Az építkezések komoly porszennyezést okoznak, ennek eredménye főként a gyakori kínai és indiai szmogfelhőkben érhető tetten. Itt a porszennyezés a légúti megbetegedések egyik fő oka. A szakértők a következő negyven évben az épített környezet megduplázódását várják, ami az árvízveszély miatt is súlyos probléma, a lebetonozott területek ugyanis kevésbé képesek magukba szívni a vizet. A világ tenger- és folyópartjait mégis folyamatosan betonozzák le, hogy a helyiek kényelmes terepet alakítsanak ki a turizmusnak.
Új technológiákkal a cementgyártást kifejezett klímatisztítóvá lehetne változtatni, mivel ma már lehetséges a téglát és a betonelemeket is karbonmegkötő elemként felhasználni. Azonban a technológia még igen költséges. A legnagyobb áttörést a zöld cement területén a kaliforniai Ginger Krieg Dosier érte el, aki építészként kezdett érdeklődni a tengeri sós vízben létrejövő homokkő iránt. Két évig kísérletezett, mire mesterséges körülmények között is reprodukálni tudta a baktériumok munkáját, és létrehozta a biocementet. Állítása szerint az új eljárás szobahőmérsékleten, égetés nélkül bevált, és akár használt betont is meg tud kötni, így minden sitt felhasználható újra. Bár a fejlesztés több díjat is nyert, még mindig a finomítás fázisában van, így jelenleg nincs alternatívája a környezetszennyező betonozásnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!