Orosz rulett

A koronavírus berobbanása óta világszerte nehéz helyzetbe került a filmipar. A nagy stúdiók halogatják szuperprodukcióik bemutatóit, emiatt pedig­ bezárnak a mozik. Még a világháború alatt is kiosztották az Oscar-díjakat, de vajon lesz-e idén elegendő jó film, vagy a streamingszolgáltatók végleg bekebelezik a szakmát?

A lehetséges biztonság: újranyitott filmszínház Indonéziában. A mozizás magányos program lesz? Fotó: Getty Images

Amerikában a két legfőbb piac, azaz a New York-i és Los Angeles-i mozik tavasz óta zárva vannak, Szöllőskei Gábor filmszakértő szerint pedig amíg a New York-i mozik nem nyitják meg kapuikat, szinte bizonyos, hogy a nagy stúdiók nem fogják bemutatni a filmjeiket.

– Nem látom a megoldást az elcsúsztatott premierdátumokban, hiszen jelenleg csak 2021-re nagyjából kétévnyi blockbuster (nagy költségvetésű sikerfilm) van betervezve, ezek pedig egymást fogják kioltani. Ha minden héten kapunk egy százmillió dollár költségvetésű filmet, akkor abba fognak belebukni a stúdiók, mert ennyi filmet nem tud „kiszolgálni” a közönség.

A lehetséges biztonság: újranyitott filmszínház Indonéziában. A mozizás magányos program lesz?

A vírus feltehetően nem fog egy csettintésre megszűnni, az emberekben pedig él némi aggodalom. Hosszú folyamat lesz, amíg újra bízni fognak a közösségi terekben, addig pedig marad az otthoni mozizás – magyarázza a szakember, aki szerint a stúdiók egyelőre kivárnak, hiszen ha nem hinnének a moziforgalmazás jövőjében, akkor azonnal streamingre küldenék a filmjeiket. Egy mozipremierrel ugyanis óriásit lehet kaszálni vagy óriásit bukni, míg a streaming kiszámolható biztonsági bevétel. Összehasonlításképp: az élő szereplős Disney-remake Mulant moziba küldték azokban az országokban, ahol nem volt még jelen a Disney+, a szolgáltatón plusz harminc dollárért lehetett megnézni az előfizetési díjon túl. Az első hónapban 270 millió dollár jött össze, de ehhez képest az Aladdin vagy az Oroszlánkirály élő szereplős feldolgozásai egymilliárd dollár fölött jövedelmezhettek csak a moziban, és ezután mentek még házimozira, tévés sugárzásra. A stúdiók ezért egyelőre megpróbálják kibekkelni a járvány elvonulását.

Október közepén Liam Neeson thrillere, a Becsületes tolvaj volt a legnépszerűbb film az észak-amerikai mozikban a Variety szaklap adatai szerint: mindezt megdöbbentően kevés, 2,4 millió dolláros bevétellel érte el. Összehasonlításképpen: a tavalyi nyitó hétvégi rekord a Bosszúállók: Végjáték című alkotás volt 357 millió dollárral, ez a szám ma elérhetetlenül távolinak tűnik. A Warner volt olyan bátor, hogy a nagy vászonhoz ragaszkodó Christopher Nolan­ rendező Tenet című filmjét bemutatta augusztusban. Nemzetközi szinten jól teljesített a film, Amerikában viszont a bezárások miatt kevésbé, ezért a stúdiók megijedtek, és elkezdték a matekozást. Szöllőskei Gábor szerint kétségtelen, hogy egy szuperhősfilm Amerikában nagyobb bevételre tehet szert, hiszen ott sokkal erősebb a képregénymánia, de az új James­ Bond-film ­elnapolásával például nem ért egyet, hiszen pont egy James Bond lehet sikeres Amerikán kívül.

Visszahozhatta volna a közönséget a mozikba, ráadásul egy ilyen lépésnek durva következményei lehetnek, ugyanis a bemutató jövő évre halasztása miatt döntött úgy a világ egyik legnagyobb mozihálózata, hogy bezárja az összes moziját Amerikában, Írországban és Angliában.

A Cineworld/Regal csak a tengerentúlon 546 mozit üzemeltet, és a bezárásokkal több mint hétezer mozivászon sötétül el időszakosan az angolszász országokban. A cég magyarországi leányvállalata, a Cinema City azonban nyitva tart: Európában ugyanis amíg az állami szabályozás engedi, nem tesznek lakatot a bejáratra.

Indiában a szociális távolságtartás jegyében a nézők autósmoziban élvezik a vetítést. A telt ház itt megengedett
Fotó: Reuters

Buda Andrea, a Cinema City hálózat marketingigazgatójának elmondása szerint kellett pár hét július másodika után, hogy a nézők visszaszokjanak. Átlagosan hetente öt-hat filmpremier szokott lenni, kéthetente pedig van egy blockbuster. Idén az utóbbiak kiestek, és körülbelül két-három bemutatót tartanak hetente – ez annyiban jó, hogy egy-egy film ezáltal tovább marad műsoron, nem esik ki az újak miatt. Középkategóriás stúdiófilmekre, illetve európai, független és magyar filmekre lehet december közepéig számítani mindenféle zsánerből, csak a nagy húzócímek estek ki.

