– Az ön „anyaszakán”, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia fakultásán több éve sok magyarországi hallgató tanul. Mivel magyarázza a jelenséget?
– Mindenekelőtt örülök neki. A jelenség egyik oka lehet, hogy Magyarországon nincs túl sok állami finanszírozású hely pszichológia szakon, de hát ez minden kormány oktatáspolitikájának függvénye. Hozzájárulhat az is, hogy magyar oktatási nyelvet is kínálunk, ugyanakkor a BBTE „látható” helyet foglal el az európai felsőoktatási intézmények között, ott van az első háromszázban-négyszázban, attól függően, melyik ranglistát vesszük alapul. Nagyjából erre vezethető vissza az érdeklődés, amely kölcsönös, jelentős tanár- és diákcserében is megnyilvánul, és hosszú hagyományokra tekint vissza.
– Úgy tűnik, a hagyományok ápolása fontos önnek, a falakon ott látható az egyetem rektorainak képe, domborműve – a magyaroké is –, de a nevük mindenképpen. Nem volt ez mindig így. Mit üzen a váltás? Még ha a normalitás útjának is tekinthető…
– Jómagam az amerikai kultúrában szocializálódtam, akadémiai képzésem abban a multietnikus, multikulturális közegben zajlott, amely amúgy sem volt szokatlan nekem, lévén szatmárnémeti származású. Ezekre mindig is országot erősítő tényezőkként tekintettem. A BBTE egyik legfontosabb hagyományeleme épp a címeren is szereplő 1581-es alapítási év – Báthory István fejedelem akkor emelte akadémiai rangra a kolozsvári Jezsuita Nagykollégiumot –, s ha már vállaljuk a múltat, vállaljuk azt a maga teljességében. Együtt a szegedi egyetemmel, amely a kolozsvári egyetem Trianon utáni költöztetésével jött létre, így 1581-et tekinti alapítása évének. Úgy tartom, ez az a normalitás, amelyet mindig előtérben kell tartanunk. A szegedi kollégákkal együtt készülünk megünnepelni az alapítás jövő évi 440. évfordulóját.
– Történészek voltak az elődei a rektori székben, az ön történelem iránti fogékonysága és érdeklődése mégis szembetűnő. Vannak tervei is mindennek átültetésére az akadémiai, kutatási szférába? Annál is inkább, mivel a magyar–román történelemszemlélet súlyos párhuzamosságoktól szenved.