Valóságos mágus

A világ megannyi pontján honos, ám csupán környékünkön termesztik nagy mennyiségben a bodzát, amelyből tea, szirup, de akár különleges bor is készül. Járványok idején e gyógynövénynek tulajdonított számtalan pozitív hatás miatt sokan fordulnak a belőle készült termékek felé.

Bodza (elderberry) Forrás: Flickr

A bodza, egészen pontosan a fekete bodza, már az ókori rómaiak köré­ben ismert volt. Azt nem tudni, hogy virágjából főztek-e akkoriban teát, bogyóiból lekvárt, de arról maradtak feljegyzések, hogy a nők őszülő hajtincseiket a termés levével színezték. Azóta hatásosabb hajfestékek jelentek meg, ám a bodzáról sem feledkezett meg az emberiség, sőt egyre változatosabb formában hasznosítja ezt a növényt. A középkori német néphit szerint – ez a gondolat az orvosilexikon.hu-n olvasható – a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: „torokgyékot mosd az vizével…, köszvényes lábra jó a levelét párlani”. A növény egyik gyógyhatású része a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, kevés cián­glikozidot tartalmaz. Európa egyes országaiban palacsintatésztába mártott és forró zsiradékban kirántott bodzavirágzat a kedvelt, különleges csemegék közé tartozik. (A fekete bodza rokona, a gyalogbodza azonban nem fogyasztható, fajtársával való összetévesztése enyhébb-súlyosabb következményű növényi mérgezést okozhat.)

Az alkoholos formáció ritkább felhasználási út a nagy költségek miatt. A bodzavirágból vagy bodzabogyóból készíthetünk mártásokat, szirupot, felhasználható fagylaltok, krémek készítésére.

Ennek a fantasztikus növénynek kiemelkedően magas a C-vitamin-tartalma, ezenkívül bőséges A-, D-, E-, B₆- és B₁₂-vitamin-forrás. Az ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben vas és kálium található benne, emellett cink, foszfor, kalcium, réz és szelén. Egészségünket támogató tulajdonságai között említik immunerősítő hatását, erős izzasztó hatása révén csillapítja a lázat, vízhajtó tulajdonsága miatt fogyasztó, testsúlycsökkentő, emellett enyhe hashajtó. Köptető, köhögéscsillapító, felszabadítja a légutakat, elűzi a bélférgeket, segít a daganatos megbetegedések megelőzésében, erősíti a szívet, hatékonyan csökkenti az asztma tüneteit, ráadásul a vért is tisztítja – bár az utóbbi nehezen képzelhető el, miként zajlik. Antiszeptikus hatása miatt szájöblítőnek, szájvíznek is alkalmazható, ezenkívül megszünteti az árpát, illetve külsőleg használva fertőtlenítő hatású. Olyan véleményeket is hallani, hogy a bodza nemcsak bizonyos tünetekre, hanem az egész szervezetre hat, valóságos mágus. Ha mindez igaz, akkor ez a növény eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

A kísérleti telepítések 1988 környékén kezdődtek, egy évtized múlva egyre többen láttak fantáziát a gyógynövényként tisztelt bodza termesztésében – tudtuk meg Csizmadia Györgytől, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete igazgatójától, aki maga is 13 hektáron gondoz ilyen növényt. Eddig három jól elkülöníthető hullámban telepítették a bodzát. Először a Bács-Kiskun megyében és a Tokaj-Hegyalján élő szőlősgazdák láttak fantáziát benne, hiszen a művelése kevesebb figyelmet és kezdőtőkét igényel, mint a szőlőé, ellenben nagyjából annyit hoz. 1997–2003 között sokan telepítették ezt a növényt, de idővel többen felhagytak vele, mert kiöregedtek a fák, és nem volt kedvük újat ültetni. Az elmúlt évtizedben megjelentek a tíz-húsz hektáros, a legmodernebb technológiával gondozott ültetvények. A legtöbb a Dunántúlon, illetve a jól termő löszös helyeken jött létre, míg a homokon elvétve találni bodza-monokultúrát – ez sem viseli el a mostoha körülményeket. Egy-egy bodzafa nagyjából húsz éven át terem elfogadható mennyiségű bogyót, de tizenöt éves kora után jelentősen csökken a hozam. Egy-egy fürt 5-15 dekás lehet, egy fa öt-nyolc kilótól akár ötvenkilónyi bogyót terem. Kedvező időjárás esetén akár harmincezer tonna bogyót is leszednek az országban, idén a termés legfeljebb húszezer tonna lehet.

