Tájékozatlan voltam, vagyok a gyorsétteremben. A café latték (melange-ok) ezerféle változata helyett nekem megfelelne a tejeskávé. Nem tudom, hogy mi a muffin és a croissant. Egyszer vonathoz sietve szendvicset szerettem volna vásárolni a gyorsétteremben. Helyette muffint kínáltak.
A muffin az én szótáramban (és ez van benne a legfrissebb idegen szavak szótárában is): „piskótatésztából kis adagokban készített édes sütemény”.
Nem kértem. Mivel a gyorsétteremben fölismertek, s körbeszaladt ismeretségi körömben, hogy mennyire tudatlan vagyok, már a vonaton kaptam egy üzenetet: „Miért nem fogadtad el a muffint? A muffin szendvicset jelent!”
Azóta megtanultam, hogy az eredeti angol muffin: reggeli zsömle. Valamikor talán a szótár is utoléri a nyelvhasználatot.
Lehet, hogy egyszer azért fogok éhen halni, mert nem ismerem a szavak jelentését?
A croissant-nal se vagyok tisztában. (Még kiejteni és leírni sem könnyű.) Mások is így lehetnek vele, ezért eleven a népszerű humorista poénja: „Elnézést, asszonyom, de az ülése alatt van egy croissant. – Úristen, hogy került oda?” Pedig a croissant lehetne svájci kifli vagy rongyoskifli is. Az ülés alá került rongyoskifli valószínűleg nem keltene rémületet a magyar asszonyban.
Étteremben rögtön elakadok a konfitált kacsán, és nem jön meg az étvágyam akkor sem, ha blansírozásról, szuvidálásról vagy posírozásról hallok (utóbbit pasírozásnak hallottam egyszer), mert nem tudom, hogy mit jelentenek.
A becsekkolást a legrondább magyarrá vált kifejezések között tartom számon, de rögtön nyomában van a még nem átírt átbookolás és streamelés, és a sort napestig folytathatnám.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!