A tavalyi év mindannyiunk számára a koronavírus jegyében telt, s a szigorú óvintézkedések betartása és az egymásra – elsősorban az idősebbek védelmében – való fokozott vigyázás mellett kissé háttérbe szorultak a történelmi megemlékezések. Így volt ez a trianoni békediktátum századik évfordulójával is. A magyar állam, számos települési önkormányzat és nagyszámú civilszervezet, baráti és szakmai közösség azonban igyekezett méltó módon életben tartani a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájának emlékezetét.
Ezek közé a kisebb közösségek közé tartozik a Gulyás László szegedi történészprofesszor vezette Egyesület Közép-Európa Kutatására nevű szervezet is, amely a 2019 és 2022 közötti időszakra grandiózus vállalkozásba kezdett. Egy több mint harminc szakemberből álló történészcsapat együttműködésével készülő kiadványsorozatot jelentet meg A trianoni békediktátum története hét kötetben címmel. A magas szakmai színvonalú, kemény táblás, igényes nyomdai kivitelű sorozat kiadásának együttműködő partnere a Magyarságkutató Intézet.
A békediktátum históriáját bemutató széria negyedik kötete egy térképgyűjtemény. Hogy a térképeknek mekkora szerepük van a történettudományban, az nem szorul különösebben bizonyításra. A trianoni béke kapcsán pedig különösen fontosak a térképek, hiszen a Teleki Pál vezette tudóscsoport által összeállított, a Kárpát-medencei etnikai arányokat ábrázoló, úgynevezett „vörös térkép” (hivatalos nevén: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján, 1919) igazolta a magyarság állam-, gazdaság- és kultúraszervező jelentőségét térségünkben. Persze a Párizs környéki békék döntéshozói ezzel nem törődtek, s a gazdasági erőforrásokat, közlekedési infrastruktúrát, geopolitikai és természeti adottságokat bemutató térképek segítségével, valamint az utódállamok – éppen az előbbiekre alapozott – követeléseinek szem előtt tartásával ítéltek hazánk sorsáról 1919–1920-ban.
A térképeken bemutatott történeti folyamatoknak komoly műhelyük van a szegedi egyetemen, hiszen egy történészekből és történeti földrajzosokból álló csoport állította össze Pándi Lajos szerkesztésében a legendás Köztes-Európa 1763–1993 (Budapest, 1997) című, mintegy nyolcszáz oldalas térképkollekciót.