– Kisebb léptékben már az egyetem történetének közös értelmezését és értékesítését is annak szánom. E munka és a remélt előrelépések műhelyei természetesen a történelem tanszék, illetve az egyetemhez kötődő történeti intézetek lehetnek. Számomra az egyetem multikulturalitásának fontossága nem szólam, egyformán lényeginek tartom a román, a magyar és a német nyelvű oktatási vonalat. Az egyetem története az én értelmezésemben nem 1872-ben, a Ferenc József Tudományegyetem létrehozásával, 1919-ben, Trianont követően vagy 1959-ben, a két egyetem egyesítésével kezdődött. Az utódlási mozzanatokon túl az akadémiai múlt 1581-ben kezdődött, és mindig is itt zajlott ebben az utcában, amelyet mi, románok Mihail Kogălniceanunak, a magyarok Farkas utcának neveznek, és ez így van jól. Remélem, nézeteim és kezdeményezéseim egyre több kollégát késztetnek gondolkodásra és cselekvésre.
– Éppen a trianoni évforduló évében választották az egyetem rektorává. Ha a koronavírus-járvány jelentősen leszűkítette is a megemlékező rendezvényeket, márciusi beiktatásakor hogyan képzelte: miként kellene kinéznie az egyetemnek a centenárium évében?
– Nem foglalkoztatott ez a kérdés. Megvolt a tényleges multikulturalitást tartalmazó egyetemi programom, de nem vagyok történész, számomra a történelem a jelenbeli és a jövőbeli értékesítés szemszögéből fontos. Nem élek történelmi megrögzöttségekkel és frusztrációkkal, de tiszteletben tartom, hogy sok ember számára roppant fontosak a történelmi évfordulók. Ennek az egyetemnek a történelme messze meghaladja a trianoni kérdést, és én ebben hiszek. És abban is, hogy a BBTE a maga háromnyelvűsége nélkül ma egyike lenne Románia középmezőnybeli oktatási intézményeinek.

Fotó: MTI–Bíró István
– Milyen fontos felismerésekkel „szolgált”, illetve kényszerített ki az egyetemen az idei vírusos világ?
– Mindenekelőtt azzal, hogy a járvány miatt sokkal inkább tábornoknak érezhettem magam, aki katonai rendeleteket teljesíteni érkezett a frontra, mintsem egyetem rektorának. A körülmények azonban az egyetemi oktatás új útjainak lehetőségeit is felvillantották. A továbbiakban sem az online térben, de a tantermi előadásokon sem szeretnék találkozni a klasszikus, deklaratív előadásmóddal, amelynek során a tanár olyan ismereteket ad át, amelyekhez nélküle is hozzáférhetnek a diákok. Az ismeretek birtokában immár azok eredetére, a kritikus gondolkodásmód kialakítására lehet összpontosítani. Ezt a célt szolgálandó kell átalakítanunk a tananyagot és az előadásokat, és tettünk is lépéseket ennek érdekében. Sőt a középiskolai tanárokra is igyekszünk kiterjeszteni mindezt, hiszen ők a leendő hallgatóink mai oktatói. Biztatónak tartom, hogy a kollégák többsége már a tavasz folyamán igyekezett alkalmazkodni az online előadások egészen más tempójához. De nemcsak nekik kell felzárkózniuk, a hallgatók jelentős része is most szembesült azzal, hogy a korábban többnyire csak szórakoztató tartalmakat kereső, ezért aztán bármikor abbahagyható netes szörfölés után most már nem lehet bármikor lelépni a világhálóról.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!