellene győzni a trónörökös herceget, hogy ő is mondjon le a fia javára a trónról. Két lemondás egyszerre, ez igazán szép lenne. Nagy-Britanniában utoljára 2015-ben változtattak a trónöröklési törvényen. Ekkor megszűnt az utódlási rendben a fiúk előnye, és nem zárják ki azokat, akik római katolikussal házasodnak. A trónra lépés pillanatában viszont a trónörökösnek protestáns vallásúnak és az anglikán egyház tagjának kell lennie.

De miként lehetne meggyőzni Károlyt arról, hogy szükséges ez a gesztus, hiszen egész felnőtt korában csak arra a pillanatra várt, amikor majd trónra lép? Íme most adódik az alkalom, nagylelkűséget kellene tanúsítania a fia iránt. Ez igen nehéz kérdés. De amíg van egy hajszálnyi remény, azt a brit sajtó nem akarja elengedni. Minden enyhe jelet felnagyít. A pandémia alatt II. Erzsébet átengedte Vilmosnak az első tévébeszéd jogát, hogy szóljon a britekhez. Ő a királynő választása! – szóltak a magyarázatok. Az uralkodó egészen másként viszonyult Károlyhoz, nem volt felhőtlen a viszonyuk, sőt nevezhetnénk ridegnek is, ellentétben az unokáival, különösen, ha Vilmos herceghez fűződő kapcsolatára gondolunk.

Nem véletlen, hogy fiai közül is a kedvence András volt, amit nemegyszer hangsúlyozott is. Ő azonban nem hálálta meg az anyai szeretetet, a közelmúltban kipattant Epstein-botrányban játszott szerepe miatt, amely fiatalkorú lányokat érintett, csak gondot jelentett a királyi családnak. A jelenleg 38 esztendős Vilmos herceggel ilyen nem eshet meg, ő példás családapa, szerető férje Katalinnak, három gyermek apja.

A királynő kiskorától kezdve személyesen készítette fel Vilmost az uralkodói feladatokra, a hangnem köztük szeretetteljes és baráti volt – közlik az életrajzírók. A nagymama unokája katonai pályáját is aggodalommal követte, majd ezt követően ő gondoskodott alkotmányjogi tanárairól. Ha Károly felfogja, hogy az ilyen hosszú uralkodás után újból fiatalítani kellene a Windsor-házon belül, és végül szabad utat engedne fiá­nak, akkor még a brit nép is szívébe zárná. Ha pedig nem tud lemondani az uralkodói címről, a szülei életkorából kiindulva majd negyedszázadig ő lehet a király.