Vármustra

A dinnyési Várpark és Skanzen – amely a 2020-as Guinness-rekordok Könyvében is szerepel – nem pusztán 39 erősség kicsinyített másával várja az érdeklődőket. Az Egri csillagoktól elvarázsolt megálmodója a magyar múlt egy-egy részletének újjáalkotásával a történelem szeretetét kívánja átadni a látogatóknak, akiknek különlegességeket is kínál: az ­Árpád-kori fatemplomok mintájára készült, felszentelt istenházából például nincs még egy a világon.

Játékos történelemismeret kicsiknek és nagyoknak miniatürizált, korhű környezetben Fotó: Havran Zoltán

A kölyökcsapat két része egymásnak ront. Az egyik vezetője papírból készült koronát visel, hátát piros-fehér-zöld zászlóból készült, alkalmi palást fedi. A másik sereg első embere félmeztelen, és egy jókora fakardot forgatva azon van, hogy megfossza ellenfelét az általa birtokolt hatalmi jelvénytől. Perceken keresztül váltakozó szerencsével folyik a harc, míg a küzdők közül valaki észre nem veszi, hogy az árnyékból egy fekete-fehér macska figyeli az összecsapást. Kurjant egyet, és a házi kedvenc a következő másodpercben arra lesz figyelmes, hogy immár ő az egyesült sereg bekerítő hadmozdulatának célja.

Háromdimenziós vaktérkép

– Jól érzik magukat – nyugtázza elégedetten beszélgetőtársunk, Alekszi Zoltán, majd megosztja velünk az üldözött történelmi ihletettségű nevét is: Endre.

Gárdonyban járunk, a dinnyési Várpark és Skanzen területén. A létesítmény úgy szerepel a 2020-as Guinness-rekordok Könyvében, mint a legtöbb vármakettet bemutató kiállítás, de az ötletgazda, alkotó és tulajdonos nem is erre a legbüszkébb, hanem arra, hogy ez az egyik a két magyar eredmény közül, amelyik bekerülhetett a világcsúcsokat bemutató kiadványba. (A másik az, hogy Görbicz Anita dobta a legtöbb – szám szerint 939 – gólt az Európai Kézilabda-szövetség Bajnokok Ligája versenysorozatában.)

A várak makettjei a parkot átszelő sétány két oldalán sorakoznak. 2014. június 4-e, a nyitás napja óta 39 darab készült belőlük. Az alkotó nemcsak arra figyelt, hogy munkája során betartsa az anyaghűség követelményeit – vagyis a kővárak kicsinyített másolatához követ, a palánkvárak megépítéséhez fát használjon –, de arra is, hogy a hasonmásokat megyényi pontossággal helyezze el a parkban: a már említett sétány ugyanis a történelmi Magyarország körvonalát rajzolja ki, így a létesítmény afféle háromdimenziós vaktérképként is funkcionál.

– A jó állapotban lévő, szépen felújított helyek mását hiába keresi itt a látogató. A park az elfeledett, halálra ítélt, romló-bomló várak bemutatására összpontosít. Ez egyfajta értékmentés a részemről – árulja el Alekszi Zoltán.

A legrégebbi erősség, amelynek makettje Dinnyésen látható, a poroszlói palánkvár, amelyből mára jóformán semmi sem maradt, holott már a honfoglalás korában állhatott. „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur [Eger patak] vizéig jövének […] s táboruk az Ustoros [Ostoros] vizétől Purozlou váráig terjedt”, jegyezte fel róla Anonymus a Gesta Hungarorumban. Aki az eredeti helyszínen – a Füzesabony szomszédságában lévő, ma leginkább a Tisza-tóról ismert településen – keresné a maradványait, csupán alapjainak helyét találná meg, itt, Dinnyésen azonban képet kaphat róla, hogy nézhetett ki teljes valójában.

A várak iránti rajongásáról Alekszi Zoltán így beszél: – Hatodik osztályos koromban olvastam el először az Egri csillagokat, és ezzel körülbelül egy időben eljutottam a helyszínre is. Az olvasónaplómra ugyan hármast kaptam, de magát a várat egy életre megszerettem. Ahogy a falai között jártam, nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy nekem is jutott egy aprócska rész abból, amit az előttem itt élő, haló, harcoló vagy egyszerűen csak átutazó embereknek nyújtott a vár s a várbéli élet korokon át.

Játékos történelemismeret kicsiknek és nagyoknak miniatürizált, korhű környezetben
Fotó: Havran Zoltán

Tiszta forrásból

Az élmény még 2010-ben is dolgozott benne, amikor a barátnőjével eljutott Dinnyésre, először a helyi hagyományőrzők rendezvényére, később a Kárpátia koncertjére. A csapat az akkoriban frissen megjelent Utolsó percig című albumával turnézott, és Alekszi Zoltán a fellépésük után figyelt fel a Kossuth utcában található, jókora üres telekre.

– A barátnőből azóta feleség, a feleségből anya lett. Az üres telket pedig megvásároltam, és létrehoztam rajta a várparkot. Azelőtt kertépítéssel foglalkoztam, végső soron most is ezt teszem, annyi különbséggel, hogy azóta a kőműves- és ácsmunkával is jó ismeretségbe kerültem.

Az indulás persze nem volt zökkenőmentes: míg ma nyolc-tíz nap alatt megépíti egy palánkvár s hetek alatt egy kőből épült erősség makettjét, az első tizennyolc vár létrehozása másfél évet vett igénybe.

