Csiszár Gábor ugyanakkor nem pusztán a tévhitek eloszlatására koncentrál. Faludy életútjának ismertetése során számos olyan mozzanatot említ, amelyek nem is annyira költői portréját árnyalják, sokkal inkább lelkialkatának, személyiségének megértéséhez segítenek hozzá. Ilyen például, hogy asszimilálódott zsidónak született, református vallású, evangélikus iskolában érettségizett fiatalemberként lépett ki az életbe, és az apjához írott versében kimondja, hogy „nem kell a neved” (a Leimdörfer családnév, amelyet valamikor a negyvenes évek közepén Faludira, később Faludyra változtatott).
Vagy: akkora tisztelettel övezte költői szerepét, hogy nem foglalkozott olyan hétköznapi tennivalókkal, mint egy meglazult ágydeszka visszaszögelése. Vagy: annyira nehezen viselte édesanyja gyakran ismétlődő szemrehányásait, melyeket életvitelével váltott ki, hogy – ez a hagyatékában fennmaradt küldemények alapján egyértelmű – több levelét fel sem bontotta.
A könnyen követhető, számos új ismeretet kínáló könyv tehát egyértelműen igazolja: a valóság legalább annyira érdemes a figyelemre, mint a különféle okokból kitalált és legtöbbször puszta kényelmességből átvett legendák.
(Csiszár Gábor: Faludy György. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2020, 287 oldal. Ára: 2500 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!