Hiedelmek és normák teljes ökoszisztémájában élünk, amely sokkal erőteljesebben formál minket, mint ahogy annak tudatában lennénk. Ez azt is jelenti, hogy kiszolgáltatottak vagyunk a hálózatainkban lejátszódó folyamatoknak, ugyanakkor erősebben is hatunk másokra, mint képzeljük: tudatosság nélkül képesek vagyunk befolyásolni az embereket. Folyamatosan gondolatokat, normákat, értékeket terjesztünk. Akikkel csoportosulunk, befolyásolják a mi személyiségünket, ahogy mi is hatással vagyunk az ő fejlődésükre.
Számos haszna van annak, hogy hozzánk hasonló emberekkel lépünk kapcsolatba. Ha egyezik az érdeklődésünk, a munkánk, vagy ugyanabban az életszakaszban vagyunk, akkor könnyen tanulhatunk egymástól. Értékes információkkal rendelkezhetünk aktuális lehetőségekről vagy arról, hogyan oldottunk meg egy hasonló problémát. A közös tapasztalatok – akárcsak a közös értékrend – megkönnyíthetik a bizalmi kötelék kialakítását. Ám mint mindennek, az efféle csoportosulásnak is van negatív hatása. A hozzánk hasonló emberek iránti preferenciánk hozzájárulhat az előítéletekhez és a gyűlölethez. Ez egészen addig fajulhat, hogy megszűnünk kapcsolódni azokkal, akik nem olyanok, mint mi. Nem értjük őket, lenézzük őket.
Mindenhol hálózatok vesznek körül minket – ennek az összes pozitív és negatív vetületével. „Magányos hősök és magányos zsenik továbbra is vannak, de nem tudják elérni a céljaikat a közösség segítsége nélkül” – vallja Barabási Albert-László, a hálózatkutatás egyik atyja. Népmeséink hős vitéze és a Mátrix Neója sem lehetne hős anélkül, hogy a körülöttük lévő emberi háló annak kiáltaná ki őket.
