Martin Eden, a fiatal matróz beleszeret egy Ruth nevű, nagypolgári családból származó lányba, minek következtében előbb nekilát, hogy befejezze az iskolát, utóbb elhatározza, hogy író lesz, és a műveiért kapott pénzből fog megélni. Erejét megfeszítve, tehetségét mozgósítva azon van, hogy elérje célját. Eredeti környezete mind furcsább szemmel néz rá – így csaknem teljesen elidegenedik tőle –, a nagypolgári közeg pedig nem fogadja be, hiszen a szemükben még mindig csak egyszerű, kétkezi ember. Menyasszonya nem hisz benne eléggé, ezért nem tart ki mellette, ám ő mégis befutott író lesz. Csakhogy ekkorra valami eltörött benne: felhagy az alkotással, már a nők érdeklődése is hidegen hagyja. Végül sorsdöntő lépésre szánja el magát…
Nagyjából így foglalható össze Jack London 1909-ben megjelent, önéletrajzi elemekben bővelkedő története. A Martin Eden alapvetően az ember életcéljának eléréséért folytatott harc regénye, de – nem mellesleg – arra is kitér, mekkora esélye lehet két, alapvetően különböző társadalmi csoportból érkező fiatalnak, hogy megmentsék a szerelmüket. Mennyiben befolyásolja kapcsolatukat eltérő szocializációjuk, a maguk szűkebb közegének elvárás- és viszonyrendszere? Végső soron pedig – ezt se hallgassuk el – a tragikus lezárásig vezető elmagányosodás és kapaszkodóvesztés regénye is. A belőle készült filmváltozat alkotóinak tehát bőven van min gondolkodniuk, míg eldöntik, mit helyezzenek alkotásuk középpontjába.
A 2019-es adaptáció a múlt század elejének Amerikájából a század második felének Olaszországába teszi át a cselekményt.
Látványvilágának megteremtése mesteri: úgy válogatták össze az elemeit, hogy a néző ne tudja eldönteni, melyik évtizedben is járunk – a hatvanas, hetvenes, esetleg a nyolcvanas években? A több ponton előkerülő archív felvételek és a zenei betétként felhasznált dalok ugyanezt a cél szolgálják. A készítők nyilván arra akartak utalni, hogy a filmben felvetett dilemmák kortalanok – és mivel jó munkát végeztek, a néző készséggel hisz nekik, és elvész ebben az elegyben. Azt sem találja zavarónak, hogy a regénybeli Ruth Morse-ból Elena Orsini lesz (a cselekmény helyszínének megváltoztatásából úgyszólván automatikusan következik a mellékszereplők nevének átalakítása is).
