Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Már túl vagyunk azon az időszakon, amikor bejgliillat töltötte be a magyar háztartások többségét, s a gyerekek izgatottan várták, mit hoz nekik a Jézuska azon a varázslatos estén. Túl vagyunk a karanténkarácsonyon, amelyről azt mondja a net népe, hogy végre nem kellett elmenni a rokonokhoz, akiket alapvetően utálunk, de mivel ez a szokás, mindig találkozunk velük. De túl vagyunk igazából már azon is, hogy a karácsony valódi misztériumát át tudja érezni bárki, aki a zöldellő Európában él.
Ez persze nagyon sarkos megfogalmazás, és egyénekre lebontva nem is igaz. Milliók és milliók tudják, mit jelent számukra a karácsony itt, a nagyon materialista, nagyon nihilista és nagyon szabados öreg kontinensen is, hiszen nem mondható minden egyes európaira, hogy pontosan ugyanolyan. Vannak, akik hisznek, vannak, akiknek sokat számít az ima és Krisztus, a hagyományok és a közösség. De vannak rengetegen, ugyanolyan milliók és milliók, akik kinevetik az össznépi hagyományt, egyszerűen azért, mert túlléptek ezen a mesevilágon. Szegényebbek lettek ettől, nem is kérdés, de ez olyan korszak, amikor az európai ember erre büszke, és harsogja, hogy a tudomány bizony magyarázatot ad a transzcendens kérdésekre is. Ez a posztmodern, nagyon szomorú és nagyon gyors kor egy dal evolúciójában tetten érhető. 1984-ben jelent meg a dal, amely azt célozta, hogy az etiópiai éhezőknek segítséget nyújtsanak. A Bob Geldof ír rockzenész-színész-menedzser által összecsődített zenészek Londonban vették fel a Do they know it’s Christmas? (Tudják-e, hogy karácsony van?) című dalt. Az eredeti felvételen ott volt Boy George, vagyis később, mikor ráért, befutott, ott volt Phil Collins, aki a Genesis dobosa volt, és most is lelkesen ült le a szerkója mögé, az örökké, minden hasonló eseményen részt vevő Bono, a U2 énekese, valamint a Duran Duran, a Spandau Ballet, a Bananarama és más zenekarok tagjai. A dal címében feltett kérdést pedig teljesen jogosnak érezték, hiszen Afrika egy száraz, forró és szegény kontinens, ott éheznek a kicsi etióp gyerekek, s a brit zenészek egy közösségként segítenek nekik. Mert ők, a britek tudják, hogy most a karácsonyt ünnepeljük, s egyáltalán nem biztosak benne, hogy van bárki azon a távoli kontinensen, aki erről tudomást szerzett.
Pedig bizony voltak elegen. Etiópia túlnyomórészt keresztény ország, s a szegénysége és éhínsége idején is tisztában volt azzal, hogy ez a december végi időszak Krisztus születésének az ünnepe. De sokkal könnyebb volt eladni az érző szívű brit zenészeket ezzel a felütéssel, mint valami mással, és bizony egyetlen etióp se volt soha olyan pozícióban, hogy jelezze, az a százmillió ember, aki Etiópiában él, nem annyira suta, hogy ezeket a vallási kérdéseket ne tudja. A fennmaradt visszaemlékezések szerint a dal felvétele hatalmas bulivá vált estére, hoztak bort innen-onnan, s a Status Quo zenekar tagjai is eljöttek a stúdióba, de nem énekeltek, csak a buliban vettek részt.
Mert ez üzlet, s a zenészek is azért vettek részt az össznépi éneklésben, mert ez az ő imázsuknak jót tett. Arra semmi esély nem volt, hogy a Band Aid néven ismert csoportosulás jóllakassa Etiópia éhezőit, még ha ez volt is a cél. De mindenki tudja Nagy-Britanniában, ki énekelt azon a régi felvételen.
Ezért aztán 1989-ben újra összegyűltek a brit zenészek, és megint elénekelték a roppantul népszerű slágert. Ezen már énekelt Kylie Minogue, Jason Donovan, a Bros, Chris Rea, Jimmy Somerville, Cliff Richard, Lisa Stansfield, a Wet Wet Wet s még sokan mások, el is jutottak az év végére a sikerlisták élére Nagy-Britanniában. A huszadik évfordulón, 2004-ben is sikerült összecsődíteni egy társaságot, akit érdekel, nézze meg, ki volt jelen, illusztris társaság. Persze Bono ott volt, mert mindig ott van egy ilyen eseményen. Akkor már Etiópia nem éhezett, így Szudán Dárfúr régiójának küldték a támogatást, s arról se beszélt senki, hogy Etiópia politikailag-katonailag milyen módon vesz részt Kelet-Afrika mindennapjaiban. Mert ez azért fontos kérdés, de sokkal jobb arra koncentrálni, hogy Etiópiáról mindenkinek az jusson eszébe, hogy ott éheznek az emberek. Ez egyébként sikerült is, ma is így gondol erre a bivalyerős afrikai államra gyakorlatilag mindenki Európában.
A harmincadik évfordulót se hagyta ki a társaság, ekkor az ebola jelentette a veszélyt, talán mindenki meghökken, de Bono ezen a felvételen is énekelt, no meg egy szekérderék olyan zenész, aki be akart kerülni a buliba. Erre a 2014-es összecsődülésre ugyan meghívták a Fuse ODG művésznevű, dél-londoni születésű, de ghánai származású zenészt, ám ő visszautasította a felkérést. A dal új szövege szerint „Az idei karácsonyon nem lesz béke és boldogság Nyugat-Afrikában”, a ghánai zenész pedig leszögezte, minden évben kizárólag a béke és a boldogság miatt utazik Nyugat-Afrikába, s az ebola Sierra Leonét, Libériát és Guineát érinti, Ghánát éppenséggel nem. Azt ugyanakkor megígérte, hogy a következő dalának bevételeit az ebola elleni küzdelemre fogja fordítani. Ez feltehetően meg is történt, hiszen egy lelkes afrikai származású zenészről van szó, de az ebola ettől függetlenül időnként felüti a fejét, és a brit zenészek se tudták azt legyűrni, valójában kérdéses, a harmincöt éve először elénekelt sláger volt-e bármilyen hatással Afrikára.
Az viszont biztos, hogy ma már csak hagyományőrzési-üzleti okokból tudnak a karácsonyról énekelni britek. Vajon azok a zenészek, akik mindig vérző szívvel énekelnek az afrikaiakról, tudnak-e róla, hogy éppenséggel mit is jelent ez az ünnep, vagy csak egy egyszerű pénzszerzési lehetőséget használnak ki? A tolerancia élharcosai miként nézhetik le ennyire azokat az embereket, akiknek segíteni hivatottak? Miközben pedig újabb és újabb kiadásokat hoznak létre saját hírnevük öregbítése érdekében és rengeteg pénz bezsebelése céljából, elfelejtették, hogy ez az ünnep nem az övék, Krisztus nem azért született, hogy ez egy üzleti vállalkozás legyen, sőt azt is elfelejtették, hogy ez a december végi buli szól valamiről. Azaz nagyon komoly kérdés, tudják-e egyáltalán, hogy karácsony van.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.