Magyar felségjel

A konyhaművészet kedvelői előtt nyilván nem ismeretlen, hogy idetartozik a pálinka, a tokaji aszú, az egri bikavér, de a fröccs is.

jfehrt, 2020. janur 23. vegben a minsgi prlatok. Az jfehrti Zsindelyes Plinka Zrt-ben a kampnyszer plinkafzs vgeztvel is folytatdik a gymlcsprlatok ksztse, mert 11 gymlcscefrt dolgoznak fel s hthzi alapanyagokat is felhasznlnak. A csaldi vllalkozs a fzst, palackozst, rtkestst s szlltmnyozst is vgzi. MTVA/Bizomnyosi: Olh Tibor *************************** Kedves Felhasznl! Ez a fot nem a Duna Mdiaszolgltat Zrt./MTI ltal ksztett s kiadott fnykpfelvtel, gy harmadik szemly ltal tmasztott brminem klnsen szerzi jogi, szomszdos jogi s szemlyisgi jogi ignyrt a fot szerzje/jogutdja kzvetlenl maga ll helyt, az MTVA felelssge e krben kizrt. Fotó: MTVA/MTI

A kétezres évek elején kezdeményezés indult Magyarországon a nemzeti értékek összegyűjtésére, rendezésére, hogy azok a következő nemzedékek számára is megmaradjanak. Összefoglaló megnevezésként ezek a hungarikumok. E törekvés folytán született végül a 2012. évi XXX. törvény, amely kimondja: „Gyűjtőfogalom, amely […] olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.” És hogyan válhat valami hungarikummá?

Alulról építkező, többlépcsős folyamat végeredményeképpen. Első körben – a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével – bárki javasolhat értéket az alapszintű értéktárakba. A felvételt követően az immár nemzeti érték felterjeszthető a Hungarikum Bizottsághoz a Magyar Értéktárban található, kiemelkedő nemzeti értékek közé, majd – kedvező elbírálást követően – a Hungarikumok Gyűjteményének tételei közé.

Vagyis hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték válhat, amely előzőleg felvételt nyert a Magyar Értéktárba.

Ez alól csak a törvény erejénél fogva hungarikummá minősített tizenkét érték – az UNESCO­ világörökségi helyszínek, a szellemi kulturális örökség területéről származó hungarikumok köre – képez kivételt. Az idetartozó értékek külön elbírálás nélkül is hungarikummá válhatnak (vagyis anélkül, hogy végigjárnák a fentebb vázolt értékpiramis szintjeit). Ilyenek például a számos kül- és belföldi turistát vonzó, népszerű idegenforgalmi helyszínek: Hollókő ófalu és táji környezete; az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai; az ezeréves Pannonhalmi Főapátság és természeti környezete; a Hortobágyi Nemzeti Park, vagyis „a puszta”; Sopianae, Pécs ókeresztény temetője. Ha pedig valakinek a fővárosban támadna kedve bejárni e helyszíneket, Budán például a Várnegyed, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, a pesti oldalon – egyebek mellett – a Parlament, az Andrássy út, a millenniumi földalatti vasút és a Hősök tere láttán jusson eszébe a hungarikum szó.

A már említett Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 76 tételt tartalmaz. A konyhaművészet kedvelői előtt nyilván nem ismeretlen, hogy e körbe tartozik – többek között – a pálinka, a tokaji aszú, az egri bikavér, de a fröccs is; a halászlé két formája (a bajai, vagyis dunai és a szegedi, azaz tiszai – hogy melyik a jobb, kell-e bele tészta, készüljön-e hozzá alaplé, ezen kár összeveszni: ki-ki döntse el a maga ízlése szerint), a magyar gulyásleves vagy a dobostorta. De aki ellátogat valamelyik Gundel-étterembe, hogy megkóstolja a Feszty Árpád festőművész nevét viselő bélszínt, nem távolodik el a témától: Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége is e tárgykörbe tartozik. Aki az egészséges életmód híve, feltehetőleg használt már Béres Cseppet, vagy felkereste a Hévízi-tavat, hogy ússzon egyet vagy igénybe vegye a tradicionális helyi gyógyászat szolgáltatásait.

A kultúra területéről szintén számos tétel említhető: a Zsolnay porcelán és kerámia; a solymászat, a Kassai-féle lovas íjász módszer – ahogy a Kodály-módszer vagy a táncházmozgalom is. Ha valaki ellátogat Vizsolyra, hogy megtekintse a település nevét viselő híres bibliát 1590-ből, szintén hungarikumot szemlél. De erre akkor is van esélye, ha ki sem mozdul otthonról, ellenben átpörgeti a gyerekeknek szóló filmjeinek gyűjteményét, esetleg fellép valamelyik népszerű videómegosztó oldalra: az 1977-től 2011-ig összesen kilenc évadot megért Magyar népmesék rajzfilmsorozat is viselheti ezt a „felségjelet”.