Különleges kapcsolat

Az ikrekhez fűződő babonák és hiedelmek a világon szinte mindenütt jelen vannak. Az egymástól független, földrajzilag távol álló kultúrákban gyakran igen hasonló elképzelések léteznek. A Semmelweis Egyetemen épülő adatbázis nem a tévhiteket gyűjti, a világ egyik legnagyobb tudástára lehet.

A 2016. november 24-én világra jött debreceni négyes ikrek természetes úton fogantak. Az édesapa maga is négyes ikrek egyik tagjaként született Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A 2016. november 24-én világra jött debreceni négyes ikrek természetes úton fogantak. Az édesapa maga is négyes ikrek egyik tagjaként született
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A világ legkülönbözőbb részein, így Euró­pában és a magyar népi hitvilágban is él az az elképzelés, miszerint egy asszony azért szül ikreket, mert páros vagy összetapadt gyümölcsöt (meggyet, cseresznyét, szilvát) evett, vagy a terhessége alatt két szerszámot (gereblyét, ásót) vitt a vállán. Métneki Júlia szerint a középkorban hazánkban is nagy szégyennek számított az ikerszülés, mert a romlott, erkölcstelen életmód következményének tartották: például a férj megcsalta feleségét, a normálistól eltérően viselkedett vele, az anya paráználkodott, de bűnnek volt tekinthető az is, ha pap nélkül esküdtek, illetve az anya havivérzés vagy terhesség alatt élt szexuális életet.

Magyarországon már az 1930-as években végeztek kisebb ikerkutatásokat. Czeizel Endre genetikus kezdeményezésére 1970. január 1-jétől vezették be az ikerszületések budapesti nyilvántartását és születés utáni gondozását. A rendszerváltást követően, 25 évvel a megalakulása után, az ikrek nyilvántartása átmenetileg abbamaradt Magyarországon. És akkor megjelent a Tárnoki egypetéjű testvérpár, azaz Tárnoki Ádám Domonkos és Tárnoki Dávid László.

– Háziorvos és üzemorvos édesanyánknak a gimnáziumi évek idején sokszor segítettünk asszisztensként. Aztán eljött az idő, amikor el kellett dönteni, hogy mi legyen belőlünk. Villamos üzemmérnök édesapánk azt szerette volna, ha a nyomdokaiba lépek, míg a bátyám az orvosegyetemet próbálja meg. Végül mindketten az orvosira és a mérnök-informatikusi szakra is felvételiztünk. Az orvosi vonal nyert – emlékezett pályaválasztásukra Tárnoki Dávid László. Testvérével az általános orvosi karon diplomáztak, mindketten a radiológia szakirányt választották, igaz, a PhD-dolgozatukat más területen szerezték: Ádám a kardiovaszkuláris, Dávid a légzőrendszeri vizsgálatokra specializálódott. 2013-ban egy napon volt a PhD-védésük, majd 2019-ben a habilitációjuk is. Vizsgázni nem vizsgáztak a másik helyett, de arra volt példa, hogy egyikük a másik páciensét látta el. Amikor a betegek megtudják, hogy a kezelőik ikrek, általában nem ragaszkodtak az elsőként megismert doktorukhoz.

Tárnoki Ádám Domonkos és Tárnoki Dávid László, az ikeradatbázis létrehozói
Fotó: Semmelweis Egyetem/Kovács Attila

A radiológus ikreket 2006-2007-től foglalkoztatja a magyar ikerregiszter felállításának gondolata. A projekthez sikerült megnyerniük Métneki Júlia támogatását, aki maga is egypetéjű iker, az Ikrek könyve című alkotás szerzője. A hobbinak indult munkából a világ egyik legnagyobb orvosi vonatkozású iker­adatbázisa jöhet létre. Március elején jelentették be, hogy eddig ezer egy- és kétpetéjű, azonos vagy különnemű ikerpár csatlakozott a Semmelweis Egyetemen létrehozott Magyar Ikerregiszterhez, amely most arra vállalkozott, hogy felveszi a kapcsolatot hazánk összes ikerpárjával. A populációalapú hazai ikerregiszter kialakításával a tudomány számos területén nyílik lehetőség új megfigyelések, eddig feltáratlan összefüggések felderítésére. (A program keretében körülbelül 160 ezer személy kapja meg a csatlakozásról szóló tájékoztatót a következő hetekben.)

Genetikai háttér

– Az utóbbi két évtizedben nagyon sok iker született. Az ikerszülések esélyét növeli a mesterséges megtermékenyítés, de a táplálkozás is: a tej- és húsfogyasztás növeli, míg a vegetáriánus étrend csökkenti az esélyét. Az is számít, hogy az anya maga is iker-e!

