Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Író, újságíró, költő, irodalomszervező, társadalomtörténész. Ilyen meghatározások állnak a lexikonokban Ligeti Ernő neve mellett. E széles skála láttán óhatatlanul felmerül a kérdés: mi lehet egy ilyen szerteágazó tevékenység lelki mozgatója? Felmerül különösen akkor, ha e tevékenység egyik ága sem érlel hibátlan gyümölcsöt.
Ligeti életútját nem remekművek jelzik. Kevesen emlékeznek ma már a verseire, s az is elfelejtődött, mennyi maradandó igazságot tartalmaz A páneurópai mozgalom című történelmi tanulmánya. Epikájával már jobban állunk. Tizennégy regénye közül kettő-három emlékezetünkben maradt, új kiadást is megért. Köztük a Föl a bakra, amelynek említése nélkül nem lehet a romániai magyar társadalmi regény kezdeteiről beszélni. Kisebbségi sorsregényében először fest hiteles képet az első világháború utáni erdélyi urbánus életről, tárgyához illő friss, mozgékony szellemben. A regény első kiadása az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában jelent meg 1925-ben Kolozsváron, Kós Károly illusztrációival. Az utószót Molter Károly írta.
Ligeti munkája nem is regény, inkább bepillantás az utódállamok életébe. Mert a háború után kaleidoszkópszerű átcserélődések történnek abnormális süllyedésekkel, változásokkal: vasúti bakterek banki asztalhoz kerülnek, főispánok biztosítási ügynökké rongyolódnak, az ügyészek, a törvényszéki bírák pedig felülnek a bakra. Termékeny terület és időszak ez az íróknak. Hálás és érdemes is e tükördarabokat összerakni az utókor számára. Ligeti Ernő felfedezte ezt az új irodalmi aranymezőt, a legerdélyibb tématerepet, és sikerült is jellegzetes kultúrképet megörökítenie a nemzet felőrlődésének történetéből.
Modellje az impériumváltozást jellemzi, egyetlen emberöltő típusát testesíti meg, amely aztán múzeumba kerül, a tömeg elfelejti.
A főhős, Elekes Péter sorsa alapigazságokkal telített. Az optimisták bizakodásával várja az erdélyi kisebbségi helyzet jobbra fordulását. Naivan hisz a jogi formák szentségében, nem gondol arra, hogy a törvény paragrafusait mindig az uralmon levők írják. Ezt teszi, amikor ügyefogyottan elzárkózik a reális életpályáktól, inkább boldogan meglapul egy bank bizonytalan árnyékában. Hányszor rendülünk meg, amikor bútorai útra kelnek, idegen urak szolgálatába álltak. Hányszor látjuk élete társával együtt szégyenkezni a pellengéren, az ószeres piacon. Ez a hely lesz egyetlen jövedelmi forrásuk. Azt is látjuk, amikor néhanapján kirándulást rendeznek cigaretta- és valutaspekulációkkal, de siralmas eredménnyel, mert a nagy átalakulásba nem hoztak magukkal mást, csak nagy adag élhetetlenséget. Utoljára az éhség töri le Elekes idejétmúlt önérzetét, löki a helyes útra, föl a bakra, mert a munka nem szégyen, csak termeljen kenyeret.
A regény páratlan oldalain az asszony züllése fut kiegészítésképpen. Kétségtelen, a háború sokkal inkább megrontotta a női világot. A férfit még köti a nemzeti öntudat, a történelmi tradíció, a nőt legfeljebb az életkor. Ligeti ismert receptek alapján dolgozik. Az asszony esetében a lelket kutatja, a férfi sorsánál a külsőségre összpontosítja figyelmét. Az asszony alakja sablonosabb, Eleké eredetibb, ránehezedik egy teljes tragikus évtized.
A szerző stílusa világos, mondhatnánk, távirati, kerüli a pompát, leírásokkal nem tölti az időt. Mondatszerkezetét néhol maga rontja el. Hibái ellenére elgondolkodtatók ma is aktuális megállapításai:
„Erdélyben öcsém – emlékezett Elekes Várday öblös mély szavaira – senki sem veszi komolyan a magyar jövendőt. A férfiak ferbliznek, az asszonynépség pletykálkodik. S ha megunja, leül asztalt táncoltatni. Idézik a szellemet!”
(Ligeti Ernő: Föl a bakra. Időjel Kiadó, Pilisvörösvár, 2020, 220 oldal. Ára: 2990 forint)
Született forradalmár, kíméletlen fanatikus, és tanítómesteréhez, Leninhez híven megszállottja a világforradalom eszméjének.
Több ezer zsidót hívott be a zászlóaljába, köztük 18 év alatti és 45 év feletti nem hadköteles személyeket is, hogy megmentse őket a deportálástól.
Arra akarták rászorítani a magyar családokat, hogy a szülők állami iskolába írassák a gyermekeiket.
Az ázsiai konyha pesti mestereitől bármit rendelhetnénk, nem tudnának csalódást okozni.
Született forradalmár, kíméletlen fanatikus, és tanítómesteréhez, Leninhez híven megszállottja a világforradalom eszméjének.
Több ezer zsidót hívott be a zászlóaljába, köztük 18 év alatti és 45 év feletti nem hadköteles személyeket is, hogy megmentse őket a deportálástól.
Arra akarták rászorítani a magyar családokat, hogy a szülők állami iskolába írassák a gyermekeiket.
Az ázsiai konyha pesti mestereitől bármit rendelhetnénk, nem tudnának csalódást okozni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Született forradalmár, kíméletlen fanatikus, és tanítómesteréhez, Leninhez híven megszállottja a világforradalom eszméjének.
Több ezer zsidót hívott be a zászlóaljába, köztük 18 év alatti és 45 év feletti nem hadköteles személyeket is, hogy megmentse őket a deportálástól.
Arra akarták rászorítani a magyar családokat, hogy a szülők állami iskolába írassák a gyermekeiket.
Az ázsiai konyha pesti mestereitől bármit rendelhetnénk, nem tudnának csalódást okozni.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
A neves borvidék igazi felvirágzását a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette.
Az ETO FC Győr, a Paks és a Puskás Akadémia is érdekelt a következő körben.
A kézbesítő már a háznál volt, amikor lecsapott a villám.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