Liszka Tamás, a Budapest Film vezérigazgatója szerint a nézők pontosan tudják, hogy mire kell figyelni. Az ő nézőiknek szinte életfunkció a rendszeres moziba járás, ezért megértik, hogy addig mozizhatunk, amíg nincs nagyobb baj.

– Csehországban, Szlovákiában, Olaszországban és Romániában zárva vannak a filmszínházak. Elképzelhető, hogy nálunk is újra lesz olyan időszak, amikor majd nem nyithatunk ki, ám ez akkora csapás lenne az ágazatra, hogy nem is érdemes vele számolni. A jelenlegi állapot fennmaradásával tervezünk, mivel forgalmazóként is működünk, továbbra is szervezzük a premiereket, és megpróbáljuk a legjobbat kihozni az adott helyzetből, bízunk abban, hogy előbb-utóbb vége lesz ennek az időszaknak – reménykedik a szakember, aki szerint a Budapest Film egyetlen mozija sem fog végleg bezárni, viszont a következő három-négy évre tervezett fejlesztéseket biztosan el kell napolni.

A filmgyártás komoly fellendülésnek indult Magyarországon a 2010-es években, részben az óriási adókedvezmények hatására, ezért a külföldi produkciók szívesen forgatnak nálunk, noha idén bő három hónapig állt a munka hazánkban is. A filmgyártásra költött összeg negyedik éve meghaladja a százmilliárd forintot, ennek 84 százaléka külföldről érkezik. 2018-ban például 333 film gyártását regisztrálták 110,1 milliárd forint értékben, ebből költségvetési szempontból kiemelkedik az Arnold Schwarzeneggerrel készült Terminátor-film, amelyre átszámítva mintegy 16,9 milliárdot költöttek. De Magyarországon készült a Vaják című Netflix-sorozat is, amely minden idők legjobb debütálási számát hozta a szolgáltató számára: négy hét alatt mintegy 76 millió háztartásban nézték meg. Az elmúlt években ráadásul több rangos díjat is bezsebeltek hazai alkotások: két Oscart, egy Arany Glóbuszt, egy Emmyt, egy Európai Filmdíjat és egy Arany Medvét is ünnepelhetett az ország.

Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos korábban azt nyilatkozta, hogy a járvány megjelenése óta azon dolgoznak, hogy a mintegy húszezer magyar filmes szakembernek folyamatos munkát biztosítsanak. Átütemezték a gyártás-előkészítések és a forgatások finanszírozását, igyekeznek minél több forgatást idehozni. A szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére a Nemzeti Filmintézet segélyalapot kezdeményezett, a nyáron újranyitó vetítő­helyeket pedig a Vissza a moziba! – A magyar film hónapja elnevezésű pályázattal segítette, hogy júliusban magyar filmeket tűzzenek műsorra.

A kicsik közül a Cirko-Gejzír éves támogatói bérlettel próbálkozik, az Urániában jelenleg is zajlik a spanyol filmhét, a Bem mozi pedig szinte kizárólag régi kultfilmekkel igyekszik bevonzani a nézőket.

A Budapest Filmnek öt artmozija van Budapesten, valamint a Corvin, ahol közönségfilmeket vetítenek. Mind a két fronton hihetetlen volt a visszaesés már március 12-től kezdve: a bezárás három és fél hónapján át nem volt bevételük, ami nagyon megviselte a céget. Liszka Tamás elmondása szerint a nyári újranyitás után is jóval alacsonyabb nézőszámot tapasztaltak, mint az előző évek azonos időszakában: az idei nézőszám csupán a tavalyi 25-30 százaléka volt minden egyes hónapban. Az új szabályok szerint ráadásul már csak minden harmadik székre ülhetnek nézők, ami a Cinema City szerint ellehetetleníti a családok számára a mozizást. A Mozisok Országos Szövetsége pontosítást kért a rendelethez, hogy emberenként vagy tranzakciónként kell-e kihagyni a két ülést, a Budapest Film pedig felfüggesztette egyik mozija, a Kino Café működését a hely szűkössége miatt.

A premierek tologatása a közönségfilmeknél érezhető jobban, az artmoziknál kiegyenlítettebb a helyzet, de amíg nem oldódik meg a járványhelyzet, addig valószínűleg 2021-ben is hasonló számokkal kell kalkulálniuk.