A hazánkban őshonos bodzabogyó kilójának ára érdekes hullámzást mutatott az elmúlt évtizedekben. 1998-ban hatvan forintot adtak a felvásárlók kilójáért, öt évvel később a kétszeresét, majd 2006-ban az ár visszaesett az 1998-as szintre. 2010-ben azonban 180-220 forintot ért a bogyó kilója, ami sok embert telepítésre ösztönzött. A támogatási rendszer is kedvez a bodzafák ültetésének, mivel hektáronként akár 800–1200 euró közötti összeg igényelhető évente a művelésükhöz. Jelenleg körülbelül hatezer-kétszáz hektárnyi bodzaültetvény van Magyarországon, ebből mintegy négyezer hektárt 2010 után telepítettek.

Csakhogy az történt, ami történni szokott: sok lett a termés, ami a felvásárlási árak csökkenését hozta. A mélypont 2018–2019-ben volt, amikor mindössze nyolcvan forintot adtak a bogyó kilójáért, emiatt számos gazda úgy látta, nem éri meg a bodzázás. A koronavírus-járvány új helyzetet teremtett. Akik korábban feltették a kezüket, most foghatják a fejüket: idén 450 forintot is adtak egy kiló bodzáért, aminek két oka van. Az egyik a kínálat csökkenése, a másik a kereslet növekedése. Bodzabogyóból természetes színezéket, gyümölcsleveket, energiaitalokat készítenek. Ez a hagyományos vonal, a kereslet megugrását a gyógyászati felhasználás drasztikus emelkedése okozta. Vírusellenes hatása, magas C-vitamin- és vastartalma miatt ebben az évben különösen keresett lett. Csizmadia György szerint az egyik korábban itthon nem üzletelő, növényi kivonatokat gyártó finn cég kétezer tonna bodzát rendelt, egy svájci gyógyszergyár a szokásos húsz tonna háromszorosát igényelte. Máshonnan nem tudják beszerezni: ugyan másutt is nő bodza, de üzemszerű termesztésével csak régiónkban foglalkoznak. A világ össz­termelésének körülbelül kétharmadát mi adjuk. Egyetlen riválisunk Ausztria, de az ottani kínálat messze elmarad a miénktől. (A hazai piacon kívül Ausztriába, Hollandiába, Lettországba fagyasztottan értékesítik a bodza virágát és termését.)

– Az elmúlt évtizedekben járványok idején nőtt a bodza iránti kereslet. Ez történt a madárinfluenza idején, és ezt tapasztaljuk most, a koronavírus-járvány kitörése óta – osztja meg ismereteit Csizmadia György. A növény jótékony hatását egyik orvos ismerőse is megtapasztalta. A szakember a fertőzött betegeket gyógyító kórházban dolgozik, és eddig nem kapta el a kórt, amit azzal (is) magyaráz, hogy naponta fogyaszt bodzakészítményt.

Csak óvatosan!

A megannyi csodás tulajdonsággal felvértezett bodza májusban nyíló cserje – a virágzat illóolaj-tartalmának köszönhetően kellemes illatú, messziről érzi az ember. A fehér színű összetett virágzat nemcsak illatos, hanem feltűnő színfolt az utak mentén, árokpartokon, erdőszéleken. Mind gyakrabban dísznövényként is ültetik a hazai kertekbe. Ősz elejére érik be a lilásfekete színű csonthéjas termés, a bodzabogyó.

A virágzatból készített üdítő és minden más termék biztonsággal fogyasztható, de nem árt az óvatosság. A levelek, ágak és az éretlen termés ugyanis lektint tartalmaznak. A lektinek olyan fehérjék, amelyeket a növény a legelő állatok ellen termel, hasmenést és hányást okoznak. Ezért a leveleket, az ágvégeket és az éretlen terméseket tilos gyűjteni. Ha mégis keveredik ilyen rész a bogyók közé, a csodaszernek remélt készítmény kellemetlen hatást okozhat.