Az iráni olajszállítmányokért Kína az ennek megfelelő értékű beruházásokkal fizet, amelyeknek Teherán olyannyira híján van. Ezek főleg az olajkitermelésben, az ipari fejlesztésekben, a közlekedésben, a telekommunikációban és az egészségügyben valósulnának meg. A megállapodás kitér a katonai együttműködésre is, amellyel esély nyílhat arra, hogy Irán megerősítse a térségben középhatalmi szerepét. Kína átadhatja, sőt esetleg itt gyártathatja le – a jelenlegi iráninál korszerűbb – vadászgépeit, hadihajóit, tengeralattjáróit. Ebből maradhat Irán arzenáljában is. Az iráni diplomácia vezetője szerint jelenleg a részletek kidolgozása folyik, azokban meg elbújhat az ördög – fűzik hozzá nyugati elemzők, akik a megállapodás meghiúsulásában érdekeltek.
Melyek voltak a fenntartások Teherán részéről? Kína túl közel van, ahonnan jól látszik hatalmassága. Iránnak pedig kiszolgáltatott a helyzete. De ha végiggondolja, nincs más olyan ország, amely segítő kezet nyújtana neki a gödörből való kikecmergésre. Ez az egyezség az elnök, Hasszán Róhani reformistáinak siker. De a konzervatívok közt már most hallani olyan morgolódásokat, hogy az iszlám köztársaság nem szokott olyan rendszerekkel szövetséget kötni, mint Kína, amely elnyomja a muzulmán ujgurokat. Peking nagyhatalmi törekvései is felmerülnek. Arról suttognak Teheránban, hogy az egyezmény fejében Irán az Arab-öbölben lévő szigetek közül egyet-kettőt átadna Pekingnek. Aztán olyan értesülések is szárnyra kaptak, hogy Kína az Iránban lévő olajforrásai védelmére ötezer katonát állomásoztatna a perzsa államban. Ezekről a kérdésekről még nem tudni semmi biztosat, de a suttogó propaganda már beindult: nekünk nem kellett a nagy sátán – ahogyan az Egyesült Államokat hívják errefelé –, helyette most itt van az ugyancsak félelmetes tűzokádó sárkány.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!