– Már a legelején elhatároztam, hogy csak tiszta forrásból fogok meríteni. A várak esetében ez azt jelentette, hogy mielőtt bármibe belevágnék, meg kell ismernem a régészeti ásatási alaprajzokat meg a különféle felmérések dokumentációját. Csakhogy sejtelmem sem volt arról, hol lelhetők fel e papírok! – eleveníti fel a kezdeteket. – Heteket töltöttem a könyv- és levéltárakban fényképeket és festményeket nézegetve, felvilágosítást kérő e-maileket küldözgettem, míg össze nem gyűlt annyi információ, hogy papírra vethessem az első makett vázlatát. Az évek során lelkes csapat verbuválódott, tagjai között történészek, régészek is megtalálhatók, jóval könnyebben megy a munka. Siklósi Gyula professzorral – az MTA Régészeti Intézet tudományos főmunkatársával, aki maga is ásató szakember volt – azért ültem le, hogy váltsunk pár szót. Amikor felnéztünk, láttuk, hogy hajnalodik, átbeszélgettük az éjszakát anélkül, hogy észrevettük volna. Ma már nem él, de nagyon sokat köszönhetek neki mind az egyes makettek kialakítását, mind a park által nyújtott ismeretanyag pontosságát, szakszerűségét tekintve – említi.

Alekszi Zoltán várnagy
Fotó: Havran Zoltán

Mi lett Szent Kálmánnal?

A segítő csapat közreműködése a várpark közvetlen szomszédságában található skanzen területén is tetten érhető. Az Árpád-kori fatemplom előtt harangtorony magasodik, a benne függő harang Tolcsvay Béla zenész-énekmondó ajándéka. A templom rekonstrukciója pedig Tari Edit kutatási anyagán és személyes útmutatásán alapul, aki nyugdíjba vonulásáig az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója volt.

– Mára egyetlen Árpád-kori fatemplom sem maradt fenn, ezért megkíséreltük bemutatni, milyenek lehetettek, amikor még léteztek. Amikor tehát Szent István király megszabta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, valószínűleg ilyen kialakítású épületekben gyűltek össze a hívek – magyarázza Alekszi Zoltán.

A boronafalas épület első pillantásra közönséges lakóháznak látszik, csupán kelet–nyugati tájolása meg a tetején az ég felé mutató kereszt jelzi, hogy más funkciót tölt be, mint amazok. Odabent fából ácsolt oltár és néhány egyszerű pad, a falakon a tizenhét Árpád-házhoz köthető szent kétarasznyi agyagszobrai. Mivel Szent István figurája – Szent Lászlóval és Szűz Máriával együtt – az oltáron kapott helyet, azt gondoljuk, Szent Imre herceg nyitja a sort, de az 1012-ben elhunyt Szent Kálmán megelőzi.

– Szentföldi zarándokútjáról visszatérőben fogták el, nem sokkal azután, hogy áthaladt Felső-Pannónián: a Bécs melletti Stockerauban kémnek nézték, és kivégezték. Miután Orseolo Péter­ből király lett, Magyarországra hozatta, és néhány évig szenteknek kijáró tisztelettel őriztette a maradványait – egészen addig, míg a nagy tekintélyű melki bencés apátság vissza nem követelte magának az ereklyéket – foglalja össze a tudnivalókat Alekszi Zoltán. – Péter király lehetséges jogalapját vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy Kálmán az Árpádok leszármazottja lehetett, ám hogy pontosan hogyan kapcsolódik a magyar uralkodóházhoz, mindmáig nem tisztázott. Ma mindenesetre ő a hírszerzők védőszentje.

A gerendák rései közt beszűrődő fénykévéken áttörve visszaballagunk a szabad ég alá. Ott aztán megmutatkozik a skanzen többi látnivalója is: egy szekérvár, a fekete-hegyi palánkvár valós arányú rekonstrukciója, a különféle kézműves mesterségek – fazekas, kovács, kötélverő, kőfaragó – képviselőinek műhelyei, valamint egy játszóház. Itt a Tulipiros játékműhely foglalkozásai kötik le a csoportokban, osztályokban érkező óvodások és általános iskolások érdeklődését.

– A játékkal könnyű megszólítani a gyerekeket, jó esetben úgy jutnak tudáshoz, hogy észre sem veszik – mondja Bognárné Kohl Erika, a műhely egyik tagja.

– Vannak pedagógusok, akik rendszeresen idehozzák az óvodai csoportjaikat vagy az osztályaikat – teszi hozzá Jávorfi-Bognár Ágnes.

A harmadik osztályos tananyagban szereplő leckét, a magyar mondákat már nemegyszer tették élményszerűvé az érdeklődők számára, de voltak óvodások, akik itt ismerkedtek meg például a kopjafáról, az országalmáról vagy a jogarról elsajátítható ismeretanyag alapjaival. Mindezzel a történelem szeretete felé kívánják terelni a látogatókat.

– Jól emlékszem, annak idején milyen hatást tett rám az egri vár: teljességgel elvarázsolt, de mind a mai napig tátva marad tőle a szám. Ezt a hangulatot szeretném megteremteni, és hasonló élményt szeretnék átadni ezzel a parkkal. Ha csak néhány morzsát sikerült újjáteremtenünk és az utánunk érkezőkre hagynunk a magyar múltból, már érdemes volt – mondja Alekszi Zoltán.

A távolból kiáltásokat hallunk, majd egyre közelebb trappolást. – Ne kergesd… elszalad… merre lehet? – az üldözők elbizonytalanodtak. Endre élt a történelmi lehetőséggel, fifikásan meghúzta magát a palánkvár mögött. Úgy döntöttem, nem leszek áruló.