Szegénységi bizonyítvány

A békéscsabai Munkácsy tárlat 19 eredeti alkotást mutat be, ezek össz­értéke csaknem ötmilliárd forint.

A központi műalkotás, a Siratóasszonyok a keresztfánál (Beteljesedett) 1895-ben készült Fotó: Lehoczky Péter

Trauttmansdorff grófnő uradalmi ügyésze, Reök István Békéscsaba főterén bérelt lakást. 1853. szep­tember 29-én kilencéves unokaöccsét, Mun­kácsy Mihályt is magával vitte Vidovszkyék szomszédságába. Vidovszky János ­Apponyi Albert gróf gazdatisztje volt. Hat gyermeke közül Lászlóval és Ferenccel Mihály azonnal összebarátkozott. Kapcsolatát velük később is fenntartotta, a ­család több tagját megfestette 1865 decemberében.

Vidovszky János, Vidovszky Jánosné Urszinyi Karolina és lányuk, Vidovszky Matild portréit leszármazottaik ajánlották fel az Egy géniusz diadala című állandó kiállítás megvalósítóinak ­(kurátor: Gyarmati Gabriella művészettörténész). Ennek köszönhetően vezeti fel a portrékoszorú az új állandó Munkácsy-tárlatot Békéscsabán. Társaságukban az 1876. évi Leány tálcával című kép tekinthető meg, amely évekig Latabár Kálmán színművész tulajdonában volt, valamint Hans (János) Temple 1885–1890 között festett Munkácsy-arcképe. Temple az elsők között kapta meg 1884-ben Munkácsy Mihály évi hatezer frankos ösztöndíját, amelyet tehetséges ifjú honfitársai támogatására alapított a festőművész.

A kiállítás, amely a Munkácsy Mihály Múzeum bejárattal szembeni nagytermébe került, számos új információt közöl a látogatóval. Bár a hangsúlyt a békéscsabai vonatkozásokra helyezi, kitér arra is, mi történt mindeközben a nagyvilágban, milyen felfedezéseket tettek a tudósok, ki mit festett, alkotott. Látványos, amiként a Munkácsy-képek digitálisan irányítható sötétítők mögül sejlenek fel, és ott maradnak, mint a kirakatban, üveg mögött. Csak akkor kerülnek előtérbe, kapnak fényt, amikor rájuk kerül a sor tárlatvezetéskor (látványtervező: Sz. Szilágyi Gábor). A hatásos megoldást az állományvédelem kívánta meg, hiszen a helyiségben rendezvényeket is tartanak.

A központi műalkotás, a Siratóasszonyok a keresztfánál (Beteljesedett) 1895-ben készült
Fotó: Lehoczky Péter

A képek sorát Munkácsy kevésbé ismert késő biedermeier alkotásai indítják. Tóth Matild 1867-ben Békésen festett arcképét például 2012-ben vásárolta meg a múzeum a modell dédunokájától. A műtárgyszerzést követő sajtóbemutatón az eladó lánya azt a fülbevalót viselte, amelyet Munkácsy ráfestett a portréra.

Érdekességeket a többi műtárgyról is megtudunk. Ebben számítógépek segítenek. Sőt maga a művész is megelevenedik a vetítővásznon, előbb gyermekként, majd kisinasként. Ígéretek szerint a filmnek folytatása is lesz. A tárlat katalógusának oldalairól QR-kódok segítségével tölthetők le a Jókai-színház művészeinek Munkácsy-történetei.

A kiállítás központi képe, a Siratóasszonyok a keresztfánál (Beteljesedett), 1895-ben készült, és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az impozáns alkotást Andrássy Gyula gróf özvegye, Kendeffy Katalin rendelte meg férje 1890-ben bekövetkezett halála után Munkácsytól. Ez a Golgota főjelenetét dolgozza fel a kálváriaábrázolások modorában. Amikor 1895-ben elkészült, a tőketerebesi Andrássy-kastély parkjának neogótikus mauzóleumába került.

A kompozíciót a Krisztus a keresztfán – Tanulmány a Golgotához, a Krisztus Pilátus előtt (redukció) és a Töviskoronás Krisztus – Tanulmány az Ecce homóhoz (1895–96) című festményei egészítik ki, sajátos háttértörténetekkel. A Krisztus a keresztfán a Munkácsy-múzeumban őrzött fotótanulmány alapján született. Ezen Munkácsy Mihály látható a keresztet idéző gerendavázra felkötve. A Krisztus Pilátus előtt című redukció is egyedi: az azonos című kész mű feles méretű kivonata. Teljessé az eredeti festmény 1886-os katalógusa teszi, amely szintén része a tárlatnak. A Töviskoronás Krisztust Munkácsy özvegye hagyta végrendeletében a közgyűjteményre, s főként azért jelentős, mert a múzeumnak ez volt az első Munkácsy-alkotása.

A festőgéniusz diadalútján a mester könnyedebb alkotásait is elhelyezték. A festő palettája, munkaruhája, festőállványa, ezüst babérkoszorúja, tintásüvege és tintatartója, szarvasbőr kesztyűje és kölnisüvege is megtekinthető. Ifjúkori éveit az első szerelmének készült 1865-ös faládika idézi, és egy 1867-es szegénységi bizonyítvány, amellyel ösztöndíjhoz folyamodott.

A tárlat 19 eredeti alkotást mutat be, ezek össz­értéke csaknem ötmilliárd forint.

(Egy géniusz diadala, állandó kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2020. október elsejétől)