Összerezzenünk a dörrenésre, és nem értjük a dolgot. Körös-körül gyepek, a lankás domboldalakon villanypásztorral bekerített területek némelyikén juhok legelnek. Újabb durranás. Ki lövöldözik ilyen helyen, ahol nappal biztosan nincs vad?
– Hangágyúval riasztják a seregélyeket – nyugtat meg Szendi József, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság őrkerület-vezetője.
A Tolna megyei Nagydorogról Györkönyre vezető utat aszfaltozzák. Csendes a forgalom, ráadásul a Nagydorog tábla után nem sokkal földes útra térünk, hogy eljussunk az egykori tsz-majorig, ezért nem zavaró az útépítés. Szűk kilométernyi zötykölődés után érünk a Cikta Majorhoz.
A rendszerváltás után a szövetkezet itt is szétesett, a majorságot egy magánszemély vette meg, tőle került az akkori épületegyüttes a nemzeti park birtokába. Azóta megújult a központi épület, új takarmánytároló épült, az istállók hullámpalával borított tetejét mára hódfarkú cserép fedi.
A nagydorogi Szenes-legelő nevű helyen járunk, ami nem valamikori szénbányára, hanem régi tűzvészre utal, amely mindent égetett, amit ért. Az elszenesedett maradványok után ragadt meg ez a név. A major bejáratától induló tanösvény a homokpuszta megannyi természeti értékét mutatja be a látogatóknak – nem hagyományos módon. A fémből készült, címfestett, több tízezer forintos táblákat ugyanis ellopták.
– A természetet kedvelő látogatók? – kérdezem hitetlenkedve.
– A természetet nem kedvelő egyéb látogatók. Fiatal suhancok, akik ittas állapotban erősebbek, mint okosak. Törnek-zúznak. Mások egyszerűen begyűjtik a fémet, majd leadják pár száz forintért valamelyik fémkereskedőnek. A rongálást megunva a tanösvény állomásait fákra vagy kövekre festett cikta juh emblémák és számok jelzik. Ezeket nem lopják. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók az internetről letölthetik – összegez a szakember, akinek a munkáját idén júliusban Pro Natura emlékplakettel ismerték el.
A telep mangalicáit nem zavarja a zordabbra fordult idő. Barátságosan röfögnek a kifutókban. Az egyikben magányos öreg kan, mellette tíz kicsi malac – egyetlen anyától születtek. Félénkek, de a csalánt imádják, maréknyi növénnyel a kerítéshez csalhatók. Szendi József tép néhányat, és tényleg jönnek. Újabb és újabb növényeket adunk, míg ránk nem szól a szakember.