Casting

Míg a britek elszakadnának az ­Európai Uniótól, a brit királyfit a filmvásznon egy európai gyerek játssza majd.

Brexitellenes tüntető a londoni parlamentnél Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Furcsa hatásai vannak a Brexitnek. 2020 végén a világ azon izgult, vajon sikerül-e megegyezni a halászati kérdésekben. Januárban döbbent tweetek és Face­book-bejegyzések tanúskodtak arról, hogy a kétszáz font körüli, Amazonról rendelt ruhára közel száz fontnyi vámot, adót és szállítási költséget kellett kifizetnie a delikvensnek, aki saját bevallása szerint nem is tudta, hogy nem brit cégtől, hanem a kontinensről vásárol. Félmillió brit pedig azon kesereg, mit csinál a kontinensen vett nyaralójával, ahol az életbe lépett vízumszabályok miatt kilencven napnál többet immár nem tartózkodhat. Az elmúlt években számos brit vásárolt spanyol, francia vagy német ingatlant, ahol akár fél évet is töltött a kellemesebb klímát élvezve. Sokan a nyugdíjas évekre való befektetésként tekintenek a házra, a fiatalabb generáció pedig mint a digitális munkavégzés egyik bázisára. A pandémia okozta lezárást például Mick ­Jagger, a Rolling Stones frontembere franciaországi kastélyában kertészkedéssel töltötte. Az ingatlantulajdonosok nem szeretnének egy számukra kényelmetlen szabályhoz alkalmazkodni, de jelenleg nincs más lehetőségük, bár a Görögországban élő britek már mozgalmat indítottak a vízumkötelezettség eltörlése érdekében.

Még érdekesebb helyzet állt elő a filmiparban. Tavaly A korona új évada borzolta a kedélyeket, amely a Károly–Diana–Kamilla-háromszög bemutatásával ismét rontott a trónörökös népszerűségén, és szinte lenullázta a Buckingham-palota éveken át tartó szívós PR-munkáját, hogy a cornwalli hercegnét elfogadtassa a britekkel. Nem véletlenül követelték mind magasabb szinteken, hogy a Netflix fikciós sorozatként tüntesse fel A koronát. A botrányt tovább árnyalja, hogy már forog Pablo Larraín új Diana-filmje, a Spencer, amelynek castingját negatívan befolyásolta a Brexit.

Vilmos herceg szerepére ugyanis nem lehetett brit gyerekszínészt szerződtetni. A castingfelhívás külön kiemelte, hogy olyan kilenc és tizenkét év közé eső fiúkat kerestek, akik európai útlevéllel rendelkeznek, de „a 2021. január 1-jétől érvényes új Brexit-szabályok miatt nem brit európai” útlevéllel. Amy Hubbard castingrendező a felhívásra válaszként a Twitteren végigfutó döbbenet és felháborodás nyomán igyekezett menteni a menthetőt, és közölte, általános szabály a filmiparban, hogy a könnyebb finanszírozás érdekében jó, ha a legfontosabb szereplők a finanszírozóval megegyező állampolgárságúak. A filmet Németországban forgatják. Arról még nincs hír pontosan, mely kastélyok „alakítják” Sandringhamet, ahol a mozi játszódik. Ez utóbbi az adókönnyítések kihasználásához szükséges bizonyos kvóták, például állampolgársági megkötések kimerítése miatt érdekes.

Kérdés, mennyire fog elfogadni a közönség egy olyan filmet, ahol a brit monarchia egyik legikonikusabb alakját amerikai színésznő (a Twilight-széria Bellája, Kristen Stewart) alakítja, a fia­tal hercegeket pedig német, francia, esetleg magyar gyerekszínész. Bár tény, hogy az első napvilágra került forgatási felvételek szerint a sminkes és fodrászrészleg szinte csomagolhatja is az Oscart, mivel Stewart az eddigi Diana-filmek főszereplői közül a leginkább emlékeztet a hercegnére. A filmtörténelem tele van olyan színészekkel, akik amerikaiként britet alakítottak. Meryl­ Streep ­Oscart is kapott a Vaslady megformálásáért, Dick Van Dyke Bertjét a Mary Poppinsban viszont rendszeresen megválasztják a legviccesebb brit akcentusnak, amelyet amerikai színész valaha produkált. Egy gyerekszínész esetében nehéz ugyanolyan beszéd­órákat tartani, mint ami a felnőtt színészek számára mindennapos, és még ha sikerül is találni egy esetleg vegyes házasságból született, megfelelő korú színész fiút, aki egyik szülője révén beszéli a királynő angolját, akkor is minimum mókás, hogy miközben a britek mindent megtettek, hogy szabaduljanak az ­Európai Unió „elnyomásától”, a jövendő brit királyt a filmvásznon egy európai gyerek játssza majd.