Mit tudhatunk előre?

Mi lenne, ha a járványok is ugyanúgy előre jelezhetők lennének, mint az időjárás?

Mi lenne, ha a járványok is ugyanúgy előre jelezhetők lennének, mint az időjárás? A Microsoft új, mesterséges intelligenciával (MI) dolgozó fejlesztése ezt ígéri. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet tölt be a katasztrófák meggátolásában vagy negatív hatásaik csökkentésében. Mélytanuló algoritmusok segítségével jelzik előre az erdőtüzeket például az Egyesült Államok nyugati részén, Dallasban a földrengések, a Harvardon pedig az utórengések MI-alapú jóslásával kísérleteznek. Tavasszal MI szoftver számolta ki, hogy egy ízületi gyulladásra használt gyógyszer olyan immunreakciót válthat ki, amely károsan hat a tüdőre, azonban a módszer újragondolva hatékony lehet a koronavírus ellen.

Bill Gates, a Microsoft alapítója egy 2015-ös TED-konferencián figyelmeztetett, hogy az egy évvel korábbi nyugat-afrikai ebolakrízis megmutatta, mennyire nincs felkészülve a világ egy pandémiára. „Ha valami meg fog ölni több mint tízmillió embert a következő évtizedben, az sokkal inkább egy igen fertőző vírus lesz, mint egy háború. Rakéták helyett mikrobák” – mondta előadásában, hozzátéve, hogy míg számos ország rengeteget fordított egy esetleges nukleáris háború kockázatának csökkentésére, a járványok kitörésére és terjedésére gyakorlatilag senki nem figyelt, így a világ nincs kész egy járvány kezelésére. Az elmúlt években több tudós megerősítette Gates véleményét, hozzátéve, hogy bár a terrorelhárítás is régóta tart a biológiai fegyverektől, azokkal mégis sokkal kevésbé foglalkoznak az országok. Ugyanígy nem minden ország rendelkezik komoly járványügyi kutatólaborokkal, de ha van is kutatás, annak eredménye a politikai döntéshozatalt a legritkább esetben befolyásolja. Ezek a nehézségek a koronavírus első hullámának kitörésekor is egyértelműek voltak.

A Microsoft azonban szeretett volna megfelelni alapítójának, így már 2016-ban, a zikavírus megjelenésekor elkezdtek kísérletezni a mérnökök Texasban intelligens szúnyogcsapdákkal.

A rovarok génjeit megvizsgálva meg lehet becsülni egy járvány kitörési kockázatait. A tudósok a genom analíziséhez mesterséges intelligenciával elemezték a kiterjedt adathalmazokat. A kutatás eredménye a Microsoft Premonition járvány-előrejelző rendszer lett, amely robotikus érzékelőplatformokat, mesterséges intelligenciát és előrejelző analitikát alkalmaz, hogy megfigyelje a járványterjesztő állatokat, például a szúnyogokat. Robotikusan begyűjti, majd biológiai teszteknek veti alá őket a genom megvizsgálása érdekében. Az időjárás-előrejelzéshez hasonlóan az analitika felhőalapú rendszert használ. A Premonition eddig 80 trilliárd vizsgálatot végzett el, speciális szenzorok segítségével gyűjtötte be a szúnyogok genomjából származó adatokat, és értelmezte azokat biológiai veszélyességük szempontjából.

Douglas E. Norris, a Johns Hopkins Egyetem molekuláris biológusa és immunológusa szerint az új rendszer „mindent megváltoztat”, mivel jelenleg az emberiség csak reagál a szúnyogok mozgására. Ha meglátjuk őket, lefújjuk. Az előrejelző rendszer segítségével azonban ki lehet találni, hol vannak nagy szúnyograjok, és még azelőtt lehet permetezni őket, hogy terjesztenék az esetleges kórt. Ez azért fontos, mivel a fertőző betegségek 60-75 százaléka terjed állatról emberre. Ebbe a körbe tartozik a zika, a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz és a Covid–19 is. Szakértők remélik, hogy az új fejlesztés forradalmasítani tudja a járványok elleni védekezést, mivel korai előrejelzése célzottabb, hatékonyabb és olcsóbb védekezésre ad lehetőséget.