Trianoni térképek

A térképeken bemutatott történeti folyamatoknak komoly műhelyük van a szegedi egyetemen.

Miklós Péter
2021. 03. 12. 13:38
Csókakõ, 2020. augusztus 9. A Csókakõ vára alatti Nagy-Magyarország tér szoboregyüttesének legelsõ alkotása a 2007. augusztus 31-én felavatott Trianon-emlékmû, mely Máhr Ferenc szobrászmûvész és Révay Gyula fafaragó mester közös alkotása. Az emlékmû egy talpazat jelleggel készített mészkõ alapon rögzített Nagy-Magyarország térkép, melyen József Attila Nem, nem, soha! címû versének részlete olvasható, illetve a koronát viselõ Szûz Mária arcportréjának dombormûvével kombinált fakereszt együttese. Az alkotást Csókakõ önkormányzata, a Vértesalja Gyermekei Baráti Társaság, valamint a Csókakõi Trianon Társaság állíttatta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavalyi év mindannyiunk számára a koronavírus jegyében telt, s a szigorú óvintézkedések betartása és az egymásra – elsősorban az idősebbek védelmében – való fokozott vigyázás mellett kissé háttérbe szorultak a történelmi megemlékezések. Így volt ez a tria­noni békediktátum századik évfordulójával is. A magyar állam, számos települési önkormányzat és nagyszámú civilszervezet, baráti és szakmai közösség azonban igyekezett méltó módon életben tartani a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájának emlékezetét.

Ezek közé a kisebb közösségek közé tartozik a Gulyás László szegedi történészprofesszor vezette Egyesület Közép-Európa Kutatására nevű szervezet is, amely a 2019 és 2022 közötti időszakra grandiózus vállalkozásba kezdett. Egy több mint harminc szakemberből álló történészcsapat együttműködésével készülő kiadványsorozatot jelentet meg A tria­noni békediktátum története hét kötetben címmel. A magas szakmai színvonalú, kemény táblás, igényes nyomdai kivitelű sorozat kiadásának együttműködő partnere a Magyarságkutató Intézet.

A békediktátum históriáját bemutató széria negyedik kötete egy térképgyűjtemény. Hogy a térképeknek mekkora szerepük van a történettudományban, az nem szorul különösebben bizonyításra. A trianoni béke kapcsán pedig különösen fontosak a térképek, hiszen a Teleki­ Pál vezette tudóscsoport által összeállított, a Kárpát-medencei etnikai arányokat ábrázoló, úgynevezett „vörös térkép” (hivatalos nevén: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, 1919) igazolta a magyarság állam-, gazdaság- és kultúraszervező jelentőségét térségünkben. Persze a Párizs környéki békék döntéshozói ezzel nem törődtek, s a gazdasági erőforrásokat, közlekedési infrastruktúrát, geopolitikai és természeti adottságokat bemutató térképek segítségével, valamint az utódállamok – éppen az előbbiekre alapozott – követeléseinek szem előtt tartásával ítéltek hazánk sorsáról 1919–1920-ban.

A térképeken bemutatott történeti folyamatoknak komoly műhelyük van a szegedi egyetemen, hiszen egy történészekből és történeti földrajzosokból álló csoport állította össze Pándi Lajos szerkesztésében a legendás Köztes-Európa 1763–1993 (Budapest, 1997) című, mintegy nyolcszáz oldalas térképkollekciót.

A Csüllög Gábor, Gulyás László és Suba ­János összeállításában megjelent Térképek a trianoni békediktátum történetéhez című kiadvány az Osztrák–Magyar Monarchia etnikai viszonyaitól a magyar vasúthálózaton keresztül az utódállamok nemzetiségi és gazdasági adottságai áttekintéséig számos fontos történeti kérdést mutat be igényesen megszerkesztett és jól áttekinthető térképek – amelyekhez egyoldalnyi elemző szöveg is tartozik – segítségével. A térképek tervezését és műszaki szerkesztését Csüllög Gábor geográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott oktatója végezte.

A száz térképet közlő, forrásértékű gyűjtemény nemcsak a köznevelésben és a felsőoktatásban hasznosítható jól, de az érdeklődő nagyközönség számára is tanulságos adatokat tartalmaz. Olyan vitathatatlan tények találhatóak a kötet lapjain, amelyeket jó egy évszázaddal ezelőtt az első világháborúban győztes antanthatalmak vezetői, a versailles-i békerendszer kialakítói végül – ma már sajnos tudjuk – nem vettek figyelembe.

(Csüllög Gábor–Gulyás László–Suba János: Térképek a trianoni békediktátum történetéhez. [A trianoni békediktátum története hét kötetben. IV. kötet] Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, 2020, 318 oldal. Ára: 4200 forint)

(A borítókép illusztráció: A Csókakő vára alatti Nagy-Magyarország tér szoboregyüttesének legelső alkotása. Fotó: MTVA/Faludi Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.