Huszár újsággal

A Nemzet Főtere több mint százharminc ismeretterjesztő cikkével széles olvasóközönséget céloz meg.

Budapest, 2020. november 29. Az Országház keleti homlokzatának részlete. Steindl Imre tervei alapján épült 1885-1902 között, neogótikus, eklektikus stílusban. 1987-tõl a Világörökség része. MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Juhász Gábor

A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című nagy méretű, reprezentatív megjelenésű kiadvánnyal először is kerestem egy helyet, ahol kényelmesen elférünk mindketten: a könyv és én. A művet három nagy részre bontották. Az első a tér fizikai jellemzőivel foglalkozik, hogyan alakult ki, mi az előtörténete, hogyan nézett ki a vizenyős terület az Országház felépülését megelőzően, és mely épületek tartoznak hozzá. Ezenkívül a négy nagy, számos kisebb és az eltávolított emlékművek sorsát ismerhetjük meg. A tér és a történelem című második rész a politikatörténetre összpontosít. Megtudhatjuk, hogy milyen események – tüntetések, sortüzek, köztársaság-kikiáltások, megtorlások – köthetők a térhez. Mi történt a dua­lizmus alatt, az első világháború éveiben, a Horthy-korban, a vészkorszak, az 1956-os forradalom idején, valamint a rendszerváltáskor.

A szerzők, B. Müller Tamás és Csorba György körbejárják a sorsfordulókat és az impériumváltásokat is.

Az Országgyűlés Hivatalának két történészét kérték fel arra, hogy részletesen tárják fel a Kossuth tér történelmi sajátosságait. Nyolc évvel ezelőtt kezdték a kutatást. Először a Steindl Imre Program online felületén jelentették meg a cikkeiket. Céljuk az volt, hogy bemutassák, hogyan lett a városszéli területből az állandó magyar országgyűlések épületének a tere. A könyv tele van érdekességgel. A szerzőknek számtalan új dolgot sikerült feltárniuk, idetartoznak a kivégzések is. Az egyiknek kisgyermekként Radnóti Miklós is tanúja volt, aki a Falk Miksa utcában lakott, és a borzalmas látványról az Ikrek hava című művében emlékezett meg.

A kötet harmadik része a mindennapi élettel, a közlekedéssel, a kávéházakkal, a fürdőkkel, a turizmussal, a sportolási lehetőségekkel, a légyottokkal, de még az öngyilkosokkal is foglalkozik.

Bemutatja, hogyan éltek az emberek a környéken, mert a tér nemcsak reprezentatív hely, hanem közpark is, titkos találkák, izgalmas kémtörténetek helyszíne, ahol szerelmek születtek, tragédiák végződtek. 1920 márciusában elhagyott csecsemőt is találtak egy bokor aljában, akit később Ország Piroskának neveztek el.

A tér és az Országház kezdettől fogva vonzotta a látogatókat.

1920-ban az Országház előtt a Dunafürdőben lubickoltak az emberek, 2005 májusában a téren felállított hatalmas homokozóban gyerekek játszottak. Két évvel később a közönség óriás kivetítőn követhette a Tér-Film-Zene Fesztivál eseményeit, télen pedig ott készítették el a világ legnagyobb – 546 méter hosszú – diós és mákos bejglijét. Természetesen a Szent Korona Országházba költözése is sok érdeklődőt vonzott. A tér számos sportesemény kiinduló- vagy zárópontja volt, 2002-től évekig ideiglenes jégpályát is építettek.

A gazdagon illusztrált kötet nemcsak a történészszakmának íródott, több mint százharminc ismeretterjesztő cikkével széles olvasóközönséget céloz meg.

Különböző érdeklődésű olvasók – filmesek, kávéházkutatók, sportolók, építészek, helytörténészek – találhatnak érdekességet a könyvben. De az is csemegékre bukkanhat, aki a XX. századi magyar történelmet szeretné közelebbről megismerni. A kiadvány bárhol felcsapható, mert a folyamatok bemutatása mellett az írások önmagukban is megállják a helyüket. Érdemes csak lapozgatni és a korszakra jellemző izgalmas fotókat nézegetni, például a téren felvonuló esernyős feminista tüntetőket, az újsághíreket böngésző huszárokat vagy az ellenzéki képviselőket az összetört miniszteri székekkel.

(B. Müller Tamás–Csorba György: A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története. Országház Könyvkiadó, Budapest, 2020, 448 oldal. Ára: 4990 forint)

(A borítóképen az Országház keleti homlokzatának részlete. Fotó: MTVA/Juhász Gábor)