A hetvenes évek közepén a Népművelési Intézet – új igazgatójának, Vitányi Ivánnak köszönhetően – a táncházmozgalommal összekapcsolódva új irányt szabott a hagyományápolás értelmezésének. A pusztán magamutogató, személyes önmegvalósítás ideája helyett kialakult a népzene és a néptánc közérdekre tekintő felhasználása, aminek az igényét a nagy elődök már a harmincas években megfogalmaztak.
Az igazság jegyében – In memoriam László András
Előadásain nemzedékek nőttek fel, a mai magyar jobboldal előtérben lévő vagy háttérszereplői közül is számosan hallgatták, olvasták őt.