– Megpróbáltunk alternatív megoldásokat kitalálni, létrehoztuk például a Budapest távmozit, ahol valódi vetítéseket tartunk mozigépészekkel. A fesztiváljainkat vagy hibrid, vagy teljesen online formában, de megtartottuk: most, ősszel fejeződött­ be például a lengyel filmtavasz. Nyáron megnyitottuk a kertmozinkat, jövő nyárra pedig azt tervezzük, hogy kiépítjük ezt a hálózatot, hiszen a szabadtéri mozizás komoly alternatíva lehet. Vannak pozitív visszajelzések, amelyek nyilván nem hozzák vissza a sok százmilliós bevételkiesést, de lelkileg és szervezés szempontjából is fontos, hogy a nézők kíváncsiak voltak például a Felkészülés című ­filmre, büszkeséggel tölt el, hogy a magyar filmeknek, értékesebb alkotásoknak ilyen helyzetben is van közönségük. Nem a filmekkel vagy a műfajjal van a baj, hanem a bizonytalansággal – mondja Liszka Tamás. A magyar filmek közül egyébként csak egyetlen produkciót csúsztattak el 2021-re, Herendi ­Gábor Toxikomáját.

Vörös szőnyeget fektetnek a cannes-i fesztiválpalota főbejárata elé az októberi Cannes 2020 Special
rendezvény előtt, ami a tavasszal elmaradt filmfesztivál karcsúsított változata
Fotó: Reuters

A forgalmazók is orosz rulettet játszanak, hiszen nem tudják, hogy milyen körülmények között jelenik meg egy film. Egy bemutatót, reklámkampányt hónapokkal előre meg kell tervezni.

Az A kategóriás filmfesztiválok tavasszal és nyáron elmaradtak, holott a kisebb, független, alacsonyabb költségvetésű alkotásoknak, művészfilmeknek ezek jelentik az esélyt a bemutatkozásra és rajzolják fel az éves kínálatot. A Velencei Nemzetközi Filmfesztivált szep­temberben megtartották, a regisztráló kollégákat pedig az esemény előtt végighívták, hogy „ugye eljön?”. Varsóban a vetítéseken telt háznak számított, ha a nézőtér 25 százalékán ültek, de a szigorodó ki- és beutazási szabályok, illetve a mindenhol kötelező maszkviselet miatt a nézők és a szakma egy része is inkább távol maradt az eseményektől.

A Netflix streamingóriás inkább a mennyiségre, a végtelen választási lehetőségre hajt, nem pedig a kiemelkedő minőségre. Persze a jobb tartalom több előfizetőt generál, de az sosem fog kiderülni, ha egy nagyobb költségvetésű, beharangozott produkció nem hozza be a gyártási költségeit, ugyanis a szolgáltató nem adja ki az adatait, csak annyit látunk a felületein, hogy az adott országban éppen mi vezeti a nézettségi toplistát. Nincs tétje, nem törnek derékba karrierek egy rosszabbul sikerült film miatt, ezzel szemben a mozinál kifejezetten fontos, hogy jó legyen, keressék az emberek, és sokakat megszólítson.

Minden év filmes csúcspontja, az Oscar-gála még a világháború alatt sem maradt el. Egyelőre 2021 áprilisára csúsztatták, és a körülmények miatt idén nemcsak mozifilmeket, hanem streamingfilmeket is lehet jelölni a szakma legfontosabb díjára. Eddig a Netflix által forgal­mazott filmeket jellemzően csak a jelölésig jut­tatták el. A legtöbb jelölést idén februárban a ­Netflix kapta a stúdiók közül, de a díjak arányában ő is volt a legnagyobb vesztes – már amennyiben lehet Martin Scorsesét vesztesnek nevezni, aki hoppon maradt Az ír című gengsztereposzával.

A Roma ugyan megkapta a legjobb idegen nyelvű film díját, de 2018-ban Cannes még egyenesen kitiltotta a Netflix által forgalmazott filmeket a fesztiválról. Úgy tűnik, ezekben a vészterhes időkben a szakma kénytelen nyitni.

Amerikában egyébként egyetlen olyan bejelentett eset sem volt, hogy moziban fertőződött volna meg valaki, ettől függetlenül az éttermek nyitva lehetnek New Yorkban, ám a mozik nem. Buda Andrea szerint viszont még ebben a vert helyzetben is látszik, hogy ha van olyan film, amely érdekli a nézőt, akkor azért el fog menni a moziba. Lehet, hogy világszinten a hollywoodi filmeknek van igazi húzóerejük, de Európában szerencsére helyi gyártású tartalmakra is kíváncsi a közönség, az emberek pedig kimozdulnak otthonról, hiszen nem ugyanazt a minőséget, nem azt az élményt kapják – akármilyen jó házimozirendszerük van is. Szöllőskei Gábor úgy véli, hogy a filmek jó darabig nem fognak elfogyni, és nem a hollywoodi stúdiókért kell aggódni, hanem a mozikért. Ez a vírus továbbra is metaforája annak, hogy egyre csak távolodunk egymástól: nem érintkezhetünk egymással, nem nézhetünk közösen filmeket, a társadalom tagjai pedig kényszerűen egyre inkább magukba zárkóznak.