Profetikus nadrágszíj

Ha fölmerült volna, hogy Kassa rövid időn belül már nem Magyarország része lesz, a fejedelmet bizonyára inkább Sárospatakon helyezték volna örök nyugalomra.

2021. 01. 15. 8:53
Kondoros, 2020. augusztus 21. Katonai hagyományõrzõk a trianoni békeszerzõdés aláírásának 100. évfordulója alkalmából állított szobor felavatásán Kondoroson 2020. augusztus 21-én. MTI/Lehoczky Péter Fotó: Lehoczky Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tizennégy évvel Trianon előtt Rodostóból hazahozták II. Rákóczi Ferenc hamvait Kassára. Ha fölmerült volna, hogy Kassa rövid időn belül már nem Magyarország része lesz, a fejedelmet bizonyára inkább Sárospatakon helyezték volna örök nyugalomra. Trianon váratlan esemény volt a nemzet történetében, fatális események láncolata vezetett el hozzá.

Aki olvasta Borda Lajostól a Kávét (2019) vagy a Dupla kávét (2020), az tudhatja, az antikvárius katolikus szemmel tekint a világra. Vehemens ember, néha kifejezetten nyers és szókimondó, de legalább nem kerülgeti a forró kását. A Kettős kereszt – Trianon konzervatív katolikus szemmel című kötetét lassan, tűnődve érdemes olvasgatni. A gondolatfutamok egységesek, valóságtartalmuk mégis szubjektív, de legalább az objektív realitás felé nyújtózkodnak. Petőfi, Babits, Orbán Ottó sorai vagy a Boldogasszony anyánk kezdetű vallásos himnuszunk beépül az esszé szövegébe, ami állásfoglalás is egyben: hitvallás a hagyomány érvényessége mellett. Mit jelent a megőrzés a fogyasztói világban? Szövegelés helyett megtartó magatartásformát.

 

A kötetben megidézett szakrális és világi szövegek közül a legelső: Az Úrért s hazájokért elszéledett és számkivettetett bujdosó magyarok füstölgő csepüje. Szöllősi Mihály tábori imádságos könyve 1676-ból a császár üldöztetései elől Erdélybe menekülőket vigasztalta. Az 1940-es kiadásból is került aztán Kolozsvárra a „hitében meg nem szégyenült”, akkor épp „örömkönnyeket síró magyarokhoz”. Ez a katolikus könyvecske végigkísérte a magyar századokat. Vajon hogyan tekintettek használói a konzervatívok és modernisták egymásnak feszülésére? És hogyan tekintenek ma az egyházban zajló folyamatokra? Mostanra egyértelműen a modernisták állnak nyerésre, ami Borda Lajos szerint a katolikus egyház önfelszámolását jelenti. Véletlen volna, hogy ez az európai műveltség felszámolásával egy időben történik? A szerző sommás véleménye: „az Európai Uniót nemes szándék hozta létre, és jó, hogy tagjai vagyunk. A probléma nem az Unióval, hanem a jelenleg többségben lévő ultra-liberálisokkal van, akik olyanok, mint a kaméleon. Most éppen túlnyomórészt zöldek.”

Ha kíváncsiak vagyunk a jövőre, érdemes néha hátratekinteni. A tatárjárás után IV. Béla a megfogyatkozott magyar lakosság pótlására vlachokat, mai szóhasználattal románokat telepített Erdélybe, akik bár jogilag nem számítottak az államalkotó nemzetek közé, ma mégis ők Erdély birtokosai. A történelem jó tanítómester. Találgathatjuk, milyen nyelven, milyen istenhez imádkoznak Európában száz év múlva, de Borda szerint addig is hasznosabb, ha a száz éve elszakított nemzetrészeinkkel foglalkozunk. Hátha akkor kevésbé tudnak elszakítani bennünket a saját kultúránktól.

A Kettős kereszt borítóján elöl Szent István címere, hátul Jászai Mari levélpapírjának dísze, nadrágszíj profetikus felirattal: „leszsz még rosszabbul is.” Néhány évig úgy tűnt, Trianon revíziója lehetséges, aztán minden maradt a régiben, sőt a második világháború után még három Pozsony alatti falut is hozzácsaptak a zsákmányhoz. A gyötrelemnek ezzel még nem volt vége, keserves negyven év következett. „Európa nyugati felén befejeződött a háború, de keleten túl kellett élni a bolsevik diktatúrát, amely szétverte az értékőrző családokat, felszámolta a hagyományos parasztságot, az öntudatos munkásokat proletárrá züllesztette, a szellemi embereket kitelepítette, üldözte, munkatáborokba zárta.” Ez a soknál is több, a szerző Petőfivel nyugtázza: „Isten csodája, hogy még áll hazánk.” A magyar jövő nem Trianontól kezdve tűnt reménytelennek, hanem Mohács óta az. Közben pedig a legkisebb esély is esély. A padlóra küldött magyar nemzet megint fölállt.

(Borda Lajos: Kettős kereszt. Trianon konzervatív katolikus szemmel. Borda Antikvárium, Zebegény, 2020, 56 oldal. Ármegjelölés nélkül)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.