A nagy afrikai fal

A Szahara egyre nagyobb területet hódít el. A megasivatag déli szélén a nemrég még zöldellő vidékek mára lakhatatlan tájjá változtak. Hogy megállítsák a folyamatot, 2007-ben ambiciózus terv indult: 7700 kilométer hosszú, 15 kilométer széles erdősávot­ akarnak létrehozni Afrika keleti és nyugati partja között.

Tanóra Burkina Faso északi vidékén. Nem könnyű az elszámoltatás Fotó: Giles Clarke Forrás: Getty Images

Tanóra Burkina Faso északi vidékén. Nem könnyű az elszámoltatás
Fotó: Getty Images

Ám a 2007-ben indult fejlesztés az évek folyamán jelentősen átalakult. A kritikusok szerint az ötlet nemcsak kivitelezhetetlen, hanem híján van a racionalitásnak is, mivel az erdősáv számára kiszemelt vidék számtalan helyen lakatlan, így az elültetett fák és más növények gondozás hiányában hamar elpusztulnának. Ma már nem végtelen hosszú erdősávról beszélnek, hanem sok kisebb zöldterület láncolatával érnék el a célt – a Szahara nyomulásának megállítását. A kezdés óta eltelt 13 évben azért jelentős eredményeket is elértek, de messze nem tartanak ott, ahol tartani szerettek volna. Az eddig befektetett több mint kétszázmillió dollárból a tervezett terület mindössze négy százalékát, azaz négymillió hektárnyi területet zöldítettek újra. A 2030-as cél eléréséhez ennek a területnek több mint kétszeresét kellene évente helyreállítani, évi 4,3 milliárd dolláros költséggel. Jogos a kérdés: hol ez a pénz?

A részeredmények országonként rendkívül változatosak. Etiópia, amely a régióban a legkorábban kezdte meg az erdőtelepítést, állítólag 5,5 milliárd palántát ültetett. Burkina Faso ellenben mindössze 16,6 milliót, Csád pedig 1,1 milliót, miközben mindkét nemzet jelentős pénzügyi támogatást kapott a projekthez. Nagy probléma a monitorozás. Az egyes országok papíron látványos adatokat adnak meg, de kétséges, hogy például a Szenegálban ültetett 12 méteres fák közül hány zöldell a kiültetés után néhány hónappal…

A Nagy zöld fal első, néhány nappal ezelőtt közzétett átfogó állapotjelentése tehát vegyes képet fest. Ahogy ilyenkor lenni szokott – olvasható a Theguardian.com portálon –, most is azzal magyarázkodnak az érintettek, hogy több pénz, nagyobb technikai támogatás és szigorúbb ellenőrzés kellene ahhoz, hogy az induláskor megálmodott számú fát és egyéb növényt a megadott határidőig elültethessék – állítják a program eredményeit bemutató tanulmány szerzői.

– A Nagy zöld fal új világcsoda – mondta az optimista Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese, aki szerint, ha a természetért dolgozunk, nem pedig ellene, fenntarthatóbb és igazságosabb jövőt építhetünk.

A Nagy zöld fal sikere Európa érdeke is, hiszen a régió élhetőbbé tételével csökken a migrációs kényszer. Ha helyben is lehet élni, mert művelhető a terület, van víz és elegendő élelmiszer, az Európára nehezedő nyomás is kisebb lesz.