Lefűrészelt fejek – Trianon itthon és külhonban

Október 6-án nemzeti lobogó leng az Országház előtt, az 1848-as emlékhelyeknél koszorúkat helyeznek el. Az anyaországban egyre többen, a határon túl egyre kevesebben. Néhányan emlékeznek, mások gyászolnak is.

Megkezdik az 1925-ben lebontott emlékmű restaurálását az aradi minorita rendház udvarán 2003-ban. Fotó: Oláh Tibor Forrás: MTI

Nagyenyeden a labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát gyalázták meg. Marosvásárhelyen Kossuth Lajos, Bem tábornok és II. Rákóczi Ferenc szobrának mentek neki. A kultúrpalota remek mozaikjait – magyar tárgyuk miatt – kikaparták. Az 1848-as hazafiak emlékét megcsonkították. Nyárádszeredán a Bocskai-szobrot döntötték le. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét, amely alatt másfél százan alusszák örök álmukat, talán köztük Petőfi is, szintén megnyomorították.

Megkezdik az 1925-ben lebontott emlékmű restaurálását az aradi minorita rendház udvarán 2003-ban. Fotó: Oláh Tibor / MTI

Szilágysomlyón a hősök emlékoszlopáról lökték le a turulmadarat, helyére kitűzték a román lobogót. Nagykárolyban a Kölcsey-szobor fejét fűrészelték le. A csonkra zöld ágakat helyeztek. A turulemléket Désen is lerombolták, a talapzatát is elpusztították. Ez már 1934 augusztusában történt. De a felsorolást sajnos folytathatjuk…

Erdélynél ugyanis a Felvidék sem járt jobban. Csehszlovákia 1918-as megalakulása után szinte azonnal hatályba léptek azok az intézkedések, amelyek meg akarták fosztani a régiót a magyar jellegétől. Hogy csak a legfájóbb pusztításokat említsük: 1921. január 12-én cseh legionáriusok felrobbantották az 1896-ban leleplezett dévényi millenniumi emlékművet, a 21 méter magas oszlopon őrt álló Árpád szobrát. Pozsonyban Batka János városi levéltáros és zenekritikus mellszobrát döntötték le elsőként, majd a Petőfi-szobrot is „elrejtették”. Évtizedek múlva Pozsonyligetfalura száműzték, ahol a szlovákok rendszeresen megcsonkították. Érsekújvárott összezúzták Kossuth Lajos bronzszobrát, és elcsúfították Czuczor Gergely büsztjét, II. Rákóczi Ferenc, Bottyán János és Bercsényi Miklós kuruc tábornokok emlékművét. Nyitrán elpusztították a várhídon álló Szűz Mária-szobrot, szétzúzták a Zobor-hegyi millenniumi emlékművet.

Necpálon megrongálták Lahner György aradi vértanú emlékoszlopát. Losoncon a cseh megszállás éjjelén, 1919 januárjában ledöntötték Kossuth szobrát, Rimaszombatban Széchenyi István mellszobrát tüntették el. Rozsnyón autókkal húzták le talapzatáról a Kossuth-szobrot, Dobsinán bedobták a patakba. Zborón feltörték a várkastély kápolnáját és Rákóczi sírboltjának koporsóit, a csontokat szétszórták. Lőcsén a lakosság kétszer akadályozta meg a honvédemlékmű eltávolítását. Kassán a csehek elkobozták a Rákóczi fejedelem térplasztikájára összegyűjtött egymillió aranykoronát, 1919 márciusában lerombolták a honvédszobrot. Munkácson leszerelték a vár sarkában álló millenniumi emlékművet. A Vereckei-szorosban, Vezérszállásnál az 1896-ban leleplezett emléktáblát távolították el 1920-ban. A délvidéki Nagybecskereken Kiss Ernő honvéd altábornagy szobrát robbantották fel Trianon után, Alsóittebén a Kossuth-szobrot. Törökbecsén Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú ércszobrát húzatták le bivalyokkal, a turulos honvédoszlopot lebontották. A szabadkai emlékoszlopról csak a bronzturult verték le, és kivésték a magyar feliratokat. Zomborban a város szülötte, Schweidel József tábornok és II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát döntötték le, darabjait beolvasztották.

A megbecstelenített műalkotások többsége sosem került vissza eredeti helyére, nem rekonstruálták, nem újították fel. Megmaradt viszont néhány, amely túlélt minden dühöt és haragot. Zala György Szabadság-szobra 2004 óta áll újra Aradon, gondozott park veszi körül a Tűzoltó téren. Itt szemez a fegyelmezésére odaépített bizánci stílusú diadalívvel. Hungária nem adta fel, koszorúját büszkén emeli a magasba.