Sokismeretlenes egyenlet

Lampedusát és Szicíliát katasztrofális helyzetbe hozta az Észak-Afrikából induló migráció.

Migránsok a török–görög határon emelt kerítésnél. Zsaroló pozícióban Fotó: picture alliance Forrás: Getty Images

Földünk három meghatározó hatalma sorrendben az USA, a Kínai Népköztársaság és Oroszország. Az Egyesült Államokban továbbra is minden alá van rendelve a koronavírus-járványnak és az egyre erőszakosabb választási harcnak. Az amerikai nagyvárosok jelentős részében, főleg északon, ahol a színes bőrűek aránya jóval az országos átlag felett van, folytatódnak a tüntetések. Az Egyesült Államok mai vezetése abból indul ki, hogy számára a fő ellenség a Kínai Népköztársaság.

Az USA számára jelentős presztízsveszteség, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában mindössze egy állam, Dominika támogatta javaslatait az Irán elleni szankciók meghosszabbítására. Amerika tovább csökkentette csapatainak létszámát Afganisztánban, és bejelentette, hogy három éven belül kivonja katonai erőit Irakból.

Továbbra is feszültek a kapcsolatok az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Ennek egyik eleme a rossz személyes viszony Trump és Merkel között. Az Egyesült Államok próbál nyomást gyakorolni az unióra, hogy ne fejeződjék be az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése Oroszország és az unió között. Maas német külügyminiszter és Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai tárgyalásain elfogadhatatlannak mondták az amerikai nyomásgyakorlást.

Az Egyesült Államok ez év nyarára az űrhaderő létszámát 16 ezer főre növelte. Eközben folytatja németországi csapatainak létszámcsökkentését, és ebben a kérdésben változás csak a novemberi elnökválasztások után várható, ha a jelenlegi adminisztráció vereséget szenvedne, és a demokraták kerülnének kormányra.

Európában a Brexit-tárgyalások folytatódnak. Négy hónappal a lejárat előtt még semmiféle megállapodás nincsen, így januártól az EU–Nagy-Britannia-kapcsolatokban sokismeretlenes egyenletekkel kell számolni. Az új kapcsolatok egyik előszele lehet, hogy amikor Nagy-Britannia követelte, hogy Franciaország tartsa vissza a migránsokat, ezért Párizs harmincmillió font „munkabért” követelt Londontól.

Migránsok a török–görög határon emelt kerítésnél. Zsaroló pozícióban
Fotó: Getty Images

Olaszország déli részét, főleg Lampedusát és Szicíliát katasztrofális helyzetbe hozta az Észak-Afrikából induló migráció. A mostani migránsok közel száz százaléka férfi, és gyakorlatilag száz százaléka gazdasági menekült. Olaszország déli része megtelt. Észak, beleértve a római kormányt, semmiféle valós segítséget nem hajlandó nyújtani, és az Európai Unió sem akarja átvenni a gazdasági migránsokat. Olaszország déli térségeiben ez a helyzet megölte a turizmust, és a migránsok behozták a koronavírus-járványt. Ez a helyzet nagy valószínűséggel javítja Salvini pozícióit az eljövendő választásokon.

Gyakorlatilag az egész világon berobbant a vírus második hulláma. Ez Európa valamennyi államára hatott. A németek intézkedéseket hoztak, hogy aki rizikós területről érkezik az országba, annak öt napra karanténba kell mennie. A rendezvényeket december 31-ig tilos megtartani.

A 16 német tartományból 15 pénzbüntetést vezet be azokkal szemben, akik nem viselnek maszkot. Ugyanakkor több mint tízszeres a fertőzöttségbeli különbség a régi nyugatnémet és a keletnémet területek között. Október 31-ig tilos a futballmérkőzések látogatása. Németországban a lakosság hatvan százaléka helyesli, 28 százaléka még keményebb intézkedéseket vár a kormánytól.

A Közel-Keleten Izrael felvette a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Arab Emírségekkel. Ezzel megtörte az arab országok blokkjának eddig sem túl stabil egységét. A létrejött együttműködést a mindkét állammal jó kapcsolatokat ápoló Amerikai Egyesült Államok készítette elő. Dubajban volt Izraelnek kereskedelmi kirendeltsége, és gyakorlatilag a gazdasági kapcsolatok fejlődtek politikai kapcsolatokká. Izrael 1979-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal, és 1994-ben Jordániával. A zsidó állam négy szomszédja közül kettővel békemegállapodást kötött, a másik kettővel viszont – Libanonnal és Szíriával – hadiállapotban áll.

Jól fejlődnek az izraeli–szaúdi viszonyok is, de hivatalos diplomáciai kapcsolatokra most még nem került sor. Az az izraeli elképzelés, hogy annektálják Ciszjordánia egyharmadát, cserébe ötvenmilliárd dollár támogatást nyújtanak a maradék ciszjordániai palesztin területeknek, elfogadhatatlan volt az arab világ valamennyi tagállama számára. Ugyanakkor mind az emírségek, mind Szaúd-Arábia vezetőváltás előtt áll.

A belarusz válság fő kérdése, hogy ez a kétszázezer négyzetkilométernyi, tízmillió lakossal rendelkező állam, amely a valóságban ütközőállam, kinek a befolyása alá kerül a jövőben. Az ország 1991 óta papíron független, és 26 éve Lukasenka áll az élén.

A Földközi-tenger keleti medencéjében óriási földgázmezőt fedeztek fel. Új, taktikai szövetségek alakultak ki a gázvagyon megszerzésére. Törökország, amely a kutatásokat végzi, megállapodott tavaly november végén a líbiai központi kormánnyal az együttműködésben. Görögország, amely a térség szinte valamennyi szigetével rendelkezik, kiterjesztette tengeri határait a partoktól hatról 12 mérföldre, és felsorakozott Ciprus, Franciaország és Egyiptom mellé a török célok megakadályozására. Görögország a török határon lévő 12,5 kilométer hosszú kerítést negyven kilométeresre növeli. Érdekes, hogy Európa sem a görög, sem a spanyol, sem a balkáni kerítések kapcson semmiféle tiltakozást nem jelentett be.

Törökország újabb Sz–400-as rakétákat rendelt Oroszországtól. A Törökország–európai uniós válságban Franciaország nyíltan kiállt a görögök mellett, Németország próbál közvetíteni. Az Egyesült Államok fellépett minden kétoldalú probléma ellenére Törökország mellett és Franciaországgal szemben, míg Oroszország, tanulva a szíriai–orosz–török konfliktusból, rendkívül óvatos.

Az idei év egyik leglényegesebb tanulsága, hogy a földközi-tengeri vált a migráció fő útvonalává, és a balkáni vonal háttérbe szorult. Ugyanakkor Szerbia az Észak-Macedóniával közös 147 kilométer hosszú határán műszaki zárat hozott létre.

Kína és Oroszország, ahogy a világ minden állama, várják a novemberi amerikai választások eredményeit, és ettől teszik függővé politikájukat Washingtonnal és egymással szemben.