Tábornok a fronton

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora, Daniel David úgy tartja, a sokat megélt intézmény története nem a Ferenc József Tudományegyetem létrehozásával, nem is a Trianont követő utódlással kezdődött. A legfontosabb, hogy az oktatás mindig ugyanott, a Kogălniceanu/Farkas utcában zajlott. És folytatódik októberben a vírusjárvány kikényszerítette „hibrid” módszerekkel.

Hallgatók a Farkas utcai főépületben. Egész Erdélyben gondolkodni Fotó: MTI–Bíró István

– Kisebb léptékben már az egyetem történetének közös értelmezését és értékesítését is annak szánom. E munka és a remélt előrelépések műhelyei természetesen a történelem tanszék, illetve az egyetemhez kötődő történeti intézetek lehetnek. Számomra az egyetem multikulturalitásának fontossága nem szólam, egyformán lényeginek tartom a román, a magyar és a német nyelvű oktatási vonalat. Az egyetem története az én értelmezésemben nem 1872-ben, a Ferenc József Tudományegyetem létrehozásával, 1919-ben, Trianont követően vagy 1959-ben, a két egyetem egyesítésével kezdődött. Az utódlási mozzanatokon túl az akadémiai múlt 1581-ben kezdődött, és mindig is itt zajlott ebben az utcában, amelyet mi, románok Mihail Kogălniceanunak, a magyarok Farkas utcának neveznek, és ez így van jól. Remélem, nézeteim és kezdeményezéseim egyre több kollégát késztetnek gondolkodásra és cselekvésre.

– Éppen a trianoni évforduló évében választották az egyetem rektorává. Ha a koronavírus-járvány jelentősen leszűkítette is a megemlékező rendezvényeket, márciusi beiktatásakor hogyan képzelte: miként kellene kinéznie az egyetemnek a centenárium évében?

– Nem foglalkoztatott ez a kérdés. Megvolt a tényleges multikulturalitást tartalmazó egyetemi programom, de nem vagyok történész, számomra a történelem a jelenbeli és a jövőbeli értékesítés szemszögéből fontos. Nem élek történelmi megrögzöttségekkel és frusztrációkkal, de tiszteletben tartom, hogy sok ember számára roppant fontosak a történelmi évfordulók. Ennek az egyetemnek a történelme messze meghaladja a trianoni kérdést, és én ebben hiszek. És abban is, hogy a BBTE a maga háromnyelvűsége nélkül ma egyike lenne Románia középmezőnybeli oktatási intézményeinek.

Hallgatók a Farkas utcai főépületben. Egész Erdélyben gondolkodni
Fotó: MTI–Bíró István

– Milyen fontos felismerésekkel „szolgált”, illetve kényszerített ki az egyetemen az idei vírusos világ?

– Mindenekelőtt azzal, hogy a járvány miatt sokkal inkább tábornoknak érezhettem magam, aki katonai rendeleteket teljesíteni érkezett a frontra, mintsem egyetem rektorának. A körülmények azonban az egyetemi oktatás új útjainak lehetőségeit is felvillantották. A továbbiakban sem az online térben, de a tantermi előadásokon sem szeretnék találkozni a klasszikus, deklaratív előadásmóddal, amelynek során a tanár olyan ismereteket ad át, amelyekhez nélküle is hozzáférhetnek a diákok. Az ismeretek birtokában immár azok eredetére, a kritikus gondolkodásmód kialakítására lehet összpontosítani. Ezt a célt szolgálandó kell átalakítanunk a tananyagot és az előadásokat, és tettünk is lépéseket ennek érdekében. Sőt a középiskolai tanárokra is igyekszünk kiterjeszteni mindezt, hiszen ők a leendő hallgatóink mai oktatói. Biztatónak tartom, hogy a kollégák többsége már a tavasz folyamán igyekezett alkalmazkodni az online előadások egészen más tempójához. De nemcsak nekik kell felzárkózniuk, a hallgatók jelentős része is most szembesült azzal, hogy a korábban többnyire csak szórakoztató tartalmakat kereső, ezért aztán bármikor abbahagyható netes szörfölés után most már nem lehet bármikor lelépni a világhálóról.

– Mennyire képes, illetve kíván hozzájárulni az egyetem az erdélyi szellemiség és identitástudat megerősödéséhez?

– Mi nem csak Kolozsvárra koncentrálunk, Erdély egészében gondolkodunk. Romániában ma három nagy európai finanszírozású program fut, mindhárom az ország déli részén, elsősorban Bukarestre összpontosít: a Turnu Măgurele-i lézerprogram, a vízrendszerek megújítását és fejlesztését célzó Danubius program, a magfizika terén pedig az Alfred program. Erdélyben egyetlen hasonló sincs. A nemrég elindított Info­BioNano 4 Health elnevezésű, több tízmillió eurós egészségügyi programunk Erdélyt kívánja helyzetbe hozni, Kolozsvár márkanevévé válni. Egyetemünk talán legpiacképesebb szaka, az informatika adja hozzá­ az alapot, a BioNano és a Health pedig a többi kolozsvári intézményt – a műszaki, az orvosi és az állatorvosi egyetem – potenciálját készül hasznosítani. Mindezt az egészség minél tágabb értelmezésében, az egyén, a közösség és a környezet tekintetében egyaránt. Mi vagyunk a kezdeményezők, várjuk a többi kolozsvári, illetve erdélyi egyetem és intézmény felsorakozását is. Miközben páneurópai dimenzióról beszélünk, mindenekelőtt a helyi cégek és intézmények profitálhatnak a programból, amelynek aztán regionális, akár országos súlya is lehet. Kolozsvár úgynevezett intelligens szakképzései eddig nem voltak túl jól meghatározva, ez a program azonban már ebben a tekintetben is jelentős közös előrelépést ígér, amelynek révén európai szereplővé nőhetjük ki magunkat.

Névjegy

Daniel David Szatmárnémetiben született 1970-ben. 1995-ben diplomázott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán, ugyanott doktorált 1999-ben. Posztdoktori tanulmányait és kutatásait az Egyesült Államokban a Mount Sinai School of Medicine és a Mount Sinai Hospitalben, a New York-i Albert Ellis Intézetben, a Tennessee Egyetemen, valamint a Binghamton Állami Egyetemen végezte. A Romániai Pszichológusok Egyesülete elnökének választották 2017-ben. 2020. március 13-a óta a BBTE rektora.