Hajszálrepedés

Úgy tűnik, a sors nem engedi ki a markából a Boeing amerikai repülőgépgyártó óriáscég 737-8 Max típusú repülőgépeit, amelyek az amerikai ­légügyi hatóságtól csak húsz hónap kényszerpihenő után kaptak ismét felszállási engedélyt. Ráadásul minőségi gondok vannak a Boeing másik népszerű gépével, a 787-es Dreamlinerrel is.

Boeingek parkolópályán az Egyesült Államokban tavaly novemberben. Utasbiztonság kontra profitérdek Fotó: David Ryder Forrás: Getty Images

Ám ahogy múlik az idő, egyre kevesebb amerikai érdeklődik vagy van tudatában a két gép katasztrófájának. Ha pedig mégis, több mint a felük nem ülne fel egy Boeing 737 Maxra – ez derül ki legalábbis egy Ipsos-felmérésből. A december 28-án közzétett kutatás szerint a felnőtt válaszadók 39 százaléka tisztában van az eseményekkel, míg 2019 márciusában még a megkérdezettek fele mondta el ezt magáról. A dolgok jelenlegi állása szerint 57 százalék nem ülne fel a repülőre, s 37 százalék is csak akkor, ha a masina már legalább fél évet repült problémák nélkül.

Boeingek parkolópályán az Egyesült Államokban tavaly novemberben. Utasbiztonság kontra profitérdek
Fotó: Getty Images

Nem tudni, hogy végleg egyenesbe kerül-e a 737-8 Max sorsa, mindazonáltal a Boeingnek vigyáznia kell, hogy a viszonylag fiatal 787-es Dreamlineren újabban felfedezett hajszálrepedések nehogy új rémálmot okozzanak a gyártónak. December elején jelentették be, hogy a társaság minőségellenőrei már augusztusban gyártási hibából származó hajszálrepedéseket fedeztek fel a széles törzsű, hosszú távú repülésre is alkalmas gép törzsrészeinek illesztésénél. Szeptemberben ugyanezt a hibát észlelték egy Salt Lake Cityben gyártott 787-es vízszintes vezérsíkján is, így nem volt mese, a Boeing ellenőrök hadát mozgósította a már összeszerelt gépekhez is, s megállapították, hogy más elemek sem simán, szinte észrevétlenül illeszkednek egymáshoz, hanem bizony rések vannak köztük. Ezért aztán a vizsgálat szépen el is húzódott, s ennek következtében dugába dőlt a gyártó decemberi gépátadási terve a megrendelőknek. A szállítási ütemet amúgy is lassították, mivel a Covid–19-járvány miatt visszaesett a kereslet, ám a szállítás már novemberben gyakorlatilag leállt. A Boeing­ sietett magyarázni, hogy a probléma nem jelent azonnali biztonsági kockázatot. Az FAA azonban azonnal jelezte, hogy mivel minőségi problémáról van szó, rajta tartja szemét a fejleményeken. Az első hibát a gyártó dél-karolinai üzemé­ben észlelték a repülőgéptörzs komponenseinek illesztésénél, ám az ellenőrzést rövidesen kiterjesztették a 787-es globális alkatrész-beszállítóira is Olaszországban és Japánban, valamint megkezdték a tűzoltómunkát.

A gyártási hiba miatti hajszálrepedés elméletben gyengítheti a géptörzs szerkezetét. Ám miközben anyagelemzések azt mutatják, hogy a törzs szerkezete még így is elég erős ahhoz, hogy maximális terheléssel repüljön, a szigorú hatósági biztonsági szabályozásnak mégis az felel meg, ha a törzset a névleges teherbírás másfélszeresének az elviselésére építik. Azt, hogy a hiba nem súlyos, az FAA is elismerte, ám arra szólította fel a Boeingot, hogy a már átadott 787-eseknél a legközelebbi tervezett ellenőrzéskor azért foltozzák be a rést. A cég vezetése és mérnökei igazából csak találgattak, hogy mi okozhatta a szemmel nem látható hajszálrepedéseket az illesztéseknél. Azt kategorikusan kizárták, hogy a hiba hanyag tervezés vagy nemtörődöm munka következménye lenne. Inkább a gyártósor robotjaira gyanakodnak, amelyek a géptörzs kompozit összetevőit állítják elő autoklávban.

A gyártó azonban nem először ráncolta szemöldökét a típus műszaki rendellenességei miatt. Már 2013 januárjában, amikor a Dreamliner még siheder korába sem lépett, a Japan Airlines jelezte, hogy Bostonban a gép füstöt kezdett okádni, egy másikból szivárgott az üzemanyag, egy harmadiknak pedig elektromos problémái támadtak, ám szakértők egy kézlegyintéssel elintézték a dolgot. „Ez nem megy meglepetésszámba – mondta egyikük. – A Dreamliner minden bizonnyal nagy ugrás az ismeretlenbe. A beszállítói lánc kiterjedtsége, jelentősége, bonyolultsága, az alkatrészek és az alrendszerek sokasága, a gyártás just-in-time jellege (rendelésre gyártanak, nem raktárra) szinte garantálja, hogy minden emberi erőfeszítés ellenére előfordulnak tökéletlenségek és hibák” – mondta. Ez pedig különösen igaz a 787 Dreamlinerre, amely rengeteg új tulajdonsággal rendelkezik a könnyebb, kompozit anyagból készült géptörzstől és szárnyaktól kezdve az elektronikus áramkörökig, amelyek az utastér működését vezérlik, nem beszélve az ezeket éltető lítiumakkumulátorokról.

Nem tudni, hogy a költséghatékonyságot és a befektetők profitérdekeit eddig a végletekig szem előtt tartó repülőgépgyártók mikor lépnek túl az utasbiztonságot előnyben részesítő szabályozó hatóságok minimális követelményein.