Kétpetéjű iker édesanyának 1:17-hez az esélye, hogy kétpetéjű ikreket szüljön. A folsavat is tartalmazó multivitamin, az úgynevezett magzatvédő vitamin fogamzás körüli időszakban való fogyasztása szintén kismértékben növeli az esélyt – említ érdekességeket Tárnoki Dávid László. A kétpetéjű ikerszülések száma az elmúlt évtizedekben nagymértékben növekedett, ami a 70-es, 80-as évek táján megjelenő mesterséges megtermékenyítéssel áll összefüggésben, illetve azzal, hogy a nők ma már jellemzően idősebb korukban szülnek. Harminc-harminchét éves kor között megnő az ikerszülés esélye, e fölött viszont újra csökken. Az egypetéjű ikrek aránya egyébként nem változik, csak a kétpetéjű ikreké emelkedik.

A radiológus szerint sok a kérdés az ikerterhességgel kapcsolatban. Manapság sem tudjuk, hogy az egypetéjű ikrek esetében mi indítja el a megtermékenyített petesejt kettéválását. Néhányan arra gondolnak, hogy ezt „ikergén” okozza, de erre nincs bizonyíték.

A Magyar Ikerregiszter messze túlmegy egy hatalmas adatbázis kiépítésén. Olyan egypetéjű ikerpárokat is megismerhetnek a kutatók, amelyek egyik tagja valamilyen krónikus betegségben szenved, a testvére pedig egészséges – őket nevezik diszkordánsnak. A csaknem teljesen azonos genetikai hátterű egypetéjű ikerpárok adott betegségét megvizsgálva kiderülhet, hogy mi az a környezeti vagy egyéb tényező, ami az eltérést okozhatja. Ha a betegség örökletes, akkor a közel azonos genetikai háttér miatt elvileg ugyanolyan betegségben kellene szenvedniük, de ha ez nem így van, akkor az az eltérő környezeti tényezőknek is tulajdonítható. Előfordul olyan is, hogy az ikrek közül az egyik elhízik, a másik pedig sovány marad. Arra is van példa, hogy az egyik skizofréniában szenved, a másik nem, ami azért rendkívül érdekes, mert a betegség öröklődése erősen genetikai hátterű ­(40-50 százalékos az előfordulási arány az utódokban). Ilyenkor meg kell nézni, hogy milyen életmódbeli különbségek és környezeti tényezők befolyásolhatják, változtathatják meg a DNS-t. Nagyon kis dolgok okozhatnak nagyon jelentős elváltozásokat, olyanok, mint a stressz, a táplálkozás, a dohányzás, de akár a környezetváltozás is komoly befolyásoló tényező lehet.

Fotók: Bodnár Boglárka

Domináns személyiség

– Az ikreknél általában az elsőszülött a domináns személyiség. Nálunk a bátyám a domináns, aki három perccel hamarabb született. Dominanciája nem volt káromra, egészséges volt közöttünk a viszony. A személyiségeink igen hasonlók, csakúgy, mint az érdeklődési köreink. Mi nem jártunk külön osztályba, mindent közösen végeztünk. Ha kérdeznek bennünket, ő szólal meg elsőként, és általában azt mondja, amit én is mondanék. Érvényesül a párhatás jelensége is – ha közösen írunk cikket, mindig megtaláljuk a leghatékonyabb munkamegosztást. Harmonikusan dolgozunk együtt – érzékelteti a testvérével való különleges kapcsolatát Tárnoki Dávid László.

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a dominánsabb elnyomja a nem domináns testvért, ilyenkor szokták javasolni a szülőknek, hogy ne írassák őket egy iskolába vagy egy osztályba, hogy a második iker is tudjon érvényesülni. Az ikrek már a méhen belül is kapcsolatban vannak egymással. Kimutatták, hogy többször érintik meg egymást, mint a méh falát. Ez a bensőséges viszony folytatódik a születés után is. Mivel állandóan együtt vannak, gyakran kialakul közöttük egy sajátos ikernyelv, amelyet csak ők értenek. Ezért is fordul elő olyan sokszor, hogy az ikrek csak később szólalnak meg.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ikrek közötti kapcsolat erőssége alapvetően a családi neveltetéstől függ. Ha mindent együtt tettek, a baráti körük is azonos, akkor életre szólóan szoros a kötelék. Ez olykor extrém erős lehet. A radiológus ismer olyan egypetéjű férfi ikerpárt, akik egész életüket együtt élték le, házasságot sem kötöttek. Másik egypetéjű ikerpár tagjait születésükkor szétválasztották, jókora távolságra éltek egymástól, évtizedeken keresztül nem tudtak a másik létezéséről.

– Szív-ér rendszeri vizsgálat során ugyanazt az elváltozást találtuk náluk, miközben a környezeti tényezők teljesen mások voltak – hoz egy meghökkentő eredményt Tárnoki Dávid László,­ aki kétli, hogy ezt a munkát befejezik, hiszen folyamatosan merülnek fel újabb kérdések, amelyekre választ kell adni.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ikrek nyitottak az ikerséget firtató vizsgálatokra. A megszólítottak 90-95 százaléka örömmel vett részt a korábbi kutatásokban. Az egypetéjű ikrek, az idősebbek és a nők különösen aktívak. Előfordult, hogy azt kérdezték, mikor lesz a következő teszt, sőt külföldről is hazatérnek az érintettek – amit az is segít, hogy a tudomány szolgálata mellett az itthon maradt testvérükkel is találkozhatnak.