Bőrpír

A vírusok egy része ellen létezik vakcina, mások ellen nincs. A koronavírus elleni vakcinákat rekordgyorsasággal állították elő, de a gyártók nem tudják kielégíteni az igényeket. Az Európai Unió és az egyik gyártó, az Astra­Zeneca vitája akár globális vakcinaháborúhoz vezethet. Erre sem volt példa a történelemben.

Ideiglenes oltóközpont az angliai Salisbury székesegyházában. Az a hatásos szer, amelyik mellékhatásokat is okoz? Fotó: Finnbarr Webster Forrás: Getty Images

Magyarországon kötelező és ajánlott (javasolt) védőoltások sora óvja az egyén és a közösség egészségét. A kötelezők sora a BCG-vel kezdődik, amely a tuberkulózis (tbc) ellen nyújt védettséget. Ezt követi a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás elleni sorozatoltás. A HiB a Haemophilus influenzae nevű baktérium B típusa ellen óv. Ez elsősorban kisgyermekeknél okoz agyhártyagyulladást és más gyulladásos megbetegedéseket. A kanyaró, a mumpsz és a rubeola/rózsahimlő elleni MMR- vakcinát 15 hónaposan kapják meg a kisgyerekek. A védőoltás élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenkét éves korban érkezik a hepatitis B, azaz fertőző B típusú vírusos májgyulladás elleni oltás. A kötelezők mellett indokolt lehet bizonyos választható oltások beadatása. A javasoltak közé tartozik egyebek mellett a súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okozó rotavírus elleni védőoltás. Az influenza elleni szezonális oltást évente ismételni kell a vírus változékonysága miatt. A vakcinát minden évben az aktuális vírusszerkezethez igazítják. A bárányhimlő elleni hatóanyag jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét, megbetegedés esetén a betegség enyhébb lefolyású lesz. A human papilloma vírus elleni vakcina beadása 12 éves kortól ajánlott fiúknak és lányoknak.

A vírusok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz az új koronavírus okozta fertőzésekre is. A lakosság tömeges oltásával fékezhető meg a járvány. A sokat emlegetett nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is, hiszen nincs kitől elkapni a betegséget. Ha azonban az oltatlanok aránya kritikus szint fölé emelkedik, akkor e hatás megszűnik. A járvány elleni védekezés új szakaszához érkezett azzal, hogy 2020 végén megkapta az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét az első oltóanyag, a Pfizer-vakcina, 2020. december 26-án megérkezett az első szállítmány Magyarországra, és elkezdődhetett az egészségügyi dolgozók oltása. Január hatodikán a Moderna-vakcina is megkapta az európai forgalomba hozatali engedélyt, így már kétféle vakcina érkezik Magyarországra. A magyar gyógyszerészeti hatóság közben két újabb vakcinára (az oxfordi AstraZeneca, valamint az orosz Szputnyik oltóanyagra) adott engedélyt.

A különféle védőoltásokkal szemben megannyi hír látott napvilágot – nem várt mellékhatásokról, norvég idősekről, akikről azt állították, hogy a Pfizer-vakcina miatt vesztették életüket, majd kiderült, hogy más állt a háttérben. Az izraeli tiszti főorvos, Nachman Ash szerint a Pfizer első dózisa kisebb hatékonyságú, mint azt a gyártó előzetesen kommunikálta – írta a napokban a New York Post. A gyártó azt állította, hogy az első dózis mintegy 52 százalékos védettséget ad a koronavírussal szemben. Ez a védettség a második dózis beadása után 95 százalékra emelkedik. Ami nem rossz, hiszen az influenza elleni védőoltás 40–70 százalékban csökkenti a megbetegedés kockázatát, és még ha százszázalékos védelmet nem garantál is, az esetleges megbetegedés lefolyása enyhébb, a szövődmények esélye jelentősen kisebb lesz.

– A gyógyszerészek között terjedő mondás szerint az a hatásos szer, amelyik mellékhatásokat is okoz. A vakcinázás nem mindenkinél okozott tüneteket, de az enyhe mellékhatások viszonylag gyakoriak, ilyen a bőrpír, az izomfájdalom vagy a hőemelkedés. Minden gyógyszer és vakcina esetében találhatók olyan személyek, akiknél mellékhatások jelentkeznek, még a homeopátiás szereket fogyasztók között is. Tehát nem született olyan vakcina az elmúlt másfél évszázadban, amelyiknek nem volt mellékha­tása, csak és kizárólag gyógyított – mondja ­Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanár. A szakember szerint bőrpírja mindenkinek lehet. Sőt, néhány vakcinánál e tünet megjelenése a hatásosság feltétele. Olyan eset nagyon régen fordult elő, hogy a vakcina halált és megbetegedést okozott volna. Ma már ilyen nem fordulhat elő a szigorúan ellenőrzött gyártási protokollok miatt. A napjainkban piacra kerülő vakcinák rendkívül biztonságosak.

Ideiglenes oltóközpont az angliai Salisbury székesegyházában. Az a hatásos szer, amelyik mellékhatásokat is okoz?
Fotó: Getty Images

Kemenesi Gábor pécsi virológus az index.hunak arról beszélt, hogy az inaktivált vírustechnológiával (azaz inaktivált kórokozók felhasználásával) készült kínai Sinopharm-vakcina első generációs vakcina, ami nem azt jelenti, hogy kukába való. Kemenesi szerint húsz év múlva ennek a technikának leáldozik. Ám a hatásfoka ennek a koronavírus-vakcinának is jó, és a gyártási technológiákat sem érdemes a vakcina minőségével összevetni. Ezt olvasva mit gondoljon a laikus a kínai vakcináról? A szegedi professzor szerint a kínai (és az orosz) vakcina elsősorban az információhiány miatt keveredett rossz hírbe. Önmagában az a tény, hogy a Sinopharm (és a szintén kínai Sinovac) vakcina korábbi technológiával készült, még nem feltétlenül jelent problémát. Felmerült, hogy autoimmun betegséget okozhat az elölt vírussal való oltás, ám ez csupán spekuláció.

– Az aggodalmak hátterében az áll, hogy a SARS-CoV–2 vírus az emberéhez hasonló molekuláris mintázatokkal rendelkezik, és ez auto­immunitást okozhat. Az autoimmun antitestek megjelenése azonban természetes folyamat, számos mechanizmusunk van, amely semlegesíti ezeket, és nem alakul ki autoimmun betegség. Hasonlattal élve: a konyhasó magas vérnyomást okozhat ideiglenesen, de ez nem egyenlő a magas vérnyomás betegséggel. Ami a kínai vakcinát illeti, tudomásom szerint az EU tagországai a nem biotechnológiai úton előállított vakcinákat (ilyen a kínai Sinopharm vakcina) az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása nélkül is beszerezhetik – magyarázza Boldogkői Zsolt. Mindenesetre célszerű lenne összehangolni a vakcinabeszerzéseket. A fő probléma Boldogkői szerint az, hogy sorra derül ki, a vakcinagyártók nem képesek kielégíteni az igényeket, és ezért döcög az összeurópai vakcinázási program. Reméli, a tavasz megoldást hoz erre a helyzetre.

Tüske a szervezetben

A Pfizer-BioNTech-vakcina Ez a hatóanyag a vírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia (mRNS ) segítségével készült – a technológia egyik kidolgozója Karikó Katalin. A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet. A 16 évesnél idősebbeknek adható vakcina nem a vírust tartalmazza az immunitás kiváltásához, így nem okozhat betegséget. Két adag kell belőle 21 nap különbséggel, a védettség a második adag után a hetedik napon alakul ki. Fontos, hogy ez a vakcina nem cserélhető fel más Covid–19 elleni oltóanyagokkal. Várandósság alatt az oltás nem ajánlott. Várandósság a második oltás után minimum két hónappal tervezhető.

Moderna-vakcina A Moderna mRNS-technológiával készített oltóanyagát a Pfizer-vakcinához hasonlóan az izomba kell juttatni, ugyanakkor ez a szérum hígítás nélkül adagolható. Ebből is kell emlékeztető oltás, de a Pfizerrel ellentétben nem 21, hanem 28 nappal később. A klinikai vizsgálatok alapján a második oltás után 14 nappal 94 százalékos védettség alakul ki. Ezt a vakcinát is hűtve kell tárolni, de elegendő mínusz húsz Celsius-fokon, míg a Pfizer-készítmény mínusz hetven Celsius-fokos hűtést igényel. A Moderna-hatóanyag sem adható akut, lázas betegeknek, várandósoknak és azoknak sem, akik két héten belül más oltást is kaptak, továbbá azoknak sem javasolt, akik két hónapon belül várandósságot terveznek. Ez a vakcina 18 éven felülieknek adható.

Az AstraZeneca és az Oxford Egyetem vakcinája A hatóanyag biztonságos, ismert módszeren alapszik: csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírussal juttatják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét a szervezetbe, amely azonosítja, és antitesteket fejleszt ellene. Vizsgálatok 70–90 százalék közötti hatékonyságot jeleznek. Az eredmények azt mutatják, jóval kevesebb esetben alakult ki betegség az oltottak körében. Halálos szövődményt, súlyos mellékhatást nem észleltek. Az enyhe mellékhatások megegyeztek a Pfizer-vakcináéval. Ezt is két alkalommal kell beadni. Tárolásához nem kell fagyasztó, hagyományos hűtőszekrényben is megőrzi minőségét.

Fotó: Vajda János

Az orosz Szputnyik V vakcina Ennél a koronavírus tüskefehérje DNS-ét módosított, sokszorozódásra nem képes, úgynevezett hordozóvírussal juttatják be, ez indítja be az immunválaszt. (Az mRNS-vakcináknál ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el.) A hordozó vírus ebben az esetben humán adenovírus, amely feladata betöltése után felszívódik, miközben a szállított koronavírusgén átíródik. Ezzel az immunrendszerünk elindítja a védekezést. Az orosz hatóanyagot szintén két alkalommal kell beadni, hatékonyságát a gyártó 92 százalékosnak mondja. Jelentős mellékhatásról, halálesetről nem szólnak az adatok.

Kínai vakcinák A kínai biogyógyszerészeti vállalat (Sinovac) terméke elölt vírusrészecskéket tartalmaz, ezek segítségével készíti fel a vírussal szembeni harcra a szervezet immunrendszerét, úgy, hogy közben hárítja a súlyos megbetegedés kockázatát. A vakcinák hagyományosabb módszerét képviseli, amelyet sikerrel alkalmaznak sok jól ismert védőoltásban, mint például a veszettség elleniben. A Sinovac termékének egyik fő előnye, hogy 2–8 Celsius-fokon, egyszerű hűtőszekrényben is tárolható.

A Sinopharm nevű kínai vállalat vakcinája a Sinovac védőoltásához hasonló elven működik, inaktivált vírust tartalmaz.