Nem a hardvert kellene frissíteni

A tervezett elavulás miatt kell kétévente telefont, ötévente mosógépet cserélnünk. A pandémia nyomán azonban új szolgáltatási modell kezd ­kirajzolódni. Kérdés, hogy a gazdaságunk alapját jelentő folyamatos költekezés engedi-e a változást.

Elektronikai hulladékból készített gyalogkakukkszobor az új-mexikói Las Cruces határában. Pazarlóan élünk Fotó: Education Images Forrás: Getty Images

Tavaly tavasszal az Európai Unió új kezdeményezést mutatott be, a körkörös gazdasági cselekvés tervét. Novemberben felülvizsgálták a kiadványt, jelezve, hogy idén mindenképpen a bizottság elé kerül a tervezet, amely nem egyszerűen ösztönzi az újrafelhasználást és újrahasznosítást, hanem biztosítja minden uniós állampolgárnak a jogot, hogy automatikusan megjavítsák elromlott készülékeiket, ahelyett, hogy el kellene őket dobniuk. A Cambridge Econo­metrics tanácsadó vállalat felmérése szerint a körforgásos gazdaság fél százalékkal növelné az unió GDP-jét, és 700 ezer új munkahelyet teremtene 2030-ig.

Elektronikai hulladékból készített gyalogkakukkszobor az új-mexikói Las Cruces határában. Pazarlóan élünk

Környezetvédelmi szakemberek egyetértenek abban, a legnagyobb probléma az anyaghasználati veszteség, hogy rendkívül pazarlóan élünk, rengeteg szemetet termelve. A megoldás az lehetne, hogy az adásvétel tárgyává termékek helyett szolgáltatások válnak, amikor ugyanazt a terméket a megosztásos gazdaság logikája szerint többen használják, ami jelentős anyagmegtakarítást jelent. Tehát egy vállalat ahelyett, hogy megvesz tízezer izzót, szolgáltatást vásárol, hogy irodáit és a gyára területét megfelelő minőségben és fényerővel világítsa meg. Ettől kezdve az izzógyártóknak az lenne az érdekük, hogy három-négyszer hosszabb időintervallumban működő világítótesteket gyártsanak. Ha a vásárló havi vagy negyedéves szolgáltatási díjat fizet, a hosszabb élettartam lesz a cél. A másik kedvelt példa az autóiparhoz kapcsolódik. Felmérések szerint az autópark tíz százaléka elég lenne a jelenlegi mobilitás fenntartásához, ha szisztematikusan megosztva használnánk a kocsikat. Ennek feltétele a digitalizáció, az információmegosztás magas foka, ám ez már rendelkezésre áll, minimalizálva a megosztás költségeit.

Rachel Botsman, a megosztásos gazdaság szakértője már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy a felhőben elérhető programok és dokumentumok miatt egyre valószínűbb, hogy informatikai eszközeink is megosztás alapján fognak működni. A birtoklás azonban pszichológusok szerint fontos összetevője az emberi gondolkodásnak, így sokan nehezen mondanak le javaikról. A körkörös gazdasági cselekvési terv kidolgozói úgy vélik, a koronavírus-járvány éppen ebben segített, felhívta a figyelmet a környezet sérülékenységére, illetve, hogy mi mindent tehet a hétköznapok embere a környezetvédelemért.

Nagy István környezetvédelmi szakértő szerint éppen ezért vagyunk most történelmi pillanatban, hogy a járvány okozta gazdasági válság összekapcsolta az állami döntéshozók és a hétköznapi emberek igényét a zöldebb működés iránt. Ha pedig a politikai közösség megfelelő érzékenységgel nyúl a szabályozáshoz, akkor olyan ösztönző rendszerek épülhetnek ki, amelyek például drágábbá teszik a természeti erőforrások kitermelését, így kényszerítve a cégeket, hogy a megszokott életszínvonalat jóval kevesebb természeti erőforrás felhasználása mellett biztosítsák.

Ennek megfelelően az uniós stratégia megköveteli a tagországoktól, hogy csökkentsék vagy kivezessék a javítási szolgáltatások forgalmi adóját, illetve hozzanak létre javítási központokat. A tervet a fogyasztó- és környezetvédő szervezetek is üdvözlik, ám kérdés, hogy a cégeket hogyan sikerül rávenni a változásra. A pandémia Nagy István szerint ebben is segít. Az emberek ugyanis kevesebbet költenek, hiszen sokan vesztették el állásukat, a cégeknek viszont érdekük az új vásárlók megszerzése, így megéri alacsonyabb áron szolgáltatásokat nyújtani, és marketingcsatornákon fellépni a túlköltekezés ellen. A Mountex túrabolt a tavalyi Black Friday előtt azzal lepte meg közönségét, hogy az Amerikából Magyarországra is átterjedt fekete pénteki őrület helyett kiküldte dolgozóit és vásárlóit a természetbe.

A cég közleménye szerint így tudnak tenni a túlköltekezés és pazarlás ellen, ami fenntarthatósági szempontból minden vásárlójuk javára válik.

A túrabolt nem az egyetlen cég, amely a fenntarthatósággal kampányol. Az Amazon belső kereskedést indított, amely elektromos eszközök millióit értékesítette újra, így azok nem kerültek a szeméttelepre, továbbá maguk olyan termékeket gyártanak, amelyeknél „nem kell a hardvert minden évben frissíteni, így a termékek többségét több mint öt éve használják”. Az Apple az akkumulátorokból kinyert kobalt újrafelhasználására büszke, de elismeri, hogy még bőven lenne hova fejlődni az újrahasznosítás terén. Uniós szakértők remélik, hogy 2021 a pandémia okozta társadalmi változások miatt a hulladéktermelés és az újrahasznosítás arányának egyensúlyba hozásáról is szól